Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

Svéd nemzeti krimi

A tetovált lány (Män som hatar kvinnor)

A film plakátjaA „svéd thriller” kifejezésről az ottani életkörülmények tükrében akár arra is asszociálhatnánk, hogy a Volvóról lekopott a metálfény, A tetovált lányban azonban szexuális aberrációval fűszerezett rituális gyilkosságsorozat borzolja északi embertársaink lelki világát. Stieg Larsson bestsellerének filmes átiratát a jól árnyalt figurák és a mesteri cselekményszövés mellett elsősorban tagadhatatlan „európaisága” emeli az év legjobb krimijévé.

A skandináv mozi gyöngyszemei többnyire minimalista, ugyanakkor érzékeny ábrázolásmódjuknak és fekete humoruknak köszönhetően képviselnek üde színfoltot a filmpalettán. A Dogma-mozgalom által teremtett hagyományok azonban ne tévesszenek meg senkit: A tetovált lány egy hollywoodi profizmussal elkészített kultgyanús krimi-thriller, amelynek legfőbb erénye éppen az, hogy kiválóan ötvözi az európai és amerikai filmnyelvet.

Lisbeth és Blomkvist

Adott egy botrányba keveredett újságíró, akit megbíznak egy negyven éve eltűnt lány gyilkosának felkutatásával. Noha a megkeseredett megbízó – aki saját családtagjait gyanúsítja a bűntény elkövetésével – sem fűz sok reményt az ügyhöz, Michael Blomkvistnak egy deviáns hackerlány (a címszereplő) is segítségére lesz a nyomozásban, akinek pengés észrevételei közelebb visznek minket a megoldáshoz. Közben a „tetovált lány” magánéletébe és múltjába is bepillantást nyerhetünk, ugyanakkor a titokzatosság leple ennek ellenére sem hull le hősnőnkről.

Lisbeth és aberrált gyámja

A tetovált lány cselekménye alapvetően nem sokban tér el egy átlagos Agatha Christie-regénytől; azonban lényeges különbség, hogy Poirot felügyelő – a cyberpunk fizimiskával megáldott Lisbeth Salanderrel ellentétben – nem helyez vibrátort rosszakarói végbelébe, és nem gyújtja fel ellenfeleit fél liter benzinnel. Lisbeth nem csupán vagány, halmozottan hátrányos helyzetű, domina külsejű bosszúálló, hanem hús-vér ember is egyben: az őt alakító Noomi Rapace távolról sem hasonlít a térdhajlatukat is sminkelő hollywoodi celebekre. Ugyanez a Blomkvistetalakító Michael Nyqistről is elmondható: nem valószínű, hogy a svéd színész arcképét tinilányok százai őrzik féltve az éjjeliszekrényükben. A karakterek életszerűségének köszönhetően azonban könnyedén azonosulhatunk a főhősökkel. Lisbetha problémáival együtt izgalmas, míg Blomkvista hollywoodi thriller-klisékkel (lecsúszott, alkoholista vagy drogos, komplexusokkal teli főszereplő) ellentétben rajong a megfelelően elkészített húsgombócért, a minőségi “viszkiért” és a szép nőkért.

Egy döglött akta. Harriet már 40 éve eltűnt

A történet mozgatórugóját jelentő gyilkosságsorozat részleteinek bemutatása kellően sokkoló, az emberi lélek legalantasabb szintjeinek ábrázolása a film erősségei közé tartozik. A helyi ex-náci arisztokrácia példáján keresztül érzékelhetjük, amit az amstetteni vérfertőzési ügy óta már tudunk: a jóléti társadalmak is kitermelik a maguk pszichopatáit; nem kell a Los Angeles-i gettóban, de még a Havanna lakótelepen sem élnünk, hogy borzalmakkal szembesüljünk. A film megtekintése közben egy pillanat erejéig elmerengtem azon, hogy vajon készítettek-e már hazánkban a skandináv alkotáshoz hasonló, sötét tónusú, profi thrillert? A válasz egyértelmű: szellemes, fekete humorú krimink (A nyomozó) és szimpatikus fesztivál-thrillerünk (Kontroll) már van, az említett műfajban azonban még jelentős deficittel küszködünk.

Lisbeth, a hacker

A magyar filmeseket némiképp felmenti, hogy Niels Arden Oplev rendezőnek zseniális alapanyag és kellő büdzsé állt rendelkezésére a „svéd nemzeti krimi” vászonra viteléhez. Európai szinten ritkán látunk hasonló jellegű thrillert; Oplev munkája leginkább olyan amerikai kultfilmekre hajaz, mint a Hetedik. A párhuzam már csak amiatt is helytálló, mert a 2011 végére tervezett amerikai remake-et éppen David Fincher jegyzi majd, akinek Daniel Craig-estül (az amerikai Blomkvist) is fel kell kötnie a nadrágszíját, hogy színvonalában meg tudja közelíteni az eredetit, mely éppen európai természetességével hódít a mozilátogatók körében.

A tetovált lány (Män som hatar kvinnor), 2009. Rendezte: Niels Arden Oplev, forgatókönyvet írta: Nikolaj Arcel és Rasmus Heisterberg, Nordisk Film Biografdistribution.

Hozzászólások

  1. imádom, a harmadik részt épp a héten néztük meg, leírhatatlanul tetszett. nem hiszem, hogy ezt bármilyen amerikai verzióval túl lehetne szárnyalni…

A hozzászólások le lettek zárva.