Úgy tűnik, Bestiáda című legutóbbi agyrúgása meghozta Dominik Moll kedvét a krimi műfajához. A Cannes-i Filmfesztivál Cannes Premiere válogatásában vetített La nuit du 12 után csak remélni tudjuk, hogy Mollt hamarosan megkínálják egy Q-ügyosztály akta rendezésével.
A La nuit du 12 első blikkre egy tipikus kriminek tűnik. Moll ezúttal nem szabdalja mozaikokra a narratívát, nem váltogat nézőpontokat és korábbi alkotásaihoz képest sokkal inkább ragaszkodik a műfaji elemekhez is. Ám a Harry csak jót akar és a Mondd ki, hogy uborka! rendezője így sem fukarkodik a merész megoldásokkal. Például egészen ritkán fordul elő a whodunit-hagyományokra, azaz a tettes kilétének rejtélyére építő műfajnál, hogy már a film eleji inzert elárulja: egy meg nem oldott bűneset körülményeit követhetjük az előttünk álló két órában.
Moll biztos kezű, feszültségteremtésben jeleskedő alkotóként pedig tudta, hogyan tartsa fenn a nézői érdeklődést
úgy, hogy már az elején választ ad a történet legfontosabb kérdésére. Ez a vállalás önmagában egy magasabb szintre emeli a La nuit du 12-t. A rendező ugyanis e korai fricskát követően hiánytalanul felvonultatja a krimi műfaji megoldásait, mintegy bebizonyítva, hogy a nyomozósdi úgy is lehet izgalmas, ha egyébként tudjuk, hova fut ki a történet.
Egy Clara nevű fiatal lányt brutálisan meggyilkolnak egy dél-franciaországi kisváros csendes utcáján, mikor éjjel hazafelé tart egy baráti összejövetelről. Az ügyet a csapata élére frissen kinevezett, jámbor arcú nyomozó, Yohan (a Bestiádában szintén szimpatikus rendfenntartót játszó Bastien Bouillon) kapja, aki gyorsan bele is veti magát a tettes keresésének küzdelmes folyamatába. Az elhúzódó nyomozás során nemcsak az áldozatról tudunk meg egyre többet, de
a rejtély megoldásán dolgozó csapat dinamikájába is beleláthatunk.
Yohan fokozatosan az ügy megszállottjává válik, míg kollégái magánéleti krízisekkel küzdenek, így a főhősnek a szakmai kihívások mellett sokszor baráti támaszként is helyt kell állnia. Eközben a bűnügyi filmek több klasszikus toposza is előkerül: Yohan kezd kiégni abban, hogy nem halad az ügy, a loopszerű nyomozó lét monotonitását a rendező a szabadidejében körpályán bicikliző főhős motívumával húzza alá. A történet tétje így a tettes kézre kerítése helyett sokkal inkább az, hogy a gyilkossági ügy labirintusában bolyongó, apró nyomokat kereső detektívek bírják-e idegekkel a stresszes munkát, és hogy meddig képesek a rend védelmét szolgálni, mielőtt teljesen kiábrándulnak saját hivatásukból.
A La nuit du 12 fokozatosan rendőrdrámává érik, sikerének kulcsa a remek castingban és a kidolgozott karakterekben keresendő. Moll és írótársa, Gilles Marchand a figurákat is a műfaji sémák mentén alkották meg, azonban
képesek árnyalni, emberien esendővé tenni az archetipikus alakokat.
A hiteles párbeszédeknek hála olyan jól ismert panelek is izgalmasak maradnak, mint a válás küszöbén álló idősebb nyomozó történetszála, vagy a főhőst több fronton felőrölni látszó életközepi krízis. A Dominik Moll műveire jellemző fekete humor nemcsak jól elfér a filmben, de asszisztál is ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a karakterekhez. A nyomozók folyamatosan, sokszor maró gúnnyal kommentálják az eseményeket.
Az ügy előrehaladtával az áldozattal kapcsolatba hozható fiatalok vallomásai során pedig a generációs különbségek is kirajzolódnak,
melyek szintén humorforrásként szolgálnak. A középkorú rendőrök nem igazán értik a partnereiket gyakran cserélgető, egymáshoz hűtlen, hedonista kamaszok viselkedési normáit és ízlését. Az egyik gyanúsított például egy feltörekvő, mama kedvence gengszterrapper, aki a film egyik zavarba ejtő jelenetében a Clara megöléséről szóló dalt adja elő az értetlenül pislogó nyomozóknak. A rendező tehát elmegy a falig annak érdekében, hogy tényleg mindenki gyanús legyen, ezzel pedig a nézőre is sikeresen ráragasztja a rendőrök tanácstalanságát.
Dominik Moll új filmje ugyan nem múlja felül a Bestiáda virtuozitását, azt mégis bizonyítja, hogy biztos kezű rendezéssel, érdekes karakterekkel és minőségi fekete humorral
2022-ben is működőképes lehet egy alapvetően klasszikus struktúrájú krimi.
Moll simán folytathatná a megoldatlan esetek játékfilmes feldolgozását az itt megjelenő figurákat megtartva, de ha esetleg egy vérbeli skandináv krimi rendezésére adná a fejét legközelebb, hát annyi baj legyen.
La nuit du 12 (12-e éjjele), 2022. Rendezte: Dominik Moll. Írta: Dominik Moll, Gilles Marchand. Szereplők: Bastien Bouillon, Bouli Lanners, Théo Cholbi. 75. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, Cannes, 5. nap.
