2020 magyar KULTlemezei (TOP 10)

A koncertszezon elmaradt, a zeneipar válságba került, ugyanakkor – nem kis részben a zenészeket is a négy fal közé szorító karantén következtében – a korábbi éveknél is nagyobb számban születtek jó lemezek idén. Ezekből válogattuk ki a kedvenceinket.

10. Decolonize Your Mind Society – A Courteous Invitation To An Uninhabited Anabatic Prism

A hazai jazz, alternatív és kortárs kísérleti zenekarok tagjaiból összeállt szupercsapat a nem európai kultúrák zenéiből, nem-temperált hangolásokból, az amerikai minimalizmusból és a pszichedelikus, rituális zenékből olvasztotta össze egyedi megszólalását. A hallgatói élmény ennek köszönhetően olyan, mintha csálé talajon állnánk vagy a tükörből nem pont az az arc nézne vissza ránk, mint amit megszoktunk. Megkapjuk a kellő zenei fogódzókat, a dögös groove-ot, a klasszikus dalszerkezeteket, a világzenei motívumokat vagy a bluesköröket, így nemcsak intellektuális kalandot és határátlépést kínál ez a zenei és kulturális kifordítom-befordítom, hanem élvezetes örömzenét is. (Huszár András)

9. Lázár tesók – Hullámtörés

Az Esti Kornél zenekar alapító testvérpárosának önálló alkotása pontosan olyan lett, amilyennek sejthettük: érzékeny, lírai és páratlanul személyes. A már nem működő mellékprojektjük, a Pegazusok Nem Léteznek világához képest ugyan visszafogottabb irányba mutat a Hullámtörés, de a hangszerelés egyszerűségében még inkább kidomborodik Lázár Domokos és Ágoston dalszerzői tehetsége. Ez alapján nem meglepő, hogy a lemez bővelkedik kiemelkedő pillanatokban, az albumindító Csak miben pedig az év egyik legszebb magyar dalát köszönthetjük. (Drávucz Zsolt)

8. Kapitány Máté – (y)

Az elmúlt négy-öt évben nagyon látványosan megerősödött a hazai hiphop-színtér, a műfaj veteránjai és oldszkúl képviselői mellé felzárkóztak az újsulis, trapes vagy SoundCloud-irányzatokat követő ifjú titánok. Kapitány Máté már a 2019-es JEEP:A-val is megmutatta, hogy csavaros alapjaira mesteri ritmus- és arányérzékkel pakolja rá frappáns szövegeit, az új nagylemezen azonban még pimaszabb stíluskeverésekkel kápráztat el, ahol az elektronikus agycsavarásoktól széttöredező asszociációs láncokon keresztül vezet el a breakbeates svungig. Ami közös mindegyik dalban, hogy két-három perc alatt annyi minden történik bennük, mint mások komplett lemezein. (Huszár András)

7. Ress – Himalaya

Ress tavaly vetette észre magát újhullámos R&B slágerével, a Taxival, a debütlemeze pedig ékes bizonyítéka annak, hogy a hazai underground közegtől, témáktól sem idegen ez a zenei világ. Főleg, ha olyan kreatív alkotó merítkezik meg benne, mint Szabó Roland: a félórás anyag olyan tömény és gazdag – zeneileg, az ének produkciójában és a metaforikus szövegekben egyaránt –, hogy magától értetődő módon tesszük be újra és újra. Már csak azért is, mert a tompult trapalapok és basszusok, a szédelgő atmoszféra nagyon is slágeres dalokat rejt. (Huszár András)

6. Hó Márton – Tegnap majdnem eltalált egy meteor

A Tövisházi Ambrus közreműködésével készült lemez részletgazdag hangszerelésénél csak a dalokban megjelenő szürreális-melankolikus világ a lehengerlőbb. Az pedig egyenesen mellbevágó, hogy ez a szürreális melankólia mennyire rezonál a napjainkat átható hangulattal. A Tegnap majdnem eltalált egy meteor időtálló mementója lehet 2020-nak, de azon kevés világvége-tematikájú lemezek közé tartozik, amelyek a jelen helyzetből kiemelve is megállják a helyüket: ha nem idén született volna ez az album, akkor is ott lenne a listánkon. (Drávucz Zsolt)

5. Slow Village – Úton

A magyar hiphop újhullámának legfrissebb hangja, a Slow Village már az első lemezével (201x) is nagyot robbantott, a másodikkal pedig a műfaj nagyjai közé is beírta magát. Az év elején kihozott albumon érződik a boldog békeidők gondtalansága („a buli darál, a Slow Village derül”), amikor egy rapcsapat még egy komplett lemezt szentelhetett annak, hogy honnan jöttek és hová tartanak – anélkül, hogy a járvány vagy MC-jük, a mulató azték Tink szívműtétje nyomasztotta volna őket. Felejthetetlen szójátékok, pajkos irónia és persze a ránk telepedő, magán- és közéleti félhomály (Köd) is a lehető legfrappánsabban kerül tálalásra ezen a lemezen, amely a Slow Village-nek és mindenki másnak is megugrandó magas léc a hazai hiphopban. (Soós Tamás)

4. Carson Coma – Lesz, ami lesz

A Carson Coma tavaly megjelent debütlemezével nagyot dobbantott a hírnév felé, a sikerszéria pedig a folytatással sem szakadt meg. A Lesz, ami lesz az előző albumhoz képest valamivel bátrabban mozog a stílusok között, a nagyobb fordulatot viszont inkább a magyar nyelvű szövegek jelentik. Habár a srácokra jellemző humort nem gyűrte maga alá az idei év letargiája, az anyag a „felnövés” jegyében már mélyebbre nyúl a daltémákért, a hangvétel egy árnyalattal komolyabb lett. Az újdonságokon felül a beat-sármmal csomagolt ifjonti lendület továbbra is ott munkál a zenekarban, ez pedig több mint elég ahhoz, hogy az év legjobb magyar lemezei közé kerüljön a Lesz, ami lesz. (Drávucz Zsolt)

3. Jazzékiel – Szép napok

Még márciusban jelent meg öt év kihagyás után a Jazzékiel legújabb lemeze, és a zenekar mintha megérezte volna, hogy abban a hónapban új időszámítás, sűrűbb, szorongásokkal és traumákkal teli időszak veszi kezdetét. Könnyű persze 2020 végéről visszanézve minden idei albumban a külső és belső krízisek megfogalmazását, valamint az azokra adható válaszokat keresni, de a Szép napok cseppfolyós sötétségének, vészjósló fojtottságának, megrázó erejű, lírai szépségű harmóniáinak és magányos zörejeinek hatása alól nehéz szabadulni. Az első dalnál azonnal elfog minket a meggyőződés, hogy az év egyik legszebb lemezét halljuk, és ez azon ritka esetek egyike, amikor a hátralévő nyolc dal egyike sem okoz csalódást. (Huszár András)

2. Kollár-Klemencz Kamarazenekar – Ég az erdő

Bő egy évvel azután, hogy kihozta a Kistehén zenekar jelen állás szerint legutolsó – és egyik legsokszínűbb, legfelszabadultabb – nagylemezét (Bocsánat), Kollár-Klemencz László visszatért egyik szólóprojektjéhez, és az intimebb megszólalásmódhoz. Míg a 2016-os Rengeteg elsősorban a régizenéből merített, az idei kollaboratív album a népzenét emeli be versek és saját szövegek keserű, katasztrófaváró megzenésítésébe – vagy talán már meg is érkezett rég a katasztrófa, csak nem vesszük észre a saját egónktól. A gyakran örömteli, táncra buzdító dallamok mögé lesve mély pesszimizmust és ironikus apátiát lelhetünk, de a kiút lehetőségei is felvillannak: választhatunk, hogy kivonulunk-e a világból, vagy megerősítjük közösségeinket. (Huszár András)

1. Platon Karataev – Atoms

Nem sok huszonéves ír lemezt az istenkereséséről és a hitvesztéséről – olyan csontig hatolóan gyönyörűt, mint a Platon Karataev, pláne nem. A Mumford & Sons-féle indie folktól induló s onnan a transzcendensig nyújtózkodó indie és posztrockig jutó zenekar második lemezén arra vállalkozott, hogy elzenéli magát a létezés magjáig, s útközben a kozmikus magányunkra is rápillant. Mindebből akár egy patetikusan szépelgő lemez is születhetett volna, de a Platon inkább a hazai gitárzenék új etalonját írta meg. Az Atomson három dal is akad, amely világsláger lehetne (Atoms, Ocean, Aphelyon), és a többi se sokkal marad el tőlük – a ráadásként elhangzó Kányádi-vers, a Valaki jár a fák hegyén pedig azt is megmutatja, mekkora erő rejlik az angol nyelvről magyarra váltásban. (Soós Tamás)

+ 5 klassz lemez, ami nem fért fel a listára: Képzelt Város – Samizdat, Thy Catafalque – Naiv, Apey – Book of Changes, Gustave Tiger – I & II, Felső Tízezer – A bonyolult világ.