CXXXIII.
Egy osztatlan hátizsákba dobálni ezt-azt –
cigi, gyufa, személyik, pénz, két fürdőnadrág,
fogkefe, fogkrém, kenyérdarab, bicska, spárga,
sör- és konzervnyitó, hagyma, mellény, alma
lötyög az alján, a Balatonra indulunk stoppal.
CXXXIV.
A ház szűkös volt, sötét és talán egy kicsit nyirkos,
a kertben tűzött a nap, és hemzsegtek a rovarok,
az egész hétre szánt ennivaló
néhány órán belül kevésnek bizonyult,
és mintha izzót is szerettünk volna cserélni.
CXXXV.
Drága a bolt, de a kocsma olcsó,
teraszára tesszük át még első nap a székhelyünk,
sör vagy fröccs mellett tanulgatunk,
könyvek fölött hosszan beszélgetünk –
ugye „valami felsőbb iskolába” járunk, kérdezi a pincér.
CXXXVI.
Szedelődzködünk és ereszkedünk,
beülünk, kávézok és cigarettázunk
– Patroklosz csak egyszer ivott kávét,
a bankettjükön –, átrágjuk magunkat
néhány oldalon, aztán irány a faluháza.
CXXXVII.
Bárki bármikor kérdezte e felől,
ő mindig azt mondta, hogy nem dohányzik,
és tényleg nem, jól megvan nélküle,
de beszélgetéseink során
gyakran elszívtunk egy-egy doboz cigit.
CXXXVIII.
A régi Szofinak olykor kakaóíze volt,
a Pall Mallnek marihuána,
Gitanes-nal soroztuk mellkasunkat,
Karpacival füstölögtünk hazánk sorsa fölött,
keringtünk a kék Symphoniával.
CXXXIX.
(Drága Öcsémuram, ki lakozol
a Föld túlsó felén, Ausztráliában,
bearanyoznád a karácsonyom,
ha küldetnél mezítlábas, huszonegy szálas,
puhadobozos amerikai Pall Mallt.)
CXL.
Órákon keresztül pingpongoztunk,
szenvedéllyel, mint gyermekkorunkban,
pár napon belül csúcsformába jöttünk,
azt csináltunk, amit akartunk,
és egyszer talán a partra is lementünk.
© Nyilas Atilla Richárd, 2012. Minden jog fenntartva
A sorozatot a Gamax Kft. támogatja.
