Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez!

Pesti bárdok

Apokrif Farsang

Apokrif Farsang 2011. február 22.A farsang jegyében immár hagyománnyá vált, hogy az ELTE BTK irodalmi lapjának, az Apokrifnak szerzői komolytalan tematikájú írásokból, illetve kortárs költők és egymás szövegeinek paródiáiból állítják össze februári felolvasóestjüket.


Így kedden este megismerhettük az Egy vacsora hermeneutikáját Tarcsay Zoltán előadásában, Torma Mária másodperceseit, Vass Norbert „holdraszállásista” elemzését Nyerges Gábor Ádám Baleset esetén értesítendő című verséről, később az „asztronauta” lelkületű főszerkesztő megosztotta velünk Varró Danika gyereknyála mellett Parti Nagy Lajos „új” Hamlet-fordítását is. Ugyanakkor nem csak ismert irodalmárokat, de műfaji hagyományokat is parodizáltak a szerzők. Tarcsay Ősmagyar Szittya verses elbeszélést adott elő turullal, lovakkal, mágikus erejű szakállas egyénekkel, míg Vass Norbert cyca14 2009. július 22-i blogbejegyzését olvasta fel. Nyerges egy badibilder szerelmes versével készült, míg Torma Mária meseparódiákkal lépett színre.

Ha egy est a humorra van kihegyezve, fennáll a veszély, hogy a poénok besülnek, így a felolvasás kínosan modorossá válik. Az idei Apokrif Farsang, hála a jól megírt és válogatott szövegeknek, jól sikerült: egyik-másik opus hallatán szerző és közönség  egyaránt lefordult a székről a röhögéstől.

Az est főszereplői (balról): Nyerges Gábor Ádám, Vass Norbert, Torma Mária, Tarcsay Zoltán és Fráter Zoltán

Még a lap spiritus rectora, Fráter Zoltán is versre fakadt, aki amúgy civilben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára. Szellemes felkonfjaiban rávilágított, mitől érthetetlenek, sőt rosszak olyan közismert irodalmi művek, mint például Pilinszky Négysorosa vagy Petőfi Szeptember végénje. Mert – ugye – mi értelme van a völgyben nyíló kerti virágoknak, illetve a Pilinszky-vers szegei, plakátmagánya vajon miféle információértékkel bír a 21. század kommercializálódott versfogyasztói számára? Ezért is adta e költemények újraírt, minden olvasó számára egyaránt értelmezhető változatát, melyet immár bátran közölhet bármelyik lap, így az Apokrif is.

Ez a gesztus is jelzi a szerkesztők igyekezetét, hogy minél jobb számokat tárjanak a publikum elé. Mindez abból is látszik, hogy a lap legutóbb már nettó száz oldalas terjedelemmel jelent meg: negyedévente közölnek szépirodalmat, valamint újabban kritikát, nem csak az ELTE BTK hallgatóitól. Az egyébként irodalmi körként is tevékenykedő, és az irodalmi életben aktív publikációs tevékenységgel, illetve egy, a Napkút Kiadó gondozásában 2009-ben megjelent Beszámított veszteség című antológiával és saját honlappal (apokrifonline.wordpress.com) jelen lévő társaságot Nyerges Gábor Ádám hívta életre 2007-ben. A műhely az utóbbi két évben havonta tart esteket az azóta elköltözött Szabad az Á-ban.

hentesek

Az Apokrif estjeit általában jelentős számú szerzői jelenlét és jól átgondolt struktúra jellemzi. Minden alkalmat rendszerint kétszer egyórás szakaszra bontva, a szünetekben egy-egy zenekar vagy zenész közreműködésével tartanak meg a vizsgaidőszakokat kivéve havi rendszerességgel. Következő, lapszámbemutató estjüket 2011. március 29-én tekintheti meg a nagyérdemű, a szokott helyen, a Nagydiófa utca 8.  szám alatt található Szabad Az Á-ban.

Apokrif Farsang, Szabad Az Á, 2011. február 22.

Hozzászólások

A hozzászólások le lettek zárva.