Kérem, maradjon mindenki a helyén!

A József Attila Kör tagjai sajátos módszerrel álltak ki a József Attila-szobor Kossuth téren maradásáért november 25-én. A „melléállás” természetesen bejelentett volt, a résztvevők száma azonban sajnálatos módon nem lett túl magas, noha az említett irodalmi egyesület mind körlevélben, mind honlapján, valamint egyéb sajtóorgánumokban is meghirdette a felolvasást.

A JAK rendezvényén nem József Attila versek hangzottak el, hanem a szerzők (írók, költők, kritikusok) saját művei. Reményeim szerint senkiben nem merül fel a kérdés, hogy mindez hogyan is kapcsolódik József Attilához, ha azonban mégis, akkor egyértelművé teszem: József Attila a magyar irodalom kiemelten fontos alakja, aki a mai napig befolyással bír nem csupán a szerzőkre, az irodalmi életre, hanem mindenkire, aki legalább nyolc osztályt végzett.

Hosszasan merenghetnék azon, hogy a szobor áthelyezése, vagyis a Kossuth tér „visszaalakítása” miért is tartozik jelenleg az állam legfontosabb feladatai közé, ezt azonban most inkább nem teszem. Helyette arról írok, hogy a három órás felolvasásnak milyen bensőséges hangulata volt. Az elhivatottak felsorolását Balogh Endre JAK-elnökkel kezdeném, akinek a szervezés mellett még arra is maradt energiája, hogy figyelmes legyen és az éppen megfagyni készülőket valami „biztonságos” helyre menekítse. Folytatnám Nagy Mártival, aki bár néha − velem együtt − fagyhalál közeli állapotban volt, flottul koordinálta az eseményeket. Nem feledkezhetek meg a dokumentálókról sem: Gyarmati Lili és Kemény Lili kameráikkal az egész eseményt rögzítették, s a három órás anyagból klipet készítenek majd. Bach Máté fotós, „amíg lehetett”, mindenkiről képet készített az egyébként koszorúkkal, mécsesekkel, virágokkal díszített József Attila-szobornál. A szervezet a felolvasóknak ezekkel a képekkel köszöni meg a jelenlétet. Többször felbukkantak „fényképező japánok” is, így hiába nem stimmelt a napszak, nem tudtam nem a Délelőttök a kádba’ című Péterfy Bori-slágerre gondolni. Azt hiszem, ez igencsak nagy szerepet játszott abban, hogy sikerült végig kitartanom.

A program előzetes forgatókönyv alapján zajlott, s bár néhol felborult a sorrend, Endre és Márti mindenre felkészülve beugró személyeket (például önmagukat) is felléptettek. 13:00-kor a Parlament árnyékában Vörös István indította a felolvasást, őt követte Vári György, Turi Tímea, Gerevich András, Marczinka Csaba, Evellei Kata, Csontos Erika, Harangi Andrea, Nyerges Gábor Ádám, Csordás Gábor, Oravecz Péter és Gerőcs Péter. A felsorolást itt megszakítom, mert a hat réteg ruha, sál, sapka, kesztyű, harisnya, vastag zokni, eszkimócsizma ellenére az írásom kezdett olyan olvashatatlanná válni, hogy kénytelen voltam az aluljáróban melegedni (azért a néhány percért talán még bírság vagy börtönbüntetés sem jár) és teát szerezni. Így újult erővel, már nem lila, csupán a hidegtől kipirult kézzel folytattam a jegyzetelést. Kerber Balázs és Erdei L. Tamás felolvasását így kénytelen voltam kihagyni. Az utánuk következők sorrendben: Pénzes Tímea, Berta Ádám, Lina Mounzer, Fehér Renátó, Gaborják Ádám, Nagy Márta, Balogh Endre, Schein Gábor, Tóth Kinga, Zerza Béla Zoltán, Benedek Anna, Czapáry Veronika, Márton László, Debreczeni Boglárka, Krusovszky Dénes, Kozák Ignác Tibor és Kukorelly Endre.

Mint említettem, a felolvasásnak nem volt kitétele, hogy József Attilához kapcsolódó művet hozzanak a szerzők, mégis többen léptek fel ilyen átirattal, vagy olyan írással, amiben József Attila neve, egy-egy művének címe, vagy a hatása volt hallható, érthető, érezhető.

A program után Balogh Endre invitálására a Parlament Caféba mentünk melegedni, ahol a túlélést szűk körű, jó hangulatú beszélgetéssel, forró csokival, teával és kávéval ünnepeltük meg, és emellett azért a kultúrák közötti párbeszéd elősegítésének alternatíváit is felvetettük, remélve, hogy ötletelésünk a későbbiekben hasznosnak bizonyul majd.

A József Attila Kör tagjainak felolvasása a József Attila szobornál, Budapest, Kossuth tér, 2011. november 25.

A fotókat Bach Máté készítette.

A felolvasók és az általuk előadott szövegek:

Vörös István: A darázs tanításai: Se háború, se béke

Vári György: Mit tanít a Biblia?

Turi Tímea: Szüntelen féltékeny, A bökkenő, Mihez képest

Gerevich András: Verjen a Sors keze

Marczinka Csaba: 66. körnél, Kocsmasirató vers

Evellei Kata: Még egyszer utolszor

Csontos Erika: Örökre vasalva

Harangi Andrea: Én már sohasem leszek négy éves, Alina

Nyerges Gábor Ádám: Petőfi váteszként a jövőbe tekint enyhe idegenkedéssel, Szívügy

Csordás Gábor: Ja

Oravecz Péter: Idő, tér

Gerőcs Péter: A fekete lovasok

Kerber Balázs: Hullámhossz, Könnyű, Mielőtt hátranézel

Erdei L. Tamás: Humusz

Pénzes Tímea: Mesél a múlt

Berta Ádám: Több pilóta

Lina Mounzer: Transplants (I. rész)

Fehér Renátó: Anyák napja, Férfinak szegődni

Gaborják Ádám: Fitnesz változatok

Nagy Márta Júlia: Lefejezett Holofernész

Balogh Endre: Monofil (részlet)

Schein Gábor: Morpheusz adománya

Tóth Kinga: Korlátok

Zerza Béla Zoltán: Máshova megy, Az Eredő-ember

Benedek Anna: Budapesti lépegetők

Czapáry Veronika: Karácsonyok

Márton László: A papagáj (részlet)

Debreczeni Boglárka: Prágai karácsony ciklus (III.)

Krusovszky Dénes: Mondja ki helyettem, Hart Crane felszáll az Orizabára

Kozák Ignác Tibor: Elsőszülöttem

Kukorelly Endre: Vojtina-redivivus