Bátor fiatal költőket mutat be a FISZ

Négy verseskötetet jelentet meg tavasszal a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), ezzel elsőkönyvessé válik Juhász Márió, Katona Ágota, Lukács Flóra és Makáry Sebestyén is.

A FISZ Könyvek sorozat döntően debütkötetek megjelentetésére fókuszál. Innen indult többek között Izsó Zita, Juhász Tibor, Korpa Tamás, Lesi Zoltán és Szőllőssy Balázs is. Idén tavasszal négy verseskötetet küldenek nyomdába, megfogalmazásuk szerint „érzékeny és bátor könyveket”.

A témák sokszínűek: transzneműség, ember és természet kapcsolata, fiatalkori kiégés és érzelmi bántalmazás.

A FISZ szerint ugyanakkor a négy költő versei „ízig-vérig autonóm alkotások tudnak maradni, melyek saját világuk határait komplex módon, mindig művészi megközelítéssel fedezik fel.”

Juhász Márió: A konyhában meg Elmore James szól

Juhász Márió a Debreceni Egyetemen magyart és filozófiát, az ELTE-n esztétikát tanult. Az 1992-es születésű költő első kötetét Peer Krisztián ajánlja, többek között ilyen mondatokkal: „Írni annyi, mint elvágni a vitát. Felerősíteni a hangot, ami a fejünkben szól, hátha így elhallgat végre. Hagy aludni.”

Juhász Peer fülszövege szerint „szerencsére ismeri önmagunk felébresztésének tuti technikáját: egyetlen apró részletre kell fókuszálni minden figyelmünket. De tényleg a legapróbbra, épp az a cél, hogy kudarcot valljunk, és visszatérjünk a valóságba, ami onnan ismerhető fel, hogy a végtelenségig osztható. A leírására vállalkozó minden egyes szóval lefeleződik.

Felébred. Nézi az üres papírt. Gyanakszik.”

Katona Ágota: Kezdetben, mégis vihar

A szerző 1989-ben született, az ELTE esztétika-magyar szakán végzett. A Kezdetben, mégis viharhoz Deres Kornélia írt fülszöveget: „Csillagok, menekülő levegő. Katona Ágota első kötetében forr az éj. Természetes sötét, sőt nyugtató bíbor: »bordakosárban teljes napfogyatkozás«. Összeérnek új- és középkorok.”

Ajánlása szerint „Katona nem hangoskodik, nála inkább »állati csend van«. Erő és megadás. És persze erdő, a Rengeteg: tudattalan természet, növényi létek, Bükk és Buda között. Világtest, rajta az erőszak.

De akárhonnan nézem, mégis halálkönyv ez. Az anya sejtekbe szúrt múlása, benntartott rossz levegők, elfoglalt szervek. Szép, metsző, meditatív búcsú. Bátor beköszönés.”

Lukács Flóra: Egy sanghaji hotel teraszán

Az 1994-es születésű költő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szabad bölcsészet szakán tanul. „Ebben a kötetben, ha jól hallom, a testté vált Én – e »vándorállat« hangja szólal meg – élesen és elvágólagosan, El Kazovszkij után szabadon. Legszívesebben egy verssel ajánlanám az olvasó figyelmébe ezt a rendkívüli kötetet, egy testi verssel, amelytől nem tudok szabadulni, amellyel együtt élek, amióta olvastam, és amelynek áttetszően tisztára csiszolt kristálycseppjében Lukács Flóra jövőből jött költészetének egész tengere benne lüktet.

Úgy él bennem ez a vers, mint egy egészen újfajta költészet ars poeticája, és kissé úgy »dédelgetem, simogatom, dünnyögöm, mormolgatom« magamban mint egykoron József Attila »gyönyörűszép versét«, a Tiszta szívvelt Ignotus. A címe: Nyolc jüan.” – írja fülszövegében Szilágyi Ákos.

Makáry Sebestyén: Delta

A FISZ Könyvek negyedik új szerzője 1992-ben született Budapesten. Az ELTE történelem-magyar tanárszak végzős hallgatója.

Győrffy Ákos szerint „aki a Delta verseit írta, nagyon szeretne mindent egyben látni. Szerencséje van, mert a versek ismeretében úgy tűnik, hogy egyszer sikerülni is fog neki. Debütáló kötet, de gyermekbetegségek nélkül, ami nagy dolog, igazán ritka tünemény. Makáry világa könnyedén beszippantja az olvasót, észre sem vesszük, és máris az ő saját – de elemeiben mindnyájunk számára ismerős – világegyetemében találjuk magunkat. Ebben a világban egy időtlen Duna kanyarog, pálos szerzetesek vadvirágokká válva dolgoznak tovább, mindenütt erdők, a kép sarkában a Szamos is ott csillog. Makáry világegyeteme tágas, illatokkal és fényekkel átjárt: egy olyan Árkádia, ami még majdnem teljes. A repedések, a sötét árnyékok ott húzódnak már a horizont peremén, de itt még minden Istené.”