Ez itt Üreges Samu és az ő szervkórháza. Van itt minden földi jó, szúró villacsont és zsibbasztó könyökcsúcs. Nyisd ki Samut és rakd a szerveket az ágytálra! A játék akkor ér véget, ha már mindenki játszott, és a győztes fénye világít a legtovább. Amikor végeztél, találkozunk az őslevesben. Eresszétek szabadon Samut!
De még mindig ugyanott van a köldöke.
Pszichés retenció vagyok, menhelyem a libidó. Nyugtasd meg Samut és pumpálj neki oxigént, nehogy berregni kezdjen az orra, amikor kiveszed az édes hugyát. Nézd a botkormány csuklóját és tárcsázó ujját! Az apró alkatrészek fulladást okoznak, de a győztes fénye világít a legtovább, ha kiveszed az édes hugyát.
De még mindig ugyanott van a köldöke.
Egyszerű Kati és Üreges Samu szerelmesek lettek, Dr. Szentgyörgyi Ervin kileste őket és rögtön kivette a kapálódzó szívet. Pumpáljatok még oxigént! A nedvesedő alkonyatban terhes a kanárim. (A kis kurva.) Törődj magaddal Samu és törődj magaddal Kati! Hallgass pocakra, mert zúg az ősleves, és egyre csak azt mondja, hogy befelé teremtek.
De még mindig ugyanott van a köldöke.
Van itt éhes szájrák és földi jó, pasztell délután pszichés retenció. A játék nem érhet véget, amíg a győztes fénye be nem teríti a szívünk. Hullámzó agylebeny kúszik fel a torokból, mint új hajnal reggeli vizitkor. Pasztell délután pszichés retenció. Pumpáljatok még oxigént! Kati és Samu lassan elernyed, a libidóba hervadó virágok hullnak. Pumpáljatok még oxigént, hogy találkozunk majd az őslevesben!
De még mindig ugyanott van a köldöke.
Az ikOn.hu-n Borsik Miklós szinopszisa a kiállításról.
A Prae.hu-n Kerber Balázs megnyitószövege.