Az Obi-Wan Kenobi ékes példája annak, hogy mi történik egy sikeres franchise-zal, ha a pénz utáni sóvárgás marad az egyetlen motivációs tényező: a legújabb Disney-dobás jellegtelen, banális, rövidsége ellenére is vontatott, sőt még a minimálisan elvárt nosztalgia-faktor is fájóan hiányzik belőle.
Már a bejelentés után nagy kérdés volt, hogy a hangzatos, rajongók millióit megmozgató Obi-Wan Kenobi-projekt hogyan igyekszik izgalmassá tenni az ikonikus mester önkéntes száműzetését:
a valódi suspense kizárva, hiszen tudjuk, hogy sem a címszereplő, sem Darth Vader, sem Leia vagy Luke élete nincs veszélyben.
Emiatt alapvetően két fő szempont – jobb esetben azok ötvözése – maradt a készítők kezében: az egyik Kenobi személyének árnyalásán, az eddig homályos narratív idősík eseményeinek bemutatásán keresztül jellemének formálásán alapszik. Ahogy a fénykardját a sivatag közepén eltemető, jobb híján húsüzemben dolgozó, kiábrándult Jediből erejét és hitét fokozatosan visszanyerő, cselekvőképes hőssé válik, aki béklyóit leküzdve képes farkasszemet nézni halottnak hitt tanítványával.
A másik komponens a Skywalker-univerzum expanziója: az eddig is ismert karakterkészletet bővítve új, későbbi filmekben és sorozatokban is hasznosítható szereplők beemelése, mely azon túl, hogy további spin-offoknak ágyazhat meg, némi feszültséget hozhat az egyébként tét nélküli epizódokba. Előbbire leginkább a szintén idei Boba Fett könyve tett felemás kísérletet, utóbbiból leginkább a kritika és a nézők által egyaránt elismert, a messzi-messzi galaxisba üde színfoltot hozó A Mandalóri profitált. A két szériához képest
a hatrészes Obi-Wan Kenobi már a koncepció felállításának pillanatától nehezített pályán haladt,
mivel a Boba Fett könyve egy rejtélyes, eddig ismeretlen mellékszereplőből csinált protagonistát, A Mandalóri pedig szinte üres lapról indulva – a klasszikus Star Wars-hangulatot megtartva – egy nagyrészt felfedezetlen, kronológiailag a A Jedi visszatér és Az ébredő erő között keletkezett ködös világba enged betekintést.
Ezzel szemben a Deborah Chow által rendezett Obi-Wan Kenobi az eredeti és az új trilógiában is kanonizált karakterhez nyúl, mely rengeteg potenciális veszélyforrást hordoz magában:
logikai ellentmondásokat, a korábban megismert Jedi figurájából adódó következetlenségeket,
vagy az említett korszakválasztásból adódó problémák sokaságát. A nehézségeket némileg ellensúlyozza Ewan McGregor, Hayden Christensen vagy a legendás zeneszerző, John Williams visszatérése, továbbá a főképp animációs sorozatokban tematizált inkvizítorok feltűnése.
Az Obi-Wan Kenobi A sithek bosszúja után tíz évvel veszi fel a fonalat, a 66-os parancs végrehajtása után: Obi-Wan (Ewan McGregor) Ben álnéven bujkál a Tatuinon, miközben a távolból tartja szemmel a kis Luke-ot (Grant Feely). Monoton életvitelének Bail Organa (Jimmy Smits) üzenete vet véget, melyben közli, hogy Leiát (Vivien Lyra Blair) ismeretlen zsoldosok rabolták el. Ben először visszakozik, végül a szenátor személyes kérésére elvállalja a küldetést, mely valójában a Harmadik Nővér (Moses Ingram) által állított csapda. A Leiáért folytatott hajsza során Obi-Wannak nemcsak az inkvizítorokkal vagy halottnak hitt padawanjával, Darth Vaderrel (Hayden Christensen), hanem
saját démonjaival is meg kell küzdenie a misszió teljesítésének érdekében.
Az Obi-Wan Kenobiban – ha csak a szikár szüzsét vizsgáljuk – mindkét szempont megjelenik: Leia eltűnése és Anakin felbukkanása arra kényszeríti a visszavonult Jedit, hogy kilépjen a saját maga által szigorú keretek közé szorított komfortzónájából, szunnyadó erejét felébresztve felvegye a harcot a Birodalommal. Ugyanígy, Reva személyében a készítők egy ambiciózus, hatalomra és bosszúra éhes inkvizítort, továbbá számos marginális mellékszereplőt (Haja és Tala) rendelnek Obi-Wanhoz, tovább tágítva az évről-évre népesebbé váló univerzumot. Csakhogy a gyakorlatban a Kenobi igazán egyik aspektussal sem foglalkozik, sőt, még a gyengébb részekben/spin-offokban is meglévő,
a sorozatot alapjaiban meghatározó Star Wars-hangulat is maximum rövidebb időszakokra képes elvarázsolni nézőjét,
annak ellenére, hogy az alkotóelemek szintjén minden adott ahhoz, hogy legalább a múltidézésből adódó romantika érvényesüljön.
Az Obi-Wan Kenobi gyakorlatilag a nulladik kilométerkőnél elbukik, a problémák a kezdeti koncepció mélyén gyökereznek, melyekre részről-részre épülnek rá a folytatás-trilógiából ismert – főleg karakterekből és történetvezetésből adódó – problémák. Pedig a rajongókon túl maga Ewan McGregor (aki producerként is támogatta a sorozat létrejöttét) is nagyon várta a visszatérést, mégis
az általa játszott címszereplő olyan súlytalan és kevéssé kidolgozott, mintha egy sokadrangú mellékkarakter lenne.
Az egyébként is rövid játékidőben egyetlen emlékezetes pillanat sem köthető hozzá, még a filmekben látott, klasszikus attribútumok is csak nyomokban, egy-egy mozzanat erejéig mutatkoznak meg. Mintha újra Az utolsó Jedikben látott öreg, magába roskadó Luke Skywalkert néznénk, aki inkább elvonul a világ elől, Jedi létét letagadja, és akkor sem hajlandó egyből a tettek mezejére lépni, ha Leia életéről van szó.
Az őt mániákusan üldöző, emberrablást megrendező Harmadik Nővér képében a készítők egy bosszúra szomjazó, törtető antagonistával próbáltak az egyébként is meglehetősen vékony scriptbe erős, személyes sérelemből fakadó konfliktust lehelni, ám központi motivációja, paradox identitása már papíron sem működik. Revának – Obi-Wanhoz hasonlóan – egyszerűen nincs érezhető jelenléte a vásznon, a karakterét körülvevő fenyegető aura hiányzik, a pózokat más filmekből másolja (pl. a Macskanőre hajazó mozgása), valamint végső pálfordulása az előzmények tudatában teljesen hiteltelenné válik. Ugyanígy,
Darth Vader „nagy” visszatérése meg sem közelíti az eredeti trilógiában, illetve az egyetemes filmkultúrában betöltött szerepét,
mesterével ápolt különleges kapcsolata kong az ürességtől, melynek hatására a finálé kínos érdektelenségbe fullad.
Mindezeken felül az Obi-Wan Kenobi forgatókönyve tele van egészen abszurd, már-már kabaréba illő jelenetekkel: akár Leia emberrablók közötti szlalomozására, Obi-Wan előli menekülésére vagy az utolsó párbajra gondolunk, a sorozat azt a benyomást kelti,
mintha az alkotókat sem különösebben érdekelte volna a száműzetést részlegesen megszakító Jedi mester története.
Hasonlóan nehezen értelmezhető, hogy a CGI szinte végig meglepően silány minőségű, melyre az sem mentség, hogy valamivel kisebb büdzséből (90 millió) készült, mint a A Mandalóri vagy a Boba Fett könyve. Ha minimálisan elvárható aspektusokat határozunk meg egy Star Wars-sorozattal szemben, azok között az első pár hely egyikén szerepel a látvány, azonban az Obi-Wan Kenobi ezen a területen is – ahogy gyakorlatilag minden fronton – mélységesen alulteljesít.
A Disney legfrissebb szériája nem jó ómen az univerzumot kedvelő fanatikusok számára: augusztus végén érkezik az öt évvel a Zsivány Egyes előtt játszódó Andor, A Mandalórihoz kapcsolódó Ahsoka, továbbá három egyéb sorozat is tervben van az új trilógia, a tengernyi animációs tartalom és a Taika Waititi által bejelentett antológia mellett. Az biztos, hogy
amíg a Star Wars-brand nyereséges, addig továbbra is vég nélkül öntik bele a dollármilliókat
– még akkor is, ha a mennyiség a minőség rovására megy. Egyértelmű az is, hogy a messzi-messzi galaxis a streamingszolgáltató legnagyobb presztízzsel bíró zászlóshajója lesz a következő években – a kérdés inkább az, hogy meddig lehet ugyanazt a tehenet fejni anélkül, hogy a nézők ráunnának az ismétlődő, ismerős ízre.
A Star Warsban rengeteg lehetőség, milliónyi apró, kiaknázásra váró nézőpont rejlik – feltéve, ha képes elszakadni a Skywalker-korszak kötöttségétől.
Az Obi-Wan Kenobi ehhez képest egy olyan konc benyomását kelti,
melyet abban a reményben dobnak a felhasználóknak, hogy a nosztalgia árnyéka majd elfedi a széria koncepcionális hiányosságait, fájó kidolgozatlanságát, lesújtó tétnélküliségét. A bölcs, kultstátuszba emelkedett ikonról szóló produkció olyan, mint Haja karaktere: Jedinek adja ki magát, de igazából egy közönséges, erőtlen szélhámos, aki a pénzedért cserébe bármit megígér, amiből végül kirívóan keveset tart be.
Obi-Wan Kenobi, 2022. Rendezte: Deborah Chow. Írta: Joby Harold. Szereplők: Ewan McGregor, Hayden Christensen, Rupert Friend, Moses Ingram, Vivien Lyra Blair, Jimmy Smits, Joel Edgerton, Kumail Nanjiani, Simone Kessell, Sung Kang. Forgalmazó: Disney+.
Az Obi-Wan Kenobi a Magyar Filmadatbázison.
