Új csillag van születőben a progressive trance stílus képzeletbeli egén: az égitest neve DJ Shogun, aki 2010 óta szállítja futószalagon minőségi zenéit a stílus rajongóinak. Habár a Skyfire című száma az idei nyár egyik legnagyobb slágere lett, mégis úgy tűnik, hogy a lemezlovas új szerzeményeivel tovább tudta fokozni eddig is páratlan sikerét.
Andrew Chen – akinek művészneve egy középkori japán hadvezéri rangot jelöl – már 2010 előtt is ismert volt a szűkebb elektronikus zenei körökben. A Ministry Of Sound Nightclub rezidenseként olyan top DJ-k mellett játszhatott évekkel ezelőtt, mint Paul Oakenfold, Tiësto vagy BT. A lemezek pörgetésével párhuzamosan vágott bele a produceri munkába is: bár már a legelső szerzeményei iránt is érdeklődtek a „nagyok”, nevét csak az elmúlt évben tudta ténylegesen bevésni a köztudatba. Az Emma Lock közreműködésével tavaly készült Save Me és Imprisoned kiugró sikerei emelkedő pályára állították Shogun karrierjét. A tavasszal megjelent Skyfire-t „rongyosra” játszották a rádiókban és a nagy zenei fesztiválokon, ami azt jelenti, hogy Shogun idén jogosan ülhetett volna a babérjain, de nem tette.
Két legfrissebb szerzeménye, a Lotus és a Space Odyssey november 28-án látott napvilágot egy EP-n az Armind kiadónál. A szemfülesebbek már mindkét számot hallhatták Armin van Buuren rádióműsorában, a State Of Trance-ben, az utóbbi track pedig a holland sztár DJ válogatáslemezén, az Universal Religion Chapter Five-on is szerepelt.
A Lotus-t nyugodtan nevezhetjük a Skyfire „kistestvérének” és ezzel a kijelentéssel nem is állunk messze a valóságtól. Hasonló elemekből építkezik, mint a „nagytesó”, viszont a kiállás és az ezt követő szakasz az, ami valódi megkülönböztetésre ad okot. Míg a Skyfire hangulata kemény és komor, addig a Lotus ennek az ellenkezőjével operál: az angyali vokálból és a meleg, lélekemelő dallamból szinte sugárzik a béke és a szabadság érzése. A cím ezt a hangoltságot tovább erősíti, hiszen a lótuszvirág a keleti vallásokban a tisztaság és a harmónia szimbólumának számít. Ennek ellenére a dalnak megvan a kellő ereje és dinamikája ahhoz, hogy táncolható és lendületes legyen. A minél emelkedettebb lelkiállapot görcsös elérésére tett kísérlet azonban majdnem a visszájára fordul: az egyszerű és rendkívül pozitív melódia néhol már-már a giccs határát súrolja. Viszont ha ettől eltekintünk, akkor nyilvánvalóan látható, hogy a Lotus formájában a „sötét” Skyfire megkapta a maga „világos” párját az alkotójától. Ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy a hadvezér mindkét bábuját „csatába fogja hívni” egy-egy élő fellépés vagy mixkészítés alkalmával.
A Space Odyssey első három percében egy jól kivitelezett zenei építkezést hallunk, nyugodtság és kiegyensúlyozottság jellemzi a szám ezen szakaszát. Azonban hiába a gyönyörű összhang, valami miatt mégsem érezzük teljesnek a hangzást. A harmadik perctől viszont egy igazi „űrodüsszeia” veszi kezdetét: a súlytalan lebegés érzetét keltő földöntúli dallamot tovább erősíti a sci-fi filmekből jól ismert űrhajós-kilövőtorony párbeszéd. A „visszaszámlálás” és a „kilövés” után azt hisszük, hogy végre kiteljesedik az űrkaland, de Shogun még tovább húzza az idegeinket. És milyen jól teszi! Okosan és kifinomult érzékkel ismerte fel, hogy egy éles váltás bizony a harmónia rovására megy; ehelyett vár 64 ütemet és csak ezután hozza vissza a kiállás alatt hallott elbűvölő melódiát a zenébe. Az eredmény pedig egy igazi „feel-good” muzsika: a kilenc perces audio-űrutazás egyszerre áraszt nyugalmat és tölt fel energiával. Ahhoz túlságosan lágy, hogy egy buliban sok ezer wattos hangrendszerből szóljon, viszont otthon a meleg szobában, fülhallgatón hallgatva mégiscsak ad valamilyen pluszt.
Akik tehát azt hitték, hogy Shogun nem képes túlszárnyalni a Skyfire sikerét, azok bizony nagyot tévedtek. A thaiföldi gyökerekkel rendelkező srác ugyanis bebizonyította, hogy nagyobb falat ő annál, minthogy egyslágeres producer legyen. Legfrissebb EP-je alapján pedig bizakodóan tekinthetünk a jövőbe, hiszen szinte biztos, hogy hasonlóan színvonalas zenékkel fogja tovább bővíteni ütős kis seregét.
Shogun: Space Odyssey/Lotus EP, Armind, 2011.
