Fényjátékokkal, interaktív táblákkal és moziteremmel hozza közelebb a fiatalokhoz letűnt korok költőit, íróit Debrecen legújabb, állandó irodalmi kiállítása. Lássuk, milyen eszközöket vet még be a tárlat annak érdekében, hogy izgalmassá tegye a diákok számára Csokonait, Kölcseyt vagy Szabó Lőrincet!
Kobzos Kiss Tamás, Kossuth-díjas előadóművész zenés versfeldolgozásokkal nyitotta meg Debrecen legújabb, állandó irodalmi kiállítását a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban. A tárlat anyagának nagy részét korábban a Borsos-villában állították ki, 2011 februárjában azonban kiköltöztették onnan a gyűjteményt, azóta most először láthatók megint a többek közt Tóth Árpád, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc vagy Fazekas Mihály munkásságával kapcsolatos emlékek. Az elmúlt három és fél év alatt több új anyaggal is kiegészült a gyűjtemény, s azoknak a kiállításba emelésével jött létre az Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából című tárlat.
Dr. Angi János, a Déri Múzeum igazgatója nyitóbeszédében köszönetet mondott a jelenlegi politikai vezetésnek és munkatársainak a kiállítás létrejöttéért, majd Kósa Lajos, Debrecen polgármestere vette át a szót. Ő a tárlat interaktivitását és versenyképességét emelte ki. Elmondása szerint az tenné igazán életszerűvé a termeket, ha író-olvasótalálkozók helyszínévé válhatnának. Halász János, a Magyar Művészeti Akadémia Felügyelő Testületének elnöke támogatásáról biztosította a várost és a múzeumot egyaránt. A köszöntők sorát E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója zárta. Beszédében kitért a Borsos-villa korábbi irodalmi kiállításának korszerűtlenségére és Debrecen irodalmi múltjának gazdagságára.
Amint azt többen is kiemelték, a tárlat kialakításakor a kurátorok nagy hangsúlyt fektettek a fiatalok érdeklődésének felkeltésére, épp ezért több teremben érdekes vetítésekkel és különleges térmegoldásokkal találkozhatunk. Egy óriási szekrényajtón át érkezünk az első terembe, ahol Csokonai Vitéz Mihály egykori szobája elevenedik meg. Ezzel képletesen lépünk be az irodalom varázslatos világába. A korabeli levelek és fennmaradt emlékezések alapján rekonstruált helyiséget a költő festményeinek falra vetített replikái díszítik. A teremben megelevenedik az íróasztala, melyen egy animáció idézi fel a versírás folyamatát. A következő szobába lépve a Csokonai Kör irodalmi gyűjteménye tárul elénk. A terem közepén álló robosztus vitrin költői portrékat és emléktárgyak tömkelegét zárja magába.
A hétköznapi látogató Oláh Gábor szobájában szembesül leginkább azzal, hogy a tárlat első számú célközönsége az iskolás korosztály. Itt ugyanis fényjátékként jelennek meg a falon a költő művei. A kavargó betűk beterítik a szobát és a látogatót egyaránt, így a vers szinte életre kel a térben. Az aprócska moziszoba szintén kellemes meglepetésként töri meg a megszokott kiállítótermi sablonokat. Itt egy kis kuckóban, kényelmes párnákon ülve követhetjük nyomon a Csokonai életéről szóló dokumentumfilmet. A „könyvtárszobában” a látogató saját maga fedezheti fel az életrajzokat a falra szerelt kis könyvecskék segítségével. Érezhetően nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az első pillantásra kevésbé izgalmas írói, költői személyes tárgyakat érdekes köntösben tálalják. Így kerültek misztikus fényekkel megvilágított üveghengerbe regénykéziratok, Ady Endre töltőtolla és Kölcsey végrendelete.
Az utolsó terem viszont sajnos szinte teljesen élvezhetetlen azok számára, akik nem rendelkeznek okostelefonnal. Leírások helyett csak QR-kódokkal találja szemben magát a látogató, így olvasóprogram híján én is csak másoktól értesültem róla, hogy jelentős irodalmi alakjaink életével ismerkedhettem volna meg itt. De azért ebben a szobában sem kell unatkoznunk: interaktív táblákon kirakóst játszva ismerkedhetünk meg leghíresebb költőink rajzolt képmásával és verseivel.
A hibák ellenére is remek kezdeményezésnek tartom, hogy ilyen módon népszerűsítik a szépirodalmat. Bízom benne, hogy a kutatómunka nem áll meg a kiállítás megnyitásával és az évek során a tárlat egyre terebélyesebb és izgalmasabb kulturális eleme lesz Debrecennek. Ha pedig a kiállítás hatására csak egyetlen iskolás is utána fog járni például Oláh Gábor költészetének, már megérte a fáradozást!
Az Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából című tárlat a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban tekinthető meg 2014. szeptember 26-tól.
A fotókat Lukács Tihamér készítette.
“Ha pedig a kiállítás hatására csak egyetlen iskolás is utána fog járni például Oláh Gábor költészetének, már megérte a fáradozást!” Reméljük!