Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést négy kategóriában.
Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a pályatársak szavazzák meg a legjobbnak tartott kötetekért: irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt a díjazottakról minden évben. A bizottság tagjai idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia – valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre, aki a díjazottak kiválasztásában még részt tudott venni.
2021 irodalmi díjazottjai:
- Nagydíj – Bereményi Géza: Azóta is élek (összegyűjtött novellák)
- Költészet – G. István László: úgy felejti nyitva
- Próza – Keresztury Tibor: Hűlt helyem
- Tanulmány – Gyimesi Emese: Szendrey Júlia irodalmi pályafutása – Társadalomtörténeti kontextusok
- Esszé – Fenyő D. György: Útikalauz a vershez
Bereményi Géza a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, 1946-ban született Budapesten. 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, a forgatókönyvek mellett számos film konzultánsa volt a MAFILM-nél. 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estés filmet készített saját forgatókönyve alapján. Számos kötet, forgatókönyv, színmű, novelláskötet és regény, például: Legendárium (1978), Vadnai Bébi (2013), Magyar Copperfield (2020) szerzője. „A 2021-es gyűjteményes elbeszéléskötet címe: Azóta is élek. Ami azt is jelenti: azóta is írok” – írja laudációjában Bazsányi Sándor. „A nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik minden egyes részletben.
Bereményi nem vész el, és még csak át sem alakul. Annyira változik csak, amennyire a folyamatos létezéshez szükséges
– az irodalom lehető legtágabb értelmében.”
G. István László József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista 1972-ben született Budapesten. 1993 óta rendszeresen publikál a hazai folyóiratokban. 1996 óta a József Attila Kör tagja. 2004-től a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti tanszék adjunktusa, 2019-től docense, kreatív írás specializációjának egyik vezetője. Tizenhárom önálló verseskötete jelent meg, ebből egy kétnyelvű válogatott verses kötet, valamint egy közös renga-költeménykollaborációs kötet hat költőtársával. „G. István László, aki
a mai magyar költészet középnemzedékének egyik legérdekesebb költője (s talán legvirtuózabb versforma-mestere),
rendkívül elegánsan és kitartóan építi mára már igen komoly életművét: ez évben oly szép és tartalmas verseskötetet adott ki, amely méltán tekinthető eddigi költészete csúcsteljesítményének” – írja Margócsy István a kötetről szóló méltatásában.
Keresztury Tibor József Attila-díjas író, szerkesztő, újságíró, irodalomtörténész, irodalomkritikus 1962-ben született Debrecenben. 1987-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán, a Bálint György Újságíró Iskolában tanult, 2012-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolában szerzett doktori fokozatot.
1984-től publikál, tizenegy önálló kötete, kétszáz kritikája, tanulmánya, esszéje, illetve mintegy háromszáz tárcája, publicisztikája jelent meg.
„Keresztury néhol töredékes, máshol mikroszkopikus aprólékossággal kidolgozott, mesteri regényébe bele van préselve, tömörítve az a reménytelen csoda, amit úgy nevezünk, élet. És ennél többet hogy is várhatnánk egy munkától, ami a halálról szól” – írja méltatásában Grecsó Krisztián.
Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész 1990-ben született Egerben. 2012 óta rendszeresen publikál különböző szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben, ismeretterjesztő lapokban, kutatói blogot vezet és négy önálló kötete jelent meg. 2017-ben megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Martinkó András-díját Szendrey Júlia gyermekeinek írásait, családi használatra készült folyóiratait elemző tanulmányáért. Doktori fokozatát 2019-ben szerezte meg, disszertációja alapján készült a most díjazott monográfia. 2021 óta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Szilágyi Zsófia úgy fogalmaz:
„Gyimesi Emese mindössze húszéves volt, egyetemista, amikor rátalált a maga hősnőjére:
azóta bámulatos alapossággal vizsgálja őt és mutatja meg nekünk, újabb és újabb összefüggésekben. Nemcsak elemzi az életét, szövegeit, irodalmi pályafutását, de hozzáférhetővé teszi számunkra azokat a forrásokat is, amelyek segítenek abban, hogy túllépjünk azokon a bizonyos hiedelmeken.”
Fenyő D. György gimnáziumi tanár, egyetemi oktató, irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. 1958-ban született Budapesten. 1981-től kezdve tanít, huszonegy évig a Budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára volt, 2004 óta az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára. 1996-tól a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, 2002-től alelnöke. 263 publikáció, közte öt önálló könyv szerzője. „Fenyő képes felszítani bennünk, akik már temérdek verset ismerünk (de azokban is talán, akik aligha jutottak el még eleddig a költészet felszedésének állapotába) az első vonzalom édességét” – írja Báthori Csaba a kötetről szóló méltatásában, „a különleges és mégis életbevágóan fontos költői beszédmód varázserejét, a zárt formákban megnyíló poétai lélek iránti rajongásunkat. Képes megteremteni bennünk a meggyőződést:
költészet nélkül nem lehetünk meglett emberek, nem érdemes élnünk, nem érdemes emlékezni ránk.”
A díjakat 2022. június 13-án, a Magyar Zene Házában adják át a zenei Artisjus díjakkal együtt.
Borítókép: Szirák Sára
