Meditáció
Lépcsők fel, le.
A sors metszéspontjában fehéren, hívogatóan lebeg eléd
vakító dicsfényével az ablakkeret,
mint négyszögletes glória a mélybeugrón.
Lépcsők fel, le.
Lépcsők fel,
aztán le.
Fényesre fogdosott, átkozott korlátaink.
Menetelünk
csak menetelünk lépdelünk
sokan csak menetelünk
lelkesen kipirulva menetelünk
menetelünk sötétben fényben hittel áldozva
aztán valami buta hír röppen
az elején állítólag már nem megy senki
Legenda
Néma volt.
Csendesült lázában egy kóbor isten feléhajolt, és suttogott:
beszélni fogsz, beszélni, rövid ideig ám, de beszélsz,
jól gondold meg, mit szólasz akkor.
És felkelt a néma, felállt, magasra, magasra,
a világot nézte, mesés zöld tölgyrengeteget,
amott engedelmes barna szántót,
kis viskóit a szolga munkának, arrébb mesteri kőcsodákat,
a házakat, kékjét az égnek, szeszélyes, átszeldelt lankákat,
csodásan zuhogó forrást horhosok hűs mélyén, szikár akácokat,
hegy-völgy badar, hajlékony jókedvét nézte, nézte.
Aztán érezte, szája zárja lehull, váratlanul,
és üvöltött, dadogott, nyögött, rikoltozott, sziszegett,
véresre tépték ajkát a szívéből menekülő szósziklák,
hörgött, aztán arcra bukott és néma volt megint.
A porba mart.
Betemette fejét, hogy ne hallja az istenek nevetését odafenn.
Menekülés
Csillagok forgolódnak az éjszaka soha-nemcsinált
ágyában púpos baglyok árnyéka mozdul
a kamra sötétjében
fűzfák szomorú serege vánszorog a csermely felé,
maradnak állva a parton, a szél kibontja
zöld hajukat, súlyos csend karolja át nyakukat
ez a nyáréjszaka csendje,
a szenvedés földjéről
indulok el, hogy az álom túlsó határára érkezzek,
forró levegő napégette mezők szúrnak
tüdőmbe, ez a nyár és este
a fűre heveredek,
bokrok mellkasában madárszívvel vernek
hangtalanul, ki tudja, hol, ki tudja,
hol vagytok ismert arcok,
távol tőletek, a réttel betakarom magam,
bogáncs koronázta réttel
a tücskök jajgatására figyelve,
a fejem mellett ülnek, ásnak
egy sírt karmaikkal:
hogy eltemessék az éjszakát.
Tar Sándor közel száz összegyűjtött, mindeddig többségében ismeretlen verse 2025. január 30-án jelenik meg a szerző irodalmi hagyatékának gondozója, a debreceni Déri Múzeum kiadásában. A verseskötet megjelenésével kapcsolatos további információk az intézmény honlapján – www.derimuzeum.hu – érhetők el.
Borító: Unsplash