Ellazult arcizmokkal a katódcső fényében

A Doktor House-t a FOX 2004-ben indította világhódító útjára, főszerepben egy borostás, középkorú angol pasival, akit – legalábbis a Nők Lapja szerint – azóta a magyar nők „befogadtak a nappalijukba”. Úgy tűnik, hogy House lassan az utolsókat rúgja – talán ezért is döntött úgy a FOX, hogy frissítenek: öt évvel később képernyőre küldtek egy másik borostás, mogorva angolt.

A színészek többsége nem ismerős; az idősebb jó nőt játszó Kelli Williams jobbára csak ilyen-olyan sorozatokban játszott, de ez nagyjából igaz a stáb többi tagjára is. Bele kell törődnünk – ahogy a House-t Laurie viszi a hátán, úgy a Hazaudj, ha tudsz-ot Tim Roth fogja össze. Ez persze nem feltétlenül baj. A mellékszereplők nem kapnak akkora szerepet a sorozatban, hogy ne tudjanak megküzdeni vele, egyébként meg úgy néznek ki, ahogy: a főszereplő jobbkezét alakító Williams nyilván nem a színészi kvalitásai miatt kapta meg a szerepet, ahogy a dögös latina, Monica Raymund sem. A női nézők kedvéért még van egy fiatal fickónk is, aki csak a kisfiús mosolyáért kaphatott helyet a sorozatban, ezzel sincsen baj: minden színész hozza a kötelezőt, Roth pedig jó pénzért elengedhette magát egy kicsit.

A sztori szerint a zseniális Cal Lightman (Tim Roth) arra tette föl az életét, hogy a hazugságot tanulmányozza – és főleg arra, hogy kiszúrja, ha valaki hazudik. A Doktor House-ban is dicsérték a hitelességet, egy német egyetem állítólag szemináriumi anyagként is fölhasználta a részeket. Itt is Paul Ekman munkáira alapozták a tudományos részt; azt, hogy ez hogyan sikerült, döntse el az értő közönség, mindenesetre a szándék megvan.

Lightman egy hazugságkutatással foglalkozó magánnyomozói csoportot vezet, amelyet az FBI-tól kezdve a gazdag magánemberekig mindenki felbérelhet. A dolgozók amolyan tudós zsoldosok, akik megmondják a tutit. Gillian Foster (Kelli Williams), a vonzó, elvált, középkorú nő a jobbkeze, a fiatal Loker (Brendan Hines) és az őstehetség Torres (Monica Raymund) pedig a segítői. Cal családtagjai – egy lány és egy ex-feleség – is gyakran felbukkannak a sorozatban. Leginkább a lány kap nagyobb szerepeket, a volt feleség épp eléggé kellemetlenl szemét ahhoz, hogy inkább Gillianhoz húzzon az ember szíve (vagy szeme). A társaság később kiegészül egy Foreman-szerű feketével (vagy hát nem is tudom, talán afroamerikaival) is, csak itt a fazon nem neurológust, hanem FBI-ügynököt alakít – mindenesetre House-hoz hasonlóan a főszereplő szert tesz egy félig-meddig megbízható csicskásra.

;

A Doktor House mellett a C.S.I. hatása is érződik a sorozaton – legyen realisztikus, pörgős, nyomozós, de ne nagyon lövöldözős és így tovább. Ez sem okozhat túl sok gondot – a világ már épp elég sok Helyszínelők-mutációt nyelt le gond nélkül −, mégis különös, ha elgondolkodunk a sorozat mögött húzódó koncepción. Az esetek többségében két párhuzamos nyomozás folyik, mint a Helyszínelőkben, ritkán van dolgunk direkt akcióval (kivéve azokat a részeket, ahol valószínűleg föl kellett dobni valamivel a történetet), az értelmiségi-kutatós vonal pedig jobbára követhető; általában a részek felénél már tudni lehet, hogy ki a gyilkos, csak épp rá kell még húzni a vizes lepedőt.

A sorozat lényegét mindenesetre nem lőtték le az első évad után, és úgy tűnik, hogy jól is tették: a gyengébb kezdeti epizódokat követően az évad végére kifejezetten felpörögtek az események, a másodikban pedig már határozottan izgalmassá is váltak. A különböző politikusokról és közszereplőkről bevágott képek valószínűleg vonzóvá tették a részeket, és a realisztikus vonalat is erősítették, de a második évadra valahogy igazán összeszedte magát a Hazudj, ha tudsz, és már nem csak a helyi közéletre alapozta a sikerét: sorozatgyilkosos, krimis, nyomozós sztorikat egyaránt hozott. Tim Roth aggódó apaként és cinikus főnökként is zseniális, bár gyanítom, hogy nem kell túlzottan megerőltetnie magát: Amerikában talán már az angol akcentus is kellően vonzóvá tehet egy vörös, borostás törpét.

A Hazudj, ha tudsz mindenestül a popcorn-movie sorozat megfelelője: egy héten háromnegyed órában kielégítheti a nézők krimiigényeit, ha azok netán már csömört kaptak volna a répafejű Horatio Caine-től (David Caruso), a szürkeségben búslakodó Gary Sinise-től vagy a kefebajszú Magnumtól.

Hazudj, ha tudsz (Lie To Me), színes, amerikai krimisorozat, 2009.

Fox, rendező: Adam Davidson.