„Nagy százalékban tartalmaz életet”

A Bakos Gábor, Fatér Barna és Geszti Péter által alapított ARC közérzeti kiállítássorozat 2000 óta működik a fővárosban, és mára Magyarország legnépszerűbb, leglátogatottabb köztéri tárlatává nőtte ki magát. Ezúttal pedig vidéken, a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületének szervezésében tekinthető meg az 1. Mini ARC kiállítás, ahol a tárlat elmúlt 5 évének 94 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők.

KULTer.hu: Hogyan született meg a döntés, hogy elindítjátok a Mini ARC kiállítást, és mi a célja a vándortárlatnak?

Nagyon régóta terveztem, eredetileg még poénból, hogy az óriásplakát kiállítás miniatürizált változatát is megszervezzük. Aktuálisan egy olyan tárlatot képzeltünk el, amely civil szervezetek programjai mellé az életünkről szóló, színes, szórakoztató programként vonzza be az érdeklődőket. Nagyjából két évvel ezelőtt meg is kezdtük a munkát, de jött a világjárvány, és sok minden mellett ez a folyamat is leállt. Most, 2021-ben jutottunk el oda, hogy sikerült megvalósítani az első vándortárlatot Debrecenben. A célunk ezzel pedig nem más, minthogy az ország különböző pontjain minél több emberhez eljuttassuk a sokak által kedvelt alkotásokat, velük együtt pedig a szabadság dimenzióit miniatűr formában.

Gondolkodjunk az életünkről, a világról, amelyben élünk, fejlesszük a kreativitásunkat és alakítsunk közösségeket, mert úgy mindez könnyebb.

KULTer.hu: Milyen szempontok alapján válogattátok ki a kiállított munkákat az elmúlt öt év anyagából?

A képeket a Civilizáció és az Alternatív Közösségek Egyesülete együttműködésével válogattuk. Így elsősorban a – pályázatainkra és kiállításainkra amúgy is jellemző – civil kurázsit részesítettük előnyben. Másrészről technikai paramétereket is figyelembe kellett vennünk. Olyan alkotások jelenhetnek meg a vándortárlaton, amelyek ebben a kisebb méretben is hatékonyan tudják közvetíteni az üzenetüket. Tehát apró részleteket, feliratokat tartalmazó képek nem szerepelnek itt. Fontos szempontunk volt az is, hogy a válogatás témái aktuálisak, valamint a megoldások vizuálisan sokszínűek legyenek.

KULTer.hu: Hogyan választottátok ki a tárlat helyszínét?

Ebben is a Civilizáció koalíció volt segítségünkre. Ők javasolták partnernek az Alternatív Közösségek Egyesületét. Mindkét szervezetnek köszönjük a közös munkát és az együttműködést. Ennek a vándortárlatnak a térigénye 95-100 négyzetméter, ennél kisebb terembe nem férne be a kiállítás. Szerencsére ez a közösségi tér rendelkezik ezekkel a paraméterekkel, így fizikai akadálya sem volt a tárlat megvalósulásának. Egyébként el tudom képzelni a kiállítást akár plázákban, pályaudvari várókban is, biztos vagyok benne, hogy figyelmet váltana ki az ott tartózkodók nagy százalékánál is.

KULTer.hu: A kiállítás kivitelezése is meglehetősen egyedi. Mesélnél arról, hogy mit visznek színre azok az asztalok, amelyeken a munkák helyet kaptak?

Ez az installáció a Paradigma Ariadné design stúdió tervei alapján és segítségével valósult meg. Egyik alapítójuk, Smiló Dávid gyakran megfordul pályázataink soktagú zsűrijében.

Az egyes asztalok Magyarország megyéinek sziluettjét formázzák felülnézetből.

Ezekre az asztalokra kerültek a csillag alakú, fém tartóelemek, melyekbe a kicsinyített képeket helyeztük. A megnyitó előtt két nappal, nagyjából fél óráig pakoltuk és tologattuk az asztalokat, míg végre sikerült kirakni egész Magyarországot. Ezek után széthúztuk az installációs elemeket úgy, hogy jól átlátható legyen minden alkotás. Az installációk natúr színűek, hogy érvényesülni tudjanak a képek élénk színei is. Végül a helyszínen nem feltétlenül derül ki, hogy Magyarország és megyéi is megjelennek a tárlaton, de ez nem is baj.

Első pillantásra ez egy absztrakt dolog lett, ami mégis reflektál arra, hogy itt egy vándortárlatról van szó.

A helyszín egyik érdekessége, hogy jelenleg közösségi térként működik, de régen varrodaként üzemelt, ahol ezekhez hasonló méretű asztalokon dolgozhattak a varrodai dolgozók. Az egyik kiállító, Pásztor Dániel édesanyja – aki a megnyitón is jelen volt – szintén dolgozott ebben az üzemben annak idején.

KULTer.hu: Mit gondolsz, mennyiben nyújthat más befogadói élményt a látogatók számára a kiállítás ebben a formában? Hiszen ezúttal az alkotások kis méretben, zárt térben jelennek meg, nem pedig a szabadban.

Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy közös kísérlet a látogatókkal, egyfajta összekacsintás, miközben azt gondoljuk: „Ez most itt, Debrecenben csak így megy. Vicces? Valójában nem.” Az idő eldönti, hogy ez a koncepció hosszú távon mennyire lesz sikeres. Kétségtelen, hogy ebben a formában jóval nagyobb figyelmet követel meg a tárlat az érdeklődőktől. Hiszen a képek ezúttal kis méretben és nem köztéren, hanem egy ablaktalan, neonfényes belső térben tekinthetők meg. A látogatók egy részének minden bizonnyal vannak már előzetes ismeretei a kiállításról, akár a médiából, de az is lehetséges, hogy nagy méretben is találkoztak valamelyik alkotással.

Ezekkel a tapasztalatokkal esetleg még ki is tágulhatnak a kiállítótér szűk keretei

és izgalmasabbá is tehetik a találkozást ezekkel a kis méretű képekkel. Egyébként ilyen kicsinyített formában sem könnyű eljuttatni a tárlatot a vidéki városokba. Így is sok időt, energiát és pénzt igényel a szervezés. Az ARC közérzeti kiállítás teljesen önálló kategóriává nőtte ki magát az évek során, ezt a jelenséget egészíti ki ez a vándortárlat miniatürizált változatban.

KULTer.hu: Miben mutatkozik meg, hogy az ARC saját kategóriává nőtte ki magát?

A kiállítás kulcsa, hogy nem digitális formában, képernyőkön jelennek meg a képek, így akár azt is mondhatjuk, hogy

az ARC kiállítás egyenesen old school.

Erre a tárlatra el kell menni, és a szabad ég alatt, köztéren, jobb esetben a jó levegőn lehet megtekinteni az alkotásokat. A helyszínen napszakonként változó, de folyamatosan nagy számú, különböző társadalmi csoportokat reprezentáló ismeretlen ember tartózkodik, akik sokszor kommunikálnak is egymással. Így több vonatkozásban is közösségek előszobája lehet egy ilyen képes agora. A pandémiára való tekintettel az idei kiállításokra most fokozottan igaz, hogy nagy százalékban tartalmaznak életet, életjeleket. Idén a kijelölt témánk is ez volt: Életjel.

A nagyméretű képek előtt minden évben rengeteg szelfi készül, amik aztán az online közösségi felületeken kötnek ki, hogy aztán újabb sok ezer ismerőst érjenek el, akik közül szintén sokan megnézik élőben a képeket. Ez a koncepció és folyamat remekül működik, hiszen

az embereket kifejezetten érdekli, hogy kreatív polgártársaik miként gondolkodnak a mindannyiunkat körülvevő világról.

Ez sokkal izgalmasabb, mint a hagyományos értelemben vett reklám(felületek) világa. Egyébként az óriásplakát szót már nem is használjuk a pályázat és a kiállítás vonatkozásában, hiszen önállóan is működő jelenséggé nőtte ki magát a rendezvény. Már nagyon sokan tudják, hogy miről van szó, éppen ezért tértünk át az ARC közérzeti pályázat és kiállítás elnevezéshez. Kimagasló marketingértékei ellenére sajnos a kiállítást nem könnyű megszervezni a mai Magyarországon. Az az igazság, hogy minden évben nagyon ki vagyunk centizve anyagilag. A fentiek miatt mégis megéri összehozni újból és újból.

KULTer.hu: Jóllehet, minden évben van egy meghatározott téma, egy jelige, de ehhez nem ragaszkodtok görcsösen. A pályázati kiírásában mindig kiemelitek, hogy egyéb témákkal is nyugodtan lehet munkákat beadni az ARC közérzeti kiállításra. Miért láttátok ezt célszerű megoldásnak?

Azért döntöttünk így, mert számunkra nagyon fontos érték a minél szélesebb alkotói és véleményszabadság. Ez organikus része az ARC kulturális brandjének. Ezt a szabadságfokot pedig ilyen formában is szeretnénk megadni a képkészítőknek.

A pályázatra bárki nevezhet, beadhat munkát vagy munkákat, ebben sem állítunk különösebb korlátokat.

A jelentkezés szintén elég egyszerű és kényelmes, hiszen – partnerünk, az eContest segítségével – online felületen lehet megtenni. Az azonban mégis fontos, hogy legyen egy meghatározott téma. Egyébként a kezdetekkor volt, hogy tíz témát is kijelöltünk, de idővel rájöttünk, hogy ez szükségtelen. Az ajánlott témán azonban hetekig, akár hónapokig is agyalunk, mire sikerül megtalálnunk. Valójában teljesen mindegy, hogy mi, szervezők mit gondolunk, az a fontos, hogy a pályázati anyagok – bármilyen témát is dolgozzanak fel – kreatívak, bátrak, szókimondóak, kritikusak vagy éppen viccesek és személyesek legyenek.

A kiállítás hozzáférhetőség szempontjából is nagy szabadságfokkal rendelkezik, hiszen bárki ingyenesen meg tudja nézni a tárlatot éjjel-nappal.

A korlátok nélküli pályázást és megtekintési lehetőséget szeretnénk fenntartani, ameddig csak tudjuk.

Mindemellett jól jön, ha kapunk támogatást azoktól a kiállításlátogatóktól, akik ezt megengedhetik maguknak. Szerencsére ez egyre gyakrabban fordul elő, így könnyebben kanyarodhatunk rá a következő pályázat és kiállítás megszervezésére.

KULTer.hu: Mely városokba szeretnétek eljuttatni a kiállítást?

Egyelőre még semmi sem biztos. Várjuk a megkereséseket, az érdeklődőket. Több helyre is szeretnénk menni, ilyen például Szeged és Pécs is, de meglátjuk, pontosan hova sikerül eljuttatni a vándortárlatot.

KULTer.hu: Hova tovább? A vándorkiállításon túl milyen terveitek vannak még az ARC-cal kapcsolatban?

Több mint tíz éve tervezünk egy projektet, ami az ARC közérzeti kiállítás kiegészítéseként, de attól függetlenül is megjelenhetne. Ez egy, a kiterjesztett valóság (AR) jelenségét és konkrét városi tereket kreatívan használó, az online és valós térben is megjelenő pályázat és köztéri eseménysorozat lenne majd.

Visszatérő kérdés számunkra, hogyan tudnánk létrehozni egy online pályázatot és kiállítást úgy, hogy az teljesen külön életet tudjon élni a mára már komoly hagyománnyal rendelkező köztéri tárlattól. Ezen kívül tavaly szerveztük meg a CTP Art Wall by ARC – Fess 1 nagyot! pályázatot is. Ebben az esetben – a megbízó céggel együtt – lehetőséget nyújtottunk az alkotóknak, hogy egy nagy, ipari épület megjelenését a saját terveik segítségével képzeljék el. Ennek az épületfestésnek a kivitelezése éppen mostanában valósul meg. Továbbá most tárgyaljuk a 9. Gyerek ARC pályázat és kiállítás részleteit. Ha meg tudunk állapodni, akkor a többnyire A4-es méretben elkészült gyermekrajzokat felnagyítjuk, és azokat a „felnőttek” világában állítjuk majd ki szintén városi köztéren. Ezt már csak azért is érdemes, mert ugyan közhely, de elképesztő, hogy mennyi mindent tanulhatunk a gyerekektől.

Az 1. Mini ARC kiállítás – Debrecen az Alternatív Közösségek Egyesületének termében tekinthető meg 2021. november 5. és december 15. között.

A borítófotót Szvoboda Szófia készítette.