Idén is vadásztam a kiadványokra, amelyek hordozójuk esztétikai megformáltságával teszik még érzékibbé az olvasás tapasztalatát. Kerestem azokat a könyveket, amelyek emlékezetes borítókkal, izgalmas illusztrációkkal és képanyaggal, valamint más vizuális megoldásokkal tanúsítják, hogy a kötetben gondolkodás nemcsak az egyberendezett szövegek koncepcionális megalkotottságára, hanem a könyvtárgy tervezésére is kiterjedhet. Nem mintha 2018-ban mérsékeltebb igyekezettel böngésztem volna a kiadásokat. Minden lista szubjektív – ezen állítás cáfolhatatlanságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az idei összeállításom a tavalyi kiegészítésével kell kezdenem.
+1. Csepregi János: Morgensternt tiszta papírra – 1942 (NOW Books & Music Kiadó)
Kele Fodor Ákos, a 2018-as listám első helyezettje hívta fel a figyelmemet Csepregi verseskötetére. A Morgensternt tiszta papírra – 1942 egy önmagát
olyan művészeti kollektívaként meghatározó kiadó gondozásában jelent meg, ami az underground irodalomra és zenei szcénára fókuszál,
valamint csak kis könyves- és lemezboltokat von be a kiadványai terjesztésébe. Szimpatikus ez a piaci alapokon nyugvó könyvkiadás kritikájaként is érthető, a nagy könyvterjesztő hálózatok elkerülését célzó kezdeményezés, de a NOW Books & Music nem mindennapi köteteit még annak ellenére is nehéz beszerezni, hogy a kiadónak van webshopja. Pedig Csepregi kötete méltó lenne a nagyobb figyelemre. Nemcsak a helyenként igazán megrázó versek, hanem Nagy Kincső grafikus munkája miatt is. Kacskaringós vonalak, pixelszerű ábrák, széttépett családi fotókból és/vagy újságcikk-kivágatokból építkező kollázsok, város- és tájképek, satírozások, geometriai formák, az adott szövegek sorainak áramlását megtörő tipográfiai változások… hosszú lenne felsorolni Nagy vizuális megoldásait.
Esetenként a szövegtest(ek)be is belenyúl, egy-egy karakter vagy szó méretét nagyítja, kiemel sorokat, sorközöket növel, így az olvasás irányát is meghatározva
vagy épp elbizonytalanítva, hiszen a szakaszok között keletkező üres helyek cezúraként működnek, a félkövéren vagy más betűtípussal szedett részek pedig olyan kitüntetett szöveghelyekként vonják magukra a figyelmet, amelyek az értelmező munka fontos pontjainak látszanak. A versek és a képanyag átgondolt viszonya sok jelentésréteget társít az egyébként is többfajta értelmezési lehetőséget felkínáló költeményekhez, ennek következtében interpretációs alternatívák kápráztató tárházává alakul a kiadvány.
10. A Cerkabella, a Naphegy és a Pagony Kiadó újdonságai
2019 könyvtermése ismét bebizonyította, hogy a gyermekirodalommal foglalkozó kiadók élen járnak az innovatív könyvészeti megoldások alkalmazásában. Ezért is illene külön listába szedni a többek között strapabíró anyaghasználattal büszkélkedő, kreatív munkára ösztönző, a narratívába szervesen illeszkedő vizuális feladványokkal ellátott, az írni és az olvasni tanulást segítő tipográfiai ötleteket felvonultató kiadványokat.
Hiszen nem egyszerűen csak illusztrált könyvekről van szó,
sokkal nagyobb interpretációs horizont nyílik, ha dizájntermékként közelítünk a gyerekkönyvekhez.
Elsősorban ezért volt számomra emlékezetes kézbe venni a Cerkabella, a Naphegy és a Pagony újdonságait. Izgalmas produktumokat eredményez, hogy a művészek a pedagógiai szempontok figyelembevétele mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy jelentős esztétikai teljesítmény dicsérje a kezük munkáját.
9. Infografika-sorozat (Bookline Kiadó)
A gyermekkönyvekhez hasonlóan képregényeket, folyóiratokat, útikönyveket és múzeumi katalógusokat is érdemes szemügyre venni egy hasonló célkitűzésű lista összeállítása előtt, de áttekinthetetlen nagysága miatt aligha lehetséges figyelemmel lenni a könyvtermés minden kategóriájára.
A tudományos ismeretterjesztő kötetek között azonban van egy sorozat, amit mindenképpen szerettem volna megemlíteni.
A Bookline Kiadó többkötetes vállalkozásával az infografikában rejlő potenciál kiaknázását tűzte ki célul, és igen következetesen teljesíti is vállalt feladatát. A szöveges és grafikus elemek összjátékán alapuló sorozat olvasóbarát módon, színes és változatos arculati elemek felhasználásával mutatja be a legnagyobb tudósok, gondolkodók és művészek munkásságát, figyelemmel élettörténetük kevésbé ismert oldalára, illetve munkásságuk szűkebb és tágabb kontextusára.
Brian Clegg Einsteinnel foglalkozó könyvében például nemcsak meglepő információk olvashatók a 20. század egyik legismertebb zsenijéről, hanem
a megvilágító erejű ábráknak köszönhetően könnyen felfejthetővé válnak tudománytörténeti összefüggések is,
amelyek a fizikában nem jártas olvasóközönség számára merőben újdonságot jelenthetnek.
8. Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást! (Athenaeum Kiadó)
Hartay tavaly a Rajongók voltunk című, informális körökben egyszerűen csak Turbó néven elhíresült novelláskötetével került a listára, amelynek kivitelezése a sokak által ismert, ma már sajnos nehezen beszerezhető rágógumi csomagolásának jellegzetességeit viselte magán. Idei kötete a Viharsarki Kattintós című Facebook-projektjének offline kivonata, amely megjelenésében annak az eszköznek a formáját idézi, amin alighanem a legtöbben olvasták Hartay banálisan egyszerű hétköznapok, valamint a Viharsarokkal és tágabban értve a vidékiséggel kapcsolatos sztereotípiák ihlette humoros posztjait.
A mobiltelefon alakú és méretű kiadvány hátlapján a kamera, illetve a vaku ábrája is látható,
a vásárlás után farzsebünkbe csúsztatva a kötetet tényleg az az érzésünk lehet, mintha mobilkészüléket vételeztünk volna.
Ha a Köszönöm a befogadást! nemcsak a külcsínnel, hanem például tipográfiájában is utalna a szövegek keletkezéseinek mediális körülményeire, még izgalmasabb lenne a hordozók közötti mediális váltással kezdeményezett játék.
7. A 21. Század Kiadó borítói
A nemzetközi könyvsikerek magyar nyelvű közreadására specializálódott kiadó változatos szín- és formavilágú borítói megragadják a szemet. Annak az olvasónak, aki hozzám hasonlóan impulzív módon vásárolta meg például az amerikai Colson Whitehead A Nickel-fiúk című regényét, nem lesz lelkiismeret-furdalása a zárómondatok után sem
– a kiadványoknak szerencsére nemcsak a borítója meggyőző.
A rendkívül színes műfaji palettát lefedő intézmény 2019-ben két olyan könyvet is piacra dobott, amelyeknek az utóélete azt tanúsítja, hogy a csapat a nemzetközi példákon megtanulta, a siker nemcsak a tehetségnek, hanem az átgondolt és nagy volumenű szervezőmunkának is köszönhető. Mucha Dorka első, Puncs című debütkötetét hatékony marketingkampány övezte, és bár a borítója kevésbé eltalált, mégis eredetinek és egyedinek mondható.
A 2019 legjelentősebb non-fiction kiadványaként számon tartott, az Index.hu újságírója, Dezső András által jegyzett Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története az 1970-es évektől napjainkig című könyv azonban nemcsak a sokat sejtető témával, illetve fő- és alcímével, hanem a kevés arculati elem elegáns elrendezésével is fokozza a vásárlókedvet.
6. Új Alföld Könyvek (Alföld Alapítvány, Méliusz Juhász Péter Könyvtár)
A debreceni Alföld folyóirat 2018-ban élesztette újra nagy múltú könyvsorozatát. A hároméves csendet a periodika tudományos műhelyének, az Alföld Stúdiónak az új antológiája törte meg, amely Nyugvó energia címmel látott napvilágot. A megváltoztatott sorozatcímet feltehetőleg nemcsak az időbeli kihagyás indokolja, hiszen a régi Alföld Könyvek utolsó három kötetének megjelenése között is sok idő telt el. A „új” jelző inkább a dizájnt érintő elmozdulást hivatott kifejezni, ugyanis
a könyv- és borítótervért felelős Tellinger András munkájának köszönhetően a korábbi, meglehetősen homogén kivitel a múlté,
a kiadványok immár jóval érzékletesebb és kifejezőbb előlapokkal kerülnek a könyvesboltok polcaira.
A belbecs sem maradt érintetlenül, az áttekinthető, szép tipográfia miatt igazán gördülékenyen lehet olvasni a folyóirat szellemiségéhez közel álló szerzőket.
2019-ben három új kiadvánnyal, Molnár Gábor Tamás és Fodor Péter értekezései mellett Bódi Katalin képzőművészeti esszégyűjteményével folytatódott a sorozat.
A könyvtárgyas lista szempontjából az utóbbi a legrelevánsabb, hiszen az Éva születése című kötet nem mindennapi képanyaggal örvendezteti meg olvasóját. Az esszéket 97 színes reprót számláló, jó minőségű papírra nyomott páratlan szépségű melléklet követi, amely a hasonló tárgyú könyvekhez képest is egyedülállóan illusztrissá és szerethetővé teszi a kiadványt.
5. Szabó Imola Julianna: Lakása van bennem (Jelenkor Kiadó)
A grafikai tervezőként is ismert, önmagát betű- és pixel-rakodómunkásként aposztrofáló költő említése a tavalyi évben is megkerülhetetlen volt – neki köszönhető a 2018-as könyvtermésből többek között az És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete című kötet dizájnja, ami megkapó színvilága, sejtelmes hangulatisága és jellegzetes motívumkezelése miatt került anno a második helyre. Szabó Imola Juliannának idén is figyelemreméltó könyvtárgy tulajdonítható, ezúttal saját verseskötetéről van szó, melynek könyv- és a borítótervét is ő jegyzi.
Fegyelmezett versnyelve halkan, de határozottan szól, és ez a sajátos tónust eredményező visszafogottság érezhető a kötet vizualitásán is.
Egészlapos fekete-fehér képek a könyv cezúrái, amik ciklushatárokat jelölnek, ábrák bukkannak fel elszórva a versek közvetlen környezetében is. Nem túlzás kijelenteni – az alkotónak nemcsak a líranyelve, hanem vizuális beszédmódja is sajátságos. Kár, hogy a kötet nem színes kivitelben került terjesztésbe. Talán a két évvel ezelőtti dobogós kiadványa miatt vagyok ennyire kíváncsi arra, hogy milyen árnyalatokat használt volna a művész a kötetegész arculatának kialakításakor.
4. extrodæsia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz (Typotex Kiadó)
Az xtro realm csoport azzal a szándékkal jött lére 2017-ben, hogy az emberközpontú gondolkodás kritikáját a legkülönfélébb kezdeményezésekkel gyakorolja. Az alapítótagok – Horváth Gideon, Süveges Rita és Zilahi Anna – sok szempontból figyelemre érdemes eseményeket szerveztek és bonyolítottak le, de
eddigi legjelentősebb eredményük ez a művészeti és tudományos nyelvek párbeszédképességének példájaként is felfogható angol-magyar kötet,
amelyet szerkesztőként jegyeznek. A költők és elmélészek bevonásával összeállított munka azoknak a fogalmaknak a magyarázatait adja közre, amelyek lehetővé tehetik számunkra az instabil klímájú, a követhetetlenül gyors technológiai fejlődés következtében a hagyományos terminológiákkal egyre nehezebben leírható világunk mélyebb megértését.
A dizájn Süveges Rita munkáját dicséri.
A sajátosan tördelt szócikkek közé kartográfiai, helyenként műholdfelvételekre emlékeztető, máshol növényeket, időjárásjelenségeket modelláló egészlapos grafikák és ábrák illeszkednek,
amik nagy vizuális kifejezőerővel biztatják az olvasót közös gondolkodásra az enciklopédia szerzőivel.
3. Tóth Eszter Zsófia – Poós Zoltán: Csemege ajándékkosár – Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban (Scolar Kiadó)
Egy író és egy történész közös vállalkozása, kísérlet a rendszerváltás előtti évtizedek tárgyi kultúrájának és könnyűzenei világának a számbavételére – a szerzőpáros célkitűzéseit átlátható, frappáns módon összegzi Papp Rita borítója. A kötetben Tóth Eszter Zsófia által jellemzett, egykor a mindennapi élet során megkerülhetetlennek bizonyuló használati tárgyak a fiatal generációk számára talán mára kevésbé ismerősek, de az olvasóbarát stílusnak és a személyes hangvételnek köszönhetően nemcsak az forgatja majd jókedvűen az informatív, helyenként humoros kiadványt, akinek személyes tapasztalatai vannak például a robbanós Videoton Color Star tévékészülékről.
A könyv zenei vonatkozásaiért felelős Poós Zoltán rövid albumkritikái nemcsak műfaji kategorizációkra törekszenek, hanem pozícionálják is a zenekarokat és a lemezeket
az elmúlt évtizedek intézményrendszeri közegében. Ha végighallgatjuk a megjelenésük sorrendjében elemzett, a világhálónak köszönhetően ma már szerencsére könnyen hozzáférhető albumokat, akkor kirajzolódhatnak előttünk a magyar beat alakulástörténetének összefüggései, a hazai könnyűzene történetének csomópontjai is. Mindezt egy gazdagon illusztrált kötetben adta közre a Scolar Kiadó. A Fortepanról vett fotók segítenek elmerülni egy olyan korszak hétköznapjaiban, melyet már csak „emlékezetünk tart életben.”
2. Szőllőssy Balázs: A Kilátó presszóban (Symposion Kiadó)
Mellbevágó az a magától értetődő őszinteség, amellyel Szőllőssy Balázs költeményei napjaink meghatározó globális jelenségeire és világtörténelmi eseményeire rezonálnak. Ahogyan a versbeszélő – azt hiszem, lehetséges egyetlen beszélőt feltételezni A Kilátó presszóban szövegeiben – figyelmessége is igéző, hiszen a jellegzetes urbánus környezetnek és a keleti országok tájainak apró rezdülései sem maradnak észrevétlenül, reflektálatlanul. E különös érzékenység jelei figyelhetők meg Nagy Norbert élénk színvilágú, mozgalmas illusztrációiban is.
Nagy visszatérő motívumokkal dolgozik, munkáin macskafajták, halak, de legszembetűnőbben madarak kelnek életre,
utóbbi talán nem meglepő, ha a versek országok és kultúrák közötti határokon át mozgó beszélőjére gondolunk.
Az illusztrátor egymásra montírozott versrészletek elrendezésével is játszik, továbbá Nagy Hajnal Csilla és a szerző fotóinak részleteit is felhasználja, így
a néhol képversként olvasható, máshol kollázsszerű grafikái változatos arculatot adnak a könyvnek.
Ugyanakkor Nagy el is lép a szövegek világától, önállósodni hagyja a versekből inspirálódó vizuális nyelvét, ennek köszönhetően A Kilátó presszóban szép példája a szöveg és az illusztráció dialektikus viszonyának.
1. Lesi Zoltán: Magasugrás (Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, PRAE.HU Kft.)
Lesi Zoltán és Ricardo Portilho közös vállalkozása témaválasztása és megformáltsága miatt az idei év egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. Az interszexualitás kérdéskörét járja körül Dora Ratjen magasugró tragikus és homályos történetén, Marcel Duchamp és Joseph Cornell fiktív levelezésén, valamint a témához szorosan kapcsolódó karaktereknek hangot adó szerepverseken keresztül.
A költemények közé korabeli újságcikk-kivágatok, valamint fotók és fotórészletek illeszkednek, amelyek fragmentáltsága akkor szűnik meg, ha könyv példányait összeillesztve létrehozunk egy kollázst.
Az alkotópárosnak van egy kiállítással egybekötött performanszsorozata is, az Egy ugrás és a homár,
amelynek keretein belül a példányokból összeállított kollázs, valamint a kötet fotóin is látható Portilho-asszamblázsok tekinthetők meg, ráadásul előadása során a költő felolvassa saját verseit, valamint más, az installációkhoz kapcsolódó hanganyagokat is használ. A mediális határátlépések teszik igazán emlékezetessé a Magasugrást.
Hozzászólások
A hozzászólások le lettek zárva.