XX.
Keresztszüleim, állócsillagok
életem egén, befogadtatok,
jó volt nálatok, aludtam is ott,
életem egén, befogadtatok,
keresztszüleim, állócsillagok.
XXI.
Keresztmama szülei szintén
gyengéd türelemmel viseltettek irántam,
Marika néni rám is főzött,
Laci bácsi pedig elvitt megmutatni
a Kőbányán szikrázó valóságos repülőt.
XXII.
Milyen jó volt a kőbányai ágy!
Hárman is kényelmesen elfértünk benne,
legalábbis úgy tűnhetett föl nekem középen,
és költözött velünk vagy utánunk,
évtizedek múlva se fájt rajta a hátam.
XXIII.
Akváriumban aranyhalak,
az ágy végéből bámultalak,
oly igen beléfeledkezve,
hogy fejjel zuhantam előre,
rá a Rakéta porszívóra.
XXIV.
A szembeszomszédokkal igen jóban voltunk,
ha igaz, gyakran átmentem hozzájuk,
a lecsót, a levest hagyták kihűlni,
a kocsonyát és a fagyit viszont
melegítve ették, meg ne ártson.
XXV.
Mészáros néni sorra csókoltatta
a szobájában fölhalmozott feszületeket,
Elemér bácsi, valahányszor meglátott,
egy játékállat kis cintányérját összeütögetve
hajtogatta harsányan: „Arany majmocskám!”
XXVI.
A fiuk, Pityuka, kiről azt mondták apáék,
ő teljesen normális, halk szavú, kedves
emberként él bennem. Állítólag azért járt
a derekára kötött zsákban, mert akkoriban
nem lehetett nadrágot kapni abban a méretben.
© Nyilas Atilla Richárd, 2012. Minden jog fenntartva
A sorozatot a Gamax Kft. támogatja.