Változásaim könyve: első fejezet

Nem unatkozott a karantén alatt Áron András Apey, ugyanis befejezte a negyedik szólólemezét és a Lazarvs negyedik albumát is. Az idei év ráadásul lehetőséget adott neki arra, hogy új fejezetet nyisson az életében. András őszintén mesélt nekünk arról, milyen változásokon ment keresztül az elmúlt hónapokban, és a november 23-án megjelenő, Book of Changes címet viselő önálló albumáról is megosztott számos kulisszatitkot.

KULTer.hu: Tavasszal azt nyilatkoztad, hogy rájöttél, a karantén miatti kényszerleállás neked igazából nem is ártott. Azonban sajnos úgy tűnik, a koronavírus-járvány sokkal hosszabb távon befolyásolja az életünket, mint azt a kirobbanáskor gondoltuk. Hogyan tud egy zenész létezni ebben az új valóságban? Szerinted milyen új irányokba kell elindulniuk a művészeknek, de akár az egész szférának?

Alapjaiban nem gondolom, hogy a művészetnek bármilyen új irányt kéne vennie. Az élet indul el egy új irányba, és ezt fogja természetesen lekövetni a művész – ez így működik évezredek óta. De ne aggódjon senki, a telefont ugyanúgy nyomkodni kell még sokáig. Nem mennék bele, hogy én vagy más mit remélt, vajon meddig tart a járvány, mert nem számít. Abban szerintem mindannyiunknak egyet kell értenünk, hogy jelen pillanatban több komoly problémánk van globálisan és morálisan is, muszáj lesz változtatni és hangot adni nekik, mert ez egy katasztrofális irány. Azt hiszem, az lesz a jövő művészetének háttérzenéje és szüleménye, amiben most félünk.

KULTer.hu: Bár koncertezésre nem volt lehetőség, aktívan töltötted a karantént, hiszen hamarosan megjelenik a Book of Changes. Nekem egyből az jutott eszembe, hogy ezzel az albummal az idei évre reflektáltál, ugyanis régen változott velünk ekkorát a világ, és a karantén időszaka alatt mindenkinek bőven jutott ideje arra, hogy elmerüljön az önismeretben. Köze volt ehhez a címválasztásnak?

Bele lehetne magyarázni, de nem volt köze. Több mint három évvel ezelőtt már tudtam, hogy ezt a címet kell választanom, bár akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mi következik az életemben. Csak azt tudtam, hogy

változtatni szeretnék a szokásaimon, és levetni jó pár sziklát, amit gyermekkorom óta cipelek magammal.

A cím a saját személyiségem változásának görbéjére utal.

KULTer.hu: Ha már szóba jött az önismeret: téged ért meglepetés önmagaddal kapcsolatban 2020-ban?

Nem gondoltam volna, hogy egy kis pihenésből nem sokkal később egy teljes összeomlás következik, amely az előbb említett változási görbém csúcsra érése volt, és hogy segítséget kell majd kérjek. Tudjátok, hogy mindig is brutálisan őszinte voltam a magánéleti problémáimmal kapcsolatban, de

nyár elején elkezdtem terápiára járni és tudatosan szembenézni minden borzalommal,

amivel nem szerettem volna gyermekkorom óta úgy igazán, és most először nyíltan elmondhatom, hogy tényleg jól vagyok és kezdek egy nagyon jó irányba elindulni.

Ez a változásaim könyvének első fejezete, és most hihetetlenül boldog vagyok, de még sokat kell dolgozzak rajta. Nekem ez egy kiváló lehetőség arra, hogy újrakezdhessem, újraindíthassam önmagamat 32 évesen, hogy sokáig tudjam még ezt csinálni. Szeretném, ha mindenki tudna arról, hogy sosem ciki segítséget kérni, nem ciki elmenni egy pszichológushoz. Ha szükségetek van rá, éljetek vele, nem lesztek kevesebbek tőle, csak többek.

KULTer.hu: Azt vallod, hogy a bluesból, folkból, countryból táplálkozó daloknál mindig a történet a prioritás. Mi a Book of Changes sztorija?

Leginkább az előbb említett felébredési periódus utolsó pár évének folyamatáról és

a jobbik felem megtalálásáról szól a lemez.

Vannak számok, amik a kétségbeesettségemről mesélnek, van, ami a haragról vagy szarkasztikus és ironikus gondolatokról, de a legtöbb a szerelemről. Nem hiszem, hogy eljutottam volna Barbara (Schoblocher Barbara, a Blahalouisiana énekesnője – a szerk.) nélkül oda, ahol ma vagyok. Nagyon hálás vagyok neki, hogy végig segített ebben a borzalmas időszakban, amikor kénytelen voltam szembenézni mindennel, amivel eddig nem akartam.

KULTer.hu: Melyik dal készült el szinte azonnal? Melyiket volt a legnehezebb befejezni?

Az elsőt, a Glowing Pink Rosét 2018 szeptemberében rögzítettem, ami a borzalmasan ízléses, éjjelente villogó „rosé gold” színű női iPhone-omra utal.

Ez volt az első szám, amit Barbinak írtam.

Már akkor eldöntöttem, hogy ebben ő is fog énekelni, pedig még gyakorlatilag nem is ismertük egymást. Nem sokkal ezután vettem fel a Trouble Will Find You és a Your Lifetime Achievement című történeteket, amelyek viszonylag gyorsan és egyszerűen kigurultak belőlem két nap alatt írással és felvétellel együtt. A legnehezebb darab, amit utoljára hagytam, a The Hunt címet viseli, de azt hiszem, még szükségem van egy kis időre, hogy erről a dalról tudjak nektek mesélni.

KULTer.hu: A Hab című magyar romantikus vígjáték végén felcsendülő If I Have You-t is együtt énekeltétek fel Barbarával. Szerinted mi a titka annak, hogy két zenész együttműködése gördülékeny legyen? Könnyebb egymásra hangolódni, ha különböző nemről vagy más műfajról van szó? Az eltérő vagy a hasonló nézőpontok táplálják jobban a kreativitást?

Barbival igazából mindig mindent megbeszélünk egymással otthon, szóval

zeneileg sincsenek titkok kettőnk között.

Ő elmondja, ha valami szar, én elmondom, ha valami szar, és ugyanez vonatkozik arra, ha valamit nem kéne bántani. Szóval talán az őszinteség egy jó indítás a közös munkában.

Attól függetlenül, hogy ő nem metálos, én pedig nem hallgatok popzenét, rendkívül jól kiegészítjük egymást, tápláljuk a másikat művészileg. Jó tippeket adunk egymásnak, ha valamelyikünk esetleg elbizonytalanodik valamiben. Például a Lazarvs új lemezén lévő Valhalla című számban van egy-két apró énekmegoldás, ami az ő ötlete volt, szóval végül is most már részben ő is sátánistának titulálható.

Az If I Have You-hoz kizárólag annyi közünk van, hogy kaptunk készen egy énektémát és egy szöveget, Balázs Ádám felkért minket egy évvel ezelőtt arra, hogy énekeljük fel a film főcímdalát. Én izgatottabb vagyok a két héten belül megjelenő, Barbarával közösen írt Dance with the Devils című számunk miatt, ami a Book of Changesre is felkerült.

KULTer.hu: Elárulhatod már, melyik számhoz forgatsz legközelebb videoklipet?

Pár héttel ezelőtt forgattunk Bodnár Dávid barátommal három gyönyörű élő videót abban a lovardában, ahol gyermekkorom nagy részét töltöttem. Ezek számomra mind nagyon-nagyon személyes és különleges pillanatok, úgyhogy alig várom, hogy nyilvánosak legyenek a klipek. Az egyiket a lovarda parkolójában, az autómban vettük fel a The Circle című számra, még egyet a Your Lifetime Achievement című darabra szintén a lovardában, a harmadikat pedig egy karámban forgattuk, lovak között Barbival a Dance with the Devils című, első közösen írt számunkra. Illetve november elején érkezik a Weirdo című dalra a második hivatalos videoklipem, amit szintén Bodnár Dáviddal együtt rendeztünk.

KULTer.hu: Ha egy számomra új albumot veszek a kezembe, mindig kíváncsi vagyok a szövegkönyv utolsó sorára. A tied a The Hunt című számmal zárul: „I was destined for this hunt”, vagyis „Ez a vadászat volt a végzetem”. Miért lehet ez tökéletes végszava a lemeznek?

A végszó mindig is nagyon lényeges és fontos volt számomra a saját lemezeimen. De mint korábban is mondtam, most még nem érzem úgy, hogy beszélni akarok róla. Egy nap majd biztosan fogok.

KULTer.hu: Egy interjúdban arról is meséltél, hogy úgy érzed, az új Lazarvs-album és a Book of Changes is életed legjobb munkája lett. Mit gondolsz, mi volt más most a lemezkészítéskor, mint korábban? Miért vagy sokkal elégedettebb?

Sosem volt még precedens arra, hogy videóhíváson keresztül keverjek két teljesen különböző lemezt egyszerre, szóval ez egy csodálatosan szürreális és borzalmas élmény volt. Talán az univerzum most nekem kedvezett.

Számomra olyan tökéletesre sikerült mindkettő, hogy egy milliméterükhöz sem nyúlnék hozzá.

Hálás vagyok. Természetesen ehhez óriási segítséget kaptam két elképesztően professzionális és türelmes embertől. Takács Zoltán Jappántól, illetve régi jó barátomtól, Bánházi Gábortól, a Lazarvs (Apey & the Pea) mindenkori hangmérnökétől.

KULTer.hu: Úgy tudom, gyakorlatilag már egy következő lemezre is elegendő demód van. Mondhatjuk, hogy bizonyos értelemben az a Book of Changes folytatása lesz? Vagy két teljesen külön történetről és zenei anyagról van szó?

Sosem hagyok semmit a fiókban. Nem szoktam extra számokat írni, ez vonatkozik a Lazarvsra is. Annyit írok, amennyit valójában szeretnék. Elég komplex és éveken át tartó érlelési folyamat, amíg megszületik a fejemben az, amit hallani akarok. A következő lemez teljesen más lesz.

KULTer.hu: Idén szinte semmit nem jelenthetünk ki biztosan, de elárulhatsz azért valamit az év végi terveidből?

Titokban jó ideje dolgozunk már egy új bandán az egyik Lazarvs-taggal, amiről többet még nem árulhatok el. Eldöntöttem, hogy

a szólóprojektem köré szeretnék építeni egy nagy zenekart,

így most nagyrészt ezzel foglalkozom, továbbá – ha jól tudom – még idén télen elkezdünk dolgozni a harmadik Trillion-albumon.

A fotókat Bodnár Dávid készítette.