A hamnavoe-i piac
Csörgő zsebbel hajtottak a piacra.
Folster talált egy lányt,
Aki sebeket hagyott az arcán és a torkán,
Aprókat, függőlegeseket, mint a vörös gerlék röpte.
Johnston megállt a hordónál.
Ott maradt egész nap.
Egy árokban ébredt, szájíze, mint az epe.
Grieve léggömböt vett és egy aranyhalat.
Ringott a légen át.
Söréteket durrogtatott, szórta az aprót, pálcáról falta az édes ködöt.
Heddle is volt a piacon.
Fogalmam sincs, mit csinált.
Mindig is csöndes ember volt.
Garson három kört bunyózott egy néger bokszolóval,
És kapott harminc shillinget,
Sok éljenzést, az egyik szemébe meg villám csapott.
Flettre hol találtak?
Egy csomó pofátlan alak állta körül
A tiszta láng és vér új üdvhadseregest.
Halcro kezében hatalmas kóborló nyájat,
Termést, büszke asszonyt látott egy cigány.
A szegényházban telelt.
Csillagok alatt hajtottak haza a piacról,
Csak Johnson nem,
Ő az árokban feküdt, szájában csupa kihunyó tűz.
A lóvásár
Miss Instone így szólt: „Gyerekek, biztosan mindannyian voltatok tegnap a vásárban. Elő a palatáblát! Elő a palavesszőt! Írjatok fogalmazást a következőről: – Egy napom a vásárban…”
Mint egerek a csűrben, úgy cincogott és visított a tizenkét palavessző.
Willie kidörzsölte az álommézet a szeméből. Írt.
A lóvásárba mentem.
Öregapám mellett ültem a szekéren.
Otthagytuk Nárciszt a Smithfield udvaron
Dounbyban.
Egy rendőr egy emberbe kapaszkodott, aki alig állt a lábán.
Öregapám adott egy és egynegyed pennyt.
Öregapám bement a kocsmába.
Egy vénasszony sátránál megvettem az üveg stone gyömbért.
Száz meg száz embert láttam.
Láttam Skatehornt, a csavargót.
Mr. Sweyn hosszú bottal járkált vadászkalapban
És a nők pukedliztek a nyomában.
Végre megláttam Öregapámat a tömegben.
Olyan volt az arca, mint a pajta lámpása.
Álltunk és néztük a kötélhúzást.
Micsoda vörös arcok, kidülledt szemek, micsoda tántorgás!
Jött a szél meg az eső.
A whiskysátor
Úgy lobogott, mint hajó a szélvészben.
Öregapám vett ezt-azt a kovácstól,
Szegeket és egy új ekét.
A kovács számokat és szavakat írt a főkönyvbe, miután
megnyálazta a tömpe kis ceruzáját.
A kovács
Levett egy üveget és két poharat a kőpolcról.
Adott egy hatpennyst!
Hazamentünk a szekéren, Nárcisz
Egész úton táncolt!
Szórta a csillagokat a kövön.
A hegedűs! – majdnem elfelejtettem a hegedűst.
Úgy tűnt, az egész
Vásár a hegedűje körül forog. Láttam
Szöges ágyon elnyúlni egy szénfekete embert.
Három gazdát,
Quoyst és Grayarth-t és Longbrecket,
Mintha vörös foltokat varrtak volna az arcukra, úgy jöttek ki
a whiskysátorból
Nárcisz
Nyerített a csillagokra, „Mik vagytok ti,
Szegek vagy galagonyavirágok?”
A hold koponya volt.
Aztán méhrajjá és mézzé vált a hold.
Felébredtem.
A szekérről Öregapám vitt be a tűzhelyhez.
„A helyesírásra és a központozásra külön figyelmet kell fordítani”, mondta Miss Instone. „Úgy tűnik, néhányatoknak igazán élvezetes napja volt.”
Vízfröccsenés tizenegy palatáblán, törlőrongy, sóhaj.
Willie ráköpött a táblájára és a szürke pulóvere ujjával kitörölte azt a napot.
Fordító: Góz Adrienn
Borító: Unsplash
