Kortárs darabok, a „nem-emberi” megjelenése, görög szellemiség, határon túli színházak bemutatkozása, Pintér Béla, Hajdu Szabolcs, Nagy József, Quimby – csak néhány hívószó a VIII. DESZKA Fesztivál programjai közül. Gemza Péterrel, a Csokonai Színház művészeti vezetőjével, a fesztivál főszervezőjével a rendezvény hagyományairól és az idei év jellegzetességeiről beszélgettünk.
KULTer.hu: A DESZKA Fesztivál már nagy hagyományokra tekint vissza és a hazai színházi élet egyik legrangosabb kortárs magyar drámákkal foglalkozó seregszemléjévé nőtte ki magát. Ebben az évben milyen tematika szerint alakul a program?
A fesztivál állandó szervezőereje a kortárs magyar drámák bemutatása és helyzetük értékelése. Az idei DESZKA egyik újdonsága, hogy felkértünk egy rendezőt, egy költőt és egy elméleti szakembert – Árkosi Árpádot, Tóth Erzsébetet és Nánay Istvánt –, hogy Művészeti Műhelyünk tagjaival együtt nézzék meg az összes előadást, vegyenek részt a szakmai beszélgetéseken és a fesztivál végén elemezzék-értékeljék a látottakat, vagyis segítsenek felvázolni az alkotói irányokat, hogy hol tart ma a kortárs magyar dráma és hogyan jelenik meg a színpadon. Színházelméleti síkon a „nem-emberi” megjelenésével is szeretnénk foglalkozni, hiszen Debrecenben a görög dráma köré szerveztük az évadunkat, s ezt meg akarjuk mutatni a fesztivál többi résztvevőjének is. Persze ezek az előadások nem illeszkednek szorosan a fesztivál programjába, de elgondolkodtató lehet kortárs megfogalmazásuk, újragondolásuk. Másrészt ezen tematika jegyében kerül előtérbe a bábjátszás, ennek köszönhetően pedig a szokásosnál is hangsúlyosabbá válik a színpadi tánc és mozgás, valamint a zene jelenléte fesztiválunkon. Innen egyenes út vezetett a gyerekek megszólításáig, a kortárs írók nekik szánt darabjainak meghívásáig. Így született meg a GÖRDESZKA.
KULTer.hu: Az ókori görög drámák szellemisége hogyan illeszthető össze a kortárs magyar darabokkal?
Miután kortárs szerzők gondolják újra a görög drámákat, már önmagában is érdekes a kérdés: ők hogyan nyúlnak hozzá egy-egy szöveghez? Azokat a kapcsolódási pontokat lehet kijelölni az értelmezéshez, amelyek a két világ közötti eszmecseréről szólnak. A felkért rendezőket arra ösztönöztük, hogy elsősorban arra a kérdésre keressék a választ: mi lehet az ókori művek jelenkori üzenete?
KULTer.hu: Miért fontos a színház életében, hogy évről évre megrendezik a fesztivált? Mennyiben befolyásolja a DESZKA a színház pozicionálását a hazai kulturális életben?
Az ország több pontján vannak újító kezdeményezések a kortárs magyar dráma iránti érdeklődés fenntartására. Az Örkény Színház rendszeresen hirdet meg különböző pályázatokat, Békéscsabán drámaíró versenyt szerveznek, mi Debrecenben pedig ezzel a fesztivállal szeretnénk tenni a kortárs magyar drámáért. Biztos vagyok benne, hogy ha nem lennénk abban a szerencsés helyzetben, hogy örökségként tekinthetünk erre a fesztiválra, akkor előbb-utóbb magunk is kitaláltuk volna. Idén – amellett, hogy a hagyományokhoz híven megmutatjuk a kortárs dráma határon túli feldolgozásait – arra is törekedtünk, hogy olyan külföldi fellépőket is meghívjunk, akik magyar drámát fordítottak le a saját nyelvükre, s azt állították színpadra. A DESZKA jó alkalom arra is, hogy bizonyítsuk: a magyar drámáknak van külföldi létjogosultsága. Már-már természetesnek tűnik, hogy nehezebben tudunk felsorolni például portugál drámákat, pedig biztos, hogy az Ibériai-félszigeten is születnek kiváló szövegek. Ebből az látszik, hogy a kisebb nemzetek drámairodalma háttérbe szorul az angol és a francia alkotásokkal szemben, pedig nem kellene így lennie. Mi szeretnénk ezért egy kicsit nyitni a világ felé és jó volna, ha nemzetközi színtéren is megjelenhetnénk. A hazai színházi életben elég erős már a pozíciónk, így most a határokon túli színházi szférában is szeretnénk erősödni.
KULTer.hu: A DESZKA ideje alatt a debreceni közönség is megmozdul. A város kulturális életében mit jelent ez a fesztivál?
Már az első félévben szerettük volna nyilvánvalóvá tenni, hogy igazi katalizátor szerepet szánunk a színháznak. Folyamatosan jelen vagyunk a MODEM-ben, a Déri Múzeumban, a három játszóhelyünkön rendszeresen futnak az előadásaink, illetve vannak kezdeményezések, amelyekkel az egyetem felé is szeretnénk nyitni. A fesztivállal is ezt a katalizátor szerepet hangsúlyozzuk. A DESZKA komoly összefogás eredménye, a város kulturális intézményei is megmozdulnak értünk, kialakul egyfajta hálózat a színház körül. A hazai és határon túli magyar nyelvű színházakban évadonként körülbelül négyszáz előadást játszanak, amelyek közül nyolcvan-kilencven a kortárs magyar darab. A fesztivál válogatói több mint hetven előadást néztek meg, ezekből állították össze az idei programot. Az egész Kárpát-medencéből hozunk előadásokat Debrecenbe. A rendezvény sikere abban is mérhető, hogy médiafelületeken nem elsősorban promóciós céllal jelenünk meg, hiszen pár héttel a programok nyilvánossá tétele után a jegyek el is fogynak. Gyakran hangsúlyozzák, hogy mennyire fontos a közönség nevelése. Én nem szeretem ezt a kifejezést. Nevelés helyett szerintem kulcsokat kell adni a nézők kezébe. Ilyenek lehetnek az előadásokra hangoló vagy szakmai beszélgetések, amiket igyekeztünk az elmúlt évek hagyományai szerint idén is megtartani.
KULTer.hu: Művészeti vezetőként mit tart fontosnak a fesztivál szervezésekor?
Nagyon fontos, hogy a válogatás során a szempontjaink tiszták és egyértelműek voltak, vagyis arra törekedtünk, hogy minél magasabb színvonalú előadásokat hívjunk meg a fesztiválra. A másik, nem titkolt célunk, hogy az itt dolgozó művészek számára – akik nagyon sokat tesznek a színházért – legyen a fesztivál egy olyan közeg, amelyben „megmártózva” építkezni tudnak a későbbiekben. Lehetőségük lesz találkozni más szakmabeliekkel, s mivel nagy figyelem irányul ilyenkor a színházra, több visszajelzést kapnak a munkájukról, ami nagyon sokat jelent a művészek, a közösség és az intézmény számára egyaránt. Csak akkor tudjuk magunkat jól pozícionálni az országos és a nemzetközi színházi életben, ha ezeket a visszajelzéseket megkapjuk, ezekből tanulságokat vonunk le.
KULTer.hu: Koreográfusként sokat dolgozott külföldön. Hogy látja, az európai színházi fesztiválokhoz képest hol jár Magyarország színházi fesztiválkultúrája?
Húsz évig fesztiválról fesztiválra jártam, szerte a világban. Azt egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy jobbak lennénk, de az utóbbi évek során – úgy látom – nagyot léptünk előre. A szakmai résztvevők képesek megteremteni az igazi fesztiválhangulatot. Régebben megszokott volt, hogy egy ilyen rendezvény nem ért véget az utolsó előadással, mert a résztvevők több napig még együtt maradtak. Ez mára eltűnt. A DESZKÁ-n viszont az utóbbi években szerencsére újra jellemző, hogy megnézik egymást a fellépők, beszélgetnek előadások után, s a városba költözik pár napra ez a bizonyos fesztiválhangulat. Emiatt is lesz hosszabb, kilencnapos idén a DESZKA, két hétvége is beleesik a rendezvény idejébe.
KULTer.hu: Hallhatnánk néhány nevet kedvcsinálóképpen?
Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Lajkó Félix–Döbrei Dénes duó, Nagy József–Bicskei István duó, Szegedi Nemzeti Színház, Pintér Béla Társulat, Forte Társulat. A záró attrakció pedig a Quimby Teátrum lesz. Ez szintén nagy újítás az előző évekhez képest, mert nem volt még arra példa, hogy egy zenekar egész estés produkciót mutasson be a DESZKÁ-n.
KULTer.hu: A fesztivál szervezési munkálataitól eltekintve hogyan értékeli az elmúlt időszakot?
Nagyon örülök, hogy jól, sőt várakozáson felül alakult az eddigi időszak a nézők elégedettsége, száma és a gazdasági mutatók szempontjából is. Teltházakkal játszunk, a programunkra nyitott emberekkel találkozunk. Természetesen mindig akadnak kihívások. Ideálisabb lenne, ha több színésszel dolgozhatnánk, tizenhattal kevesebben vannak, mint például Miskolcon és szívesen látnék egy tánckart is. Ettől függetlenül a Csokonai Színház egy jól működő kulturális intézmény és folyamatosan dolgozunk azon, hogy ez így is maradjon.
A fotókat Máthé András készítette.
