Borongós, nyirkos szeptemberi reggel. Nehéz az ébredés, de a kávé és az izgalom erőt ad az induláshoz. Milyen izgalom hajt? Délelőtt 10 órakor tárja ki először kapuit a debreceni KraftLab az érdeklődők előtt. (X)
A Telekom Kraft a Telekom tehetséggondozó programja, amely elsősorban a Z és az Y generációt szeretné megszólítani, a nagyvállalat kommunikációja szerint nekik kínál egyedülálló lehetőségeket. A kezdeményezés alap megfontolása, hogy a fiatalokról nemcsak beszélni kell, hanem konkrétan dialógusba lépni velük, mivel a rátermettségüktől, tehetségüktől és a nekik juttatott lehetőségektől függ a jövő. Éppen ezért támogatja őket ötletébresztés, fejlesztés és megvalósítás terén is a Telekom erre a célra felállított csapata. Céljuk tehát az is, hogy a brand összeforrjon a fiatalokkal, és ezáltal a Telekom felelősséget tudjon vállalni különböző társadalmi folyamatokban.
Első pályázatukban két típusú KraftRoadra, azaz ötlet- és projektfejlesztési programra nevezhettek a fiatalok egyénileg vagy csapatban.
Akiknek az elképzelései egyelőre az ötletelés fázisában jártak, azoknak hirdették meg a Long Walkot, egy intenzív, három hónapos kurzust, amelynek keretein belül szakmai segítséggel és oktatással a nyertesek egy kész, pitchelhető állapotra fejlesztették a koncepcióikat. Az elindult projektekből a Shortcut folyamán rövid képzésekkel és a projektre szabott szakmai segítséggel hozhattak ki még többet az alkotók. A mentorok így egész a befektetőkig juttathatják a tehetségeket. A nyertes projektek témájukat tekintve szerteágazóak, a társasjátéktól a divattervezésen át a környezetvédelemig nagyon színes a felhozatal.
A kezdeményezés korábban online platformokon igyekezett megszólítani a célközönségét,
de szeptember 29-től már konkrét helyszínhez is köthető: Debrecenben a Bethlen utca 1–9. szám alatt nyílt meg a Telekom KraftLab, ahol profi technikai háttérrel és szakértelemmel várják a kibontakozni, kísérletezni, tanulni és fejlődni vágyó fiatalokat. A projekt a maga nemében egyedülállónak mondható, és nem csak a debreceni színtéren belül. Ezért is vártam olyan izgatottan a megnyitót, ahol megismerkedhetek ezzel a remeknek ígérkező létesítménnyel.
Útközben feltűnik, amit egészen idáig észre se vettem – a város tele van a programot és a megnyitót hirdető plakátokkal.
Nagyjából 10 perces késéssel érkezem, ez életem első tudósítása, jól megcsináltam – gondolom magamban, majd befordulok a telekomos zászlókkal kiemelt kapualjnál a parkolóba, ahol a további dekorációkból egyből látni, melyik épület a helyszín. A védettségi igazolványom felmutatása után lépek be a főbejáraton, egy körforgós, nyitott személyfelvonó fogad ledfényekbe öltöztetett folyosók között. Érdekes hangulatot kölcsönöz a térnek, mintha egy filmbe kerültem volna.
A sajtókonferencia már tart, de nincs idő elszégyellni magam, mert a szervezők mellettem teremnek és eligazítanak. Még egy könyvszerű, Telekom Kraft feliratú tárgyat is kapok, azt mondják, majd megtudom, mire jó.
Telt ház a Kraft arculatához szabott előadóteremben, Molnár Janka Sára fizikus a hely technikai adottságairól beszél.
Olyan eszközöket kínál a KraftLab, melyeket nem hogy megvenni, de bérelni se tudnának a fiatalok, itt azonban ingyenesen hozzáférhetők és használhatók. Kedvükre kísérletezhetnek, hibázhatnak, tanulhatnak és szakmai segítséget is kérhetnek. A következő eseményre már egy ilyen csapatot invitál Molnár a Telekom nevében, ahol remélhetőleg sok lelkes, tettrekész ember ismerheti meg egymást.
„Addig is, kérlek, üzenjük meg nekik, hogyha olyan célt szeretnének elérni, melyet korábban még sosem értek el, akkor olyan dolgokba kell fogniuk, melyet korábban még sosem tettek. És ebben a Telekom Kraft programja biztosan támogatni fogja őket.” Ezzel a gondolattal adja át a mikrofont a Telekom szegmenskommunikációs vezetőjének, Barna Péternek, aki a megnyitóbeszédében a márka célját a digitális lehetőségek általi segítségben határozza meg, amely az emberek előrelépését szolgálja.
A Kraft platformját (Y és Z generációsok bevonásával) másfél évvel ezelőtt hozták létre. Két alapelvet határoztak meg. Az egyik a közös munka a fiatalokkal, akik ezzel az elképzeléseik szerint „helyzetbe kerülnek”. A másik egy mondáshoz köthető, miszerint a fiatalok a jövő, ez azonban akkor tud jól működni, ha a jelenben több figyelmet és segítséget kapnak, így hatva az életükre, a környezetükre, a társadalomra. Ezután Péter ismerteti a már általam fentebb taglalt KraftRoad programot, mint első elemet. Másodikként a virtuális közösségről beszél, amelynek tagjaival akár a márka és a vállalat szempontjából is együtt dolgozhatnak, például úgy találtak ki telekommunikációs ajánlatokat, hogy – Magyarországon elsőként – Instagramon és TikTokon kérdezték a fiatalokat az igényeikről. A harmadik elem a még egyedülálló KraftLab, de remélik, hogy az ország többi részén is tudnak majd hasonló helyeket nyitni. Ehhez azonban az első KraftLab régiós sikere szükséges, melyhez együttműködést kér: híreszteljük a fiatalok felé, hogy itt ez a hely, ahol szabadon lehet jobbnál jobb dolgokat csinálni. Bátorít mindenkit, hogy merjenek kísérletezni, álmodni, ebben a térben minden adott.
Péter megköszöni a résztvevők jelenlétét, és hivatalosan is megnyitja a KraftLabet: „Kraftoljátok ki, ami bennetek van!”
A megnyitónak nincs vége, Trunk Tamás Z generációs szakértő beszéde következik arról, hogy „mikbe’ vannak és hogyan lehet megközelíteni” a fiatalokat. Tamás nem érkezett meg időre, az autójából kapcsolják. „A KraftLab nem csak offline helyszín” – köszön be stílszerűen a hívásba, így bárhonnan tudna velünk kommunikálni, akár külföldről, akár a KraftLab Greenbox szobájából is, ahol épp ül és csak mesterségesen vetítették mögé a kocsi belsejét. Aztán egyszer csak besétál a terembe, immár élőben folytatja az előadását: a Z generációval kapcsolatban – melynek ő is tagja – fontos feltenni azt a kérdést, hogy „valójában tanítani kell vagy csatlakozva a kultúrájukhoz inspirálni őket”?
Tamás szerint az 1997 és 2010 között született generáció nagy része most hozza a legfontosabb döntéseit az életben,
most határozza meg az értékeit, most a legbefolyásolhatóbb. Magyarországon többnyire negatívan beszélnek róluk, megkérdezni pedig nemigen szokták őket. Tovább bonyolítja helyzetüket, hogy sok paradox állítást aggatnak rájuk. Például azt, hogy „világmegmentő, zöld jövőre fókuszáló” generáció, de mindeközben a legegoistább is. Kiemeli, hogy az ellentmondás nem mindig baj, hiszen sok esetben mindenki „a saját egóján keresztül kapcsolódik egy fontos témához”, illetve hogy nem mind ugyanolyanok, hanem szubkultúrákba rendeződnek. Az ellenszenv és előítélet helyett kommunikálni kellene a fiatalokkal, erre remek példa a Kraft, amelynek keretein belül együttműködés, párbeszéd jön létre és egy társadalomjavító tendencia alakulhat ki. Tamás előadása után lelepleződik a mindenki kezében lévő „könyv” titka, kiderül, hogy valójában egy digitális eszközt tartunk magunk elé. Felnyitva a szerkezetet egy képernyőt látunk, amelyen keresztül a Kraft imázsfilmje látható, majd egy animációból kialakul előttünk egy kódsor. Minden kód a KraftLab egy szobáját jelöli a résztvevőket kisebb csoportokra osztva, így sorra végighaladhatunk ezeken a helyiségeken, és megismerhetjük, hogy ténylegesen milyen is a hely.
Az előadóterem valójában egy nagyobb, közösségi alkotótér, a Workshop Lab, amelyet babzsákok, hangulatos dekoráció és csocsóasztal tesznek komfortossá, valamint egy selfie-robot, amely ide-odagurul. Első megállóm a kódom alapján a Podcast Room. Szőllősi Dávid László (a Tóvidék alapítója) és Panker Viktor (a Lamda Games ötletgazdája) fogadnak a professzionálisan felszerelt és hangszigetelt szobában, ahol egyszerre négy ember tudja rögzíteni a beszélgetését kifogástalan minőségben. Viktor a Shortcut, Dávid pedig a Long Walk résztvevőjeként fejlesztették a fentebb megnevezett projektjeiket, mesélnek a KraftRoad során kapott edukációról, kiderül, hogy a szakmai segítség nemcsak a projektekre irányult, hanem felvilágosították őket, hogy a piacra kerülés előtt milyen tényezőkre, stratégiákra és trendekre, netán veszélyekre készüljenek fel.
Megtudjuk azt is, hogy már több podcast és videó is készült a KraftLabben,
amelyek vegyesen publikusak és magáncélúak, azonban a Telekom nem várja el a megemlítést, sőt egyes esetekben kifejezetten azt kéri, ne legyen megjelölve, hogy melyik vállalat eszközparkjának segítségével készült a felvétel. Ezzel is a szabadság érzését akarják érzékeltetni – bárki nyugodtan alkothat, nem kell efféle kritériumoktól féljen. A podcast-készítés szakmájáról egyébként (egy Mikos Ákos által írt) saját anyaggal rendelkezik a KraftLab, de más úton is eltanulhatja, ellesheti bárki a fortélyokat.
Következő állomásom az 5G Room, ahol különböző robotokkal tanulhatnak, játszhatnak és fejleszthetnek az érdeklődők, továbbá megismerkedhetnek a 3D nyomtatás technológiájával. A legokosabb robotokat egy Raspberry hajtja, amely nyílt forráskódú, így egy SD-kártyával felülírható az operációs rendszere. Ezáltal szabadon, szinte bármire programozható. Van egy mini tankrobot is, amely akár 50 km/h-val is tud menni, csövében kamera és lámpa van, utóbbit villogtatva „lő le”. A szobában megjelenik az Ady Endre Gimnázium igazgatója, Dobránszky Sándor, aki örömmel fedezi fel a KraftLab adta lehetőségeket, szerinte diákok és tanárok is sokat tanulhatnak itt. Kiderül, hogy csoportos időpontfoglalásra is van lehetőség, ami után a hely körbemutatása bizonyára sokakban teremt igényt vagy ötletet a kraftolásra.
Miután lefotózom magunkat a tank „szemén” át, az IT Lab felé veszem az irányt.
Ez egy számítógépes és laptopos terem nagyon gyors internettel, várhatóan sok itt végzett tevékenység szerves részét képezi majd. Utoljára hagytam a Studio Kraftot, ahol talán a legkomolyabb a technika. Ekkorra már tudom, hogy a megnyitóbeszédek és -előadások nem túloztak – nagy általánosságban kijelenthető, hogy ilyen rendszerhez önerőből nem jut magánember. Hivatásos, kiváló körülmények közt lehet rögzíteni zöld hátteres videókat, illetve (mint a KraftLabben mindehol, itt is) számos jogtiszta program áll rendelkezésre a munkálatokhoz. Ámulattal lépek ki és térek be a KV Zone terébe, ahol egy kis megvendégelés (a menüt igen tiszteletreméltóan a fenntarthatóság jegyében rakták össze) közepette rendszerezem a tapasztaltakat.
Déltől délután háromig kihelyezett középiskolai és egyetemi órák indulnak, háromtól inspirációs előadások és workshopok zajlanak olyan közreműködőkkel, mint a Hősök, Miki357, a DebreSlam képviselői, Ott Anna és Turai Barna. Van lehetőség graffitizni, játékkonzolozni, szörp-pongozni, illetve újrahasznosító alkotóműhelyezni. Az est zenei programját szintén a fiatalok igényei szerint rakták össze, akusztikus koncertet ad Lóci és Kristoaf, valamint három DJ is fellép, nevezetesen Mr. Judge, Danny Better és DJ PéGé. A megnyitó programjai egész nap ingyenesek.
A KraftLab egy szabad felhasználású, innovatív hely,
ahol az alkotáshoz, kísérletezéshez, önismerethez és fejlődéshez eszköztárat biztosítanak. Nem gondoltam volna, hogy valaha bárki vagy bármi által mód adódik a fentebb írtak ellenérték nélküli felhasználására. A fiatalság és az inspiráció jeligék alatt olyan egyedülálló létesítmény jött létre, amelynek jövője már csak attól függ, mennyire használjuk ki a kínált lehetőségeket. Remélem, hogy folyamatos fejlődéssel az országban több helyszínen is élhet tovább a KraftLab kezdeményezése, továbbá azt is, hogy más vállalatok számára is példát mutat majd.
A fotókat Gyarmati Dominik készítette. A cikk szponzora a Telekom.
