Az Ünnepi Könyvhét utolsó két napjára visszatért a nyár, ám a hangulatomra már rányomta a bélyegét az egyre gyorsabban közeledő új szemeszter és az egyetemi órarendtervezés. Miközben vártam a szombati nap első könyvbemutatójára, fejben kötelező és szabadon válaszható kreditekkel matekoztam.
Markó Béla erdélyi magyar költő és író, volt politikus A haza milyen? című verseskötetéről Kovács Edwarddal beszélgetett. A bevezető kérdések után Markó felolvasott néhány koronavírus ihlette szöveget, bevallotta, ő sem tudott ellenállni a téma csábításának.
Verseiben egyébként is erőteljes a közéletiség,
ám elzárkózik attól, hogy munkásságát politikai költészetként értelmezzék. Markó versbeszélője A haza milyen? című kötetében visszatekintő, emlékező pozíciót vesz fel, szövegeit a társalgás könnyedségére emlékeztető retorika jellemzi. A kötetben fellelhető versek lényegében ugyanazt a kérdéskört járják körül, de Markó igyekszik mindig másképpen megközelíteni a témát. Így fogalmazott: „Egy épületnek lehet több bejárata, (…) és senkiben sem merül fel, melyik az igazi és melyik a hamis.” Feladatának tekinti, hogy minél több nézőpontot, látásmódot jelenítsen meg a szövegeiben.
Kovács és Markó egyaránt kiemelték a költő munkásságában az 1989-es évet, hiszen a rendszerváltás nagy szerepet töltött be Markó generációjának életében.
A költő a dátumról mint törésvonalról, újrakezdésről beszélt,
valamint az illúziókról és a kiábrándulásról is szót ejtett. Mesélt a rendszerváltás előtti időkről, a diktatúráknak a nyelv kisajátítására tett kísérletéről. Megosztotta a hallgatósággal, hogy számára is voltak olyan szavak, amelyeket meg kellett tisztítani 1989 után, hiszen előtte csak olyan értelemben lehetett használni azokat, ahogyan azt a hatalom elvárta. Ilyen volt például a haza szó is. Ezek után a költők, írók társadalmi szerepvállalásáról, az értelmiségi státusz mibenlétéről diskuráltak.
A nap második programját a 15 éves MODEM szervezte. Major Lajos utazó tervezővel Süli-Zakar Szabolcs beszélgetett Major munkásságáról és életéről. Az alkotó mesélt az utazásairól, a világ különböző pontjain szerzett szakmai és személyes tapasztalatairól, valamint a tipográfia iránti szenvedélyéről.
Beszélt a tervezőgrafikában reneszánszát élő manualitás-trendről és nyomdaipari tapasztalatairól.
Süli-Zakar a kortárs oroszokkal való viszonyáról kérdezte Majort, a MODEM egy korábbi kiállítására reflektálva. Debrecenben 2019-ben Harsány címmel állítottak ki az orosz kortárs tervezőgrafika, plakátművészet és tipográfia legjelentősebb alkotói, az esemény kurátorai Szergej Szerov és Major László voltak.
Az Olvasóligetben Kornya István Csikos Sándor című kötetét dedikálta, ezzel párhuzamosan pedig a szombati nap második, egyben utolsó könyvbemutatóján Korpa Tamás A lombhullásról egy júliusi tölggyel című verseskötetét ismerhettük meg. Az eseményt Herczeg Ákos moderálta. Herczeg már a beszélgetés legelején megfogalmazta azt a paradoxont, amelyet a kötet olvasása közben érzett: hogyan lehet elmesélni a fák titkos életét, hogyan lehet beszélni arról, amit leginkább hallgatással tehetünk magunkévá. Korpa elismerte, „emberi nyelven a fákról nyilatkozni csak ráfogással, hiteltelenül lehet”, mégis azt érzi, van, amit csak a költői nyelv képes megfogalmazni, átadni.
Költészetével kísérletet tett arra, hogy a humán érzékszervi korlátozottságot kitágítsa.
A költő mesélt a versek születéséről, a számára ihletet adó felvidéki tájakról, kirándulásokról, arról, hogyan próbálta szóra bírni a természetet. A kötet struktúrájával kapcsolatban megosztotta a hallgatósággal, hogy a szövegek a keletkezés sorrendjében szerepelnek, így az olvasásélmény a táj alakulástörténeteként is felfogható. Ezután a mobilkönyvtár színpadán a Csokonai Színház színészei Alexis Michalik Edmond című darabjának felolvasószínházi előadását adták elő.
A könyvhét utolsó napján mutatták be dr. Márián Zoltán kötetét. A szerzővel Váradi Ferenc beszélgetett az Államfők dedikáltak című könyvéről. Az eseményről sajnos elkéstem, mert rossz megállóban néztem meg a buszindulást, a következő busz meg kimaradt, szóval érdemben már csak a második könyvbemutatón tudtam részt venni.
Szűcs Péter Dharma című családregényének bemutatójára kisebb tömeg gyűlt össze a Könyvutcában. A szerző beszélgetőtársa Gyürky Katalin irodalomtörténész volt. Szűcs bevezetésképpen beszélt a Debrecenhez való személyes kötődéséről, a térséghez fűződő emlékeiről. Elmondta, a regénybe tudatosan építette be nagyszüleinek elbeszéléseit, jellemző mondásaikat, ezzel szerette volna megörökíteni felmenői szellemét, tudatát.
A regény egy család történetét mutatja be több generáción átívelve, hosszú földrajzi utat bejárva.
A történet Biharnagybajomon kezdődik, és a szereplők egészen Indiáig eljutnak. A különböző egzotikus tájak pontos és érzékletes leírásában Szűcsnek nagy segítségére volt, hogy ő maga is világutazó.
Szűcs céljaként fogalmazta meg, hogy írásaival jó energiákat közvetítsen, fontos számára, hogy adjon valamit, hogy az írásait olvasva feltöltődjenek az emberek. A regényben meghatározó szerepet tölt be a sorsok beteljesítése, a szereplők élethazugságainak ledöntése, illetve az újrakezdés. Központi kérdésköre a sors, a véletlen és a döntések súlyának értelmezése.
Szűcs inspirációként a latin-amerikai utazásait és az ottani irodalmat említette.
Ő is klasszikus mesélőként határozza meg magát, aki élvezettel és szeretettel mond el történeteket. Gyürky kérdésére elárulta, maga is meglepődött a regény sikerén, hogy már az első hét után szükség volt az utánnyomásra. A bemutató után Szűcs dedikáló standja előtt hosszan kígyózott a sor.
A könyvhét záróprogramjaként Juhász Tibor Csabai László íróval beszélgetett Inspektor Szindbád című regényéről. A kötet a Szindbád-sorozat negyedik kötete, így a bűnfüggő nyomozó,
Schiffer Árpád történetét már több mint kétezer oldalon olvashatjuk.
A bűnüldöző kalandjai ezúttal a hatvanas évek NSZK-jába, a német gazdasági csoda idejébe repítik az olvasót. Csabai bár tudja, hogy ez nem egy túl egzotikus ország és időszak, a nyugati világ nagyobb része azért mégiscsak jólétben él, és állítása szerint a jólétről is írni kell. Szerencsére rengeteg forrás állt a rendelkezésére ebből a korszakból, így könnyen meg tudta teremteni az atmoszférát, emellett történelmileg is igyekezett hiteles maradni.
Csabai beszélt a karakter iránt érzett szeretetéről, arról, hogy valamelyest alteregójának érzi a nyomozót, és szeretne olyan lenni, mint ő. Juhász Tiborral ezután a magyar kortárs krimi helyzetéről, a műfaj szépirodalmi és a lektűr vonulatáról beszélgettek. Csabai elárulta, nemsokára megjelenik egy regénye, amelyben kedves karaktere, Schiffer Árpád a nagy detektívvel, Sherlock Holmesszal is találkozik. Nem titkolta, a hamarosan napvilágra kerülő kiadványt kifejezetten detektívregény-paródiának szánja. Végül beszélt a Szindbád-sorozat folytatásáról is, legközelebb 1971-ben találkozhatunk majd a nyomozóval.
A programok végeztével még sétáltam kicsit a pavilonok között, élveztem a kellemes időjárást és megpróbáltam nem lekésni a buszomat. Természetesen ez nem sikerült.
92. Debreceni Ünnepi Könyvhét, Debrecen, 2021. szeptember 4−5.
A fotókat Szirák Sára készítette.
