Képzelj el egy hatalmas arénát, a fejed fölött ókori alakzatok, a falon furcsa geometriai metamorfózisok, a színpadon, a keverőpult mögött próféta jelmezbe bújtatott két lemezlovas, körülötted őrjöngő tömeg. Lassan megszólal a zene: Let the bass kick! Körülbelül így indul be a buli az egyik legnagyobb hardstyle partyban, a Qlimax-ben.
A Hollandiából és Belgiumból eredeztethető hardstyle egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fiatalok között. Bár, amikor úgy öt évvel ezelőtt rátaláltam erre a zenei stílusra, még igencsak kevesen tudták volna megmondani a környezetemben, mi is ez valójában. Az erős, torz dob és basszus okozza, hogy eleinte a legtöbb ember ódzkodik ettől a vad hangzásvilágtól. De aki egyszer ráérez a néha primitívnek tűnő, torzításokban rejlő változatosságra (ugyanis majd minden zenei műfajból, stílusból merít a komolyzenétől a rock irányzatokig), annak elválaszthatatlan lesz a zenei élményvilágától, sőt, életstílusától.
A legnagyobb hardstyle partyk mai napig Hollandiához, Németországhoz, Olaszországhoz köthetők, hogy csak az ismertebbeket említsem: Sensation Black (a Sensation White hardstyle-változata), Qlimax, Defqon. 1 Festival, Hardbass. A fesztiválokon fellépő dj-k sorra kísérleteznek ki új zenei megoldásokat, melyek révén ezek a hangzásvilágok nem szakadnak el ugyan a hardstyle-tól, de új színnel telítik a műfajt. Ilyen pl. a jump, amely leginkább a furcsa, ugrálós táncáról ismert, de ide sorolom még a Rocco és Bass-T nevéhez fűződő dancecore-t is. Nem mellesleg Rocco és Bass-T (egyéb társdj-k mellett) állandó válogatója a Hardbass Chapter elnevezésű kiadványsorozatnak, amit szintén érdemes megismerni minden stílus iránt érdeklődőnek.
Akinek sikerült felkeltenem a kíváncsiságát, annak mindjárt ajánlanék is pár igényes zenét készítő, mindenképp ígéretes lemezlovast: D-Block & S-Te-Fan, Deepack, Donkey Rollers, Headhunterz, Noisecontrollers, Showtek, Technoboy, The Prophet, Wildstylez, Issac. A hardstyle hivatalos weboldalán pedig bárki belehallgathat a legtöbb, ebben a műfajban tevékenykedő dj trackjeibe, és persze megéri átböngészni a szájton található toplistákat is.
Elképesztő, hogy milyen háttérmunka lehet egy ilyen buli mögött, mint a Qlimax! Ráadásul külön érdekesek azok a filmes utalások, amiket a fénytechnikával és a hangeffektekkel teremtenek meg.
A zene jó, a technika, a hangulat magáért beszél. Egyetlen problémám van: a DJ karaktere. Megjelenése (gagyi arcfestés) , ruházata (béna jelmez) már-már parodisztikusan elnagyolt, így kultikus-szerű jelenség helyett inkább nevetségessé válik, sőt egyenesen kivetni való.
ezek a fura jelmezek tényleg erőltetettek, de részben hozzá is tesznek a show összképéhez még a maguk banalitásával is – persze jobban is fel lehetne építeni ezeket a karaktereket
Valóban túl van játszva a Qlimaxben néha ez a jelmezesdi. Nem mindegyik buli ilyen. Ott van például a Sensation Black, ahol a dj-k is egyszerű fekete cuccban vannak. De nincs is ekkora látványvilág. Valahogy meg kellene találni a középutat a giccshatás és az egyszerűség között…
Sok sikert kívánok az induláshoz!
Nekem nagyon tetszett a tavalyi “ős fa” stílus és az azelőtti “halottasostulvilágisosszellemeses” megjelenés is! Tényleg elképesztő, hogy egy-két dj köré mekkora színpadot képesek felépíteni és milyen jól összedolgozzák mindezt a zenével. Jó lenne elmenni egy ilyenre 🙂
Laci: Tetszik a cikk, több hasonlót is írhatnál!
jaja, jó lenne más stílusokról is hasonlókat olvasni