„Nagy téma kis könyvben”

A Pásti utca ortodox zsinagógája 2016 óta kulturális rendezvényeknek is a helyszíne. Február 12-én Kész Réka, Kiszely Zsófia és Tácsik Hunor a Léptek című közös kötetüket mutatták be, majd betekintést nyerhettünk Feuermann László Kis könyv a holokausztról című munkájába. A beszélgetést Szénási Miklós író, költő, újságíró vezette. Az estét Kaiko, azaz Komódi Károly, a LED zenekar frontembere tette színesebbé.

A délutánt Heller Zsolt egy rövid összefoglalóval indította. Kiemelte azokat a csomópontokat, amelyek a két kötet kiadása előtt fontosak voltak és előzményként említhetők. Ilyen például Heltai Jenő „filléres könyve”, amelynek mintájára létrejött a Dr. Kardos Albert-sorozat. „Hasonlóan kicsi méretű, praktikus, mert könnyen elfér egy kisebb táskában is, így bármikor magunkkal vihetjük ezeket a könyveket.” – magyarázta Heller Zsolt.

A három fiatal szerzővel és Feuermann tanár úrral Szénási Miklós beszélgetett. A moderátor kezdésként arról faggatta a költőket, hogyan ismerkedtek meg egymással, és végül hogyan kerültek szövegeik közös kötetbe. Kiszely Zsófia elmondta, Kész Rékát már jól ismeri a Debreceni Egyetem néprajz szakáról, Tácsik Hunorral pedig a kötet megjelentetése körüli időszakban kerültek kapcsolatba. A három fiatal szerzőben az irodalom szeretete a közös pont, illetve Heller Zsolt, ő fedezte fel őket, így az ő érdeme is a kötet létrejötte. Kiszely és Kész egy szemináriumi feladat során bizonyította tehetségét, míg Tácsik az egyetemi lapban tűnt fel.

Az első kötet megjelenése minden költő életében fontos, és nagy változásokat hoz maga után. Szénási Miklós kíváncsi volt arra, hogy nem gondolják-e túl korainak, vagy ellenkezőleg, esetleg késeinek a kötet megjelenését. Kiszely szerint a legjobb időpontban jelent meg, ugyanis a korai versei – elmondása szerint – nem voltak elég jók. Ha pedig a Léptek későbbi szövegek gyűjteménye lenne, akkor már nem biztos, hogy ez a fajta lelkesedés jelen lenne a verseiben. Kész szerint az egyetem sok időt elvesz, de nagyon szeret olvasni és írni is. Az olvasás nála családi hagyomány. Ő szereti kézbe venni a könyveket, szereti az illatukat, ezért ritkán használ e-book olvasót vagy tabletet. Az írással középiskolás korában kezdett el foglalkozni.

Amellett, hogy az egyetem rengeteg időt vesz igénybe, sok verset köszönhetnek a fiatal szerzők egy vizsgának vagy paradox élethelyzeteknek. „Ezért fontos, hogy mindig legyen nálam íróeszköz és papír, hogy megörökíthessem ezeket a pillanatokat” – magyarázta Kiszely. Tácsik az elengedésről is említést tett. Szerinte egy vers sosincs „kész”, egyszerűen csak be lehet fejezni. „Akkor engedek el egy írást, és küldöm el szerkesztőknek, amikor már nem tudok jobbat írni” – mondta.

A szerzők a nemrég megjelent kötetüket elsősorban a saját generációjuknak ajánlják, de elmondásuk szerint bármely korosztályra hatással lehetnek a szövegek, ugyanis a kirekesztettség áll középpontban, és ez minden életszakaszban releváns probléma. „Divat költőnek lenni?” – teszi fel a felolvasás előtti utolsó kérdését a moderátor. Kiszely a költészetet a gondolkodással állította párhuzamba: „Az egyetemen gondolkodni tanulunk, szerencsére azt nem mondják meg, hogyan kell. Ugyanakkor nem lehet csak gondolkodni, nyomot kell hagynunk.” – magyarázta.

Kész Réka a Határtalanul című írását olvasta fel, amelynek témája a határátkelés és a problémák, akadályok. Kiszely (szabad)vers című szövegében egy egyetemista szemszögéből boncolgatja, hogy mit is jelenthet ma fiatalként magyarnak lenni. Tácsik kiválasztott verse, a Misunderstood jól bizonyítja azt, hogy akár egy gyrososban látottak is ihletet adhatnak egy-egy komoly témájú szöveghez.

A felolvasás után Kaikotól hallhattunk egy dalt, majd Feuermann László tanár úrra került a sor, akinek a harmadik kötete Kis könyv a holokausztról címmel jelent meg az 1994-es Emlékkönyv a holokauszt 50. évfordulójára, valamint 2011-es Tórai ünnepek című vallásos témájú könyve után. A szerző, mint megtudhattuk, a témához személyesen is kötődik: szülei holokauszt-túlélők, akik a három vagon közül az utolsóba kerültek, amely egészen Auschwitz-Birkenauig vitte őket. A közönség a holokauszt Debrecenre vonatkozó adatait feldolgozó könyvvel egy szövegrészlet felolvasása által is megismerkedhetett.

Az este azonban nem ért itt véget, az érdeklődők részesei lehettek a tu bishvat zsidó ünnepség alkalmából szervezett örömzenélésnek. Majd Horovitz Tamás és Félix Koppelmann mondott köszönetet a különleges estéért, és a program lezárásaként az izraeli himnuszt énekelték el a résztvevők Kav-Srayra nagyváradi rabbival együtt.

Kettős kötetbemutató a debreceni zsinagógában, Debrecen, Pásti utcai ortodox zsinagóga, 2017. február 12.

A fotókat Kreisler Gábor készítette.