Megoldás nincs, csak látlelet

Novák Erik kísérleti formában meséli el a férfi történetét, akiről nem képesek „lecuppanni” a nők, noha pontosan tudják, hogy – a nagy szavak ellenére – képtelen felelősséget vállalni élete bármely területén.

Neked mindegy, hogy ki van körülötted, mondja Farkas Franciska, mikor már késő, mert beleszeretett. A nyári szerelem megtestesítője, Wahorn Matzaa: Csak egy emberbe tudsz szerelmes lenni, és az saját magad. Sosem fogsz ebből kilépni, mert neked az kell, hogy folyamatosan ne legyen pénzed pizzára, és ami nincs, azt is fűre költsd – ez már Fátyol Hermina szúrása. Erős mondatok, a kár csak az, hogy ezek szinte mindegyike szerepel az előzetesben, és a film többi részére nem marad hasonlóan nagy dobása az alkotásnak.

A Szeretlek, mint állat! elidegenítő fejkamerás külcsínje mögötti tartalom valójában könnyen befogadható.

A kamerát a főszerepet is játszó rendező, Novák Erik fejére rögzítették, más jelenetekben szemüvegkamerát alkalmaztak.

Így őt egyetlen snitt erejéig sem látja a néző, a főhősnek csak a link szövegét és jellegzetes (számomra idegborzoló) nevetését ismerheti meg. Az izgalmas képi megoldás jól szolgálja a mondanivalót: hogy azon keresztül mutassa be Eriket, ahogyan az életében fontos szerepet betöltő nőkkel bánik. Benne volt a pakliban, mégsem lett ettől a formabontástól idegesítő, unalmas, szédítő vagy csúnya a Szeretlek, mint állat!

Erikről rendetlen otthona és a nők alapján alkothat képet a néző.

A nők közül, akik az életében jelen vannak, nyolcan vissza-visszatérnek a látómezejébe, a vászonra. A nyolc nő teljesen különböző, közéjük tartozik a húga és a dílere is, azonban nem mindenkivel tisztázódik a főhős viszonya. De ez nem is cél: sok mindent bíz a befogadói munkára a film.

Egy dolog biztos: hogy ezek a nők nem túl elégedettek (Erikkel).

Visszatérő téma az is, hogy pszichológushoz küldenék, hogy „elmesélje neki a kis nőügyeit”. Amit ő nem akar, mert inkább velük beszélgetne. És beszélget is: a játékidő főleg dialógusokból áll.

A film erősen nyit: egy nővel, akinek 1-2 évébe telt elfelejteni Eriket,

és akinek Erik elhinti, hogy egyszer majd elmeséli ezt a bonyolult elmúlt három évet. Azután ugrik a cselekmény, és azt hihetnénk, hogy ez a visszaemlékezés következik. Azonban újra ugrik, majd újra, csak kapkodjuk a fejünket. A szálak vissza-visszatérnek a vászonra, azonban a film végére sem érnek össze teljesen. Az, hogy az utolsó jelenet alatt csak ültem, mint a sóbálvány, hogy akkor ki kicsoda volt, és mi történt, meg a stáblista alatt, sőt azután is, hogy felkapcsolták a fényeket, valójában nem baj.

A kaotikus vágást az teszi lehetővé, hogy a szinte kizárólag párbeszédekből építkező cselekményt ismert párkapcsolati problémák, fordulatok, játszmák alkotják.

Nincs rögzített kezdő- és végpontja: lineáris formába kényszeríti a mozi a képsorokat, azonban akár bármelyik pontján be- és ki lehetne lépni.

Abból fakadóan, hogy a film sematikusan ábrázolja a szereplőket, és a cselekmény is szándékosan elnagyolt, a néző azonosulhat velük. Könnyen lehet, hogy saját csalódásait, kapcsolatait, előtörténetét hozza mozgásba, amikor leszűri a film (képzelt) tanulságát. Ilyenformán a néző meglévő tudására támaszkodik a film, arra, hogy a befogadás közben betölti a magyarázat hiányából fakadó lyukakat, narratívát farag az erősen hiányos szálakból. Biztonsággal támaszkodhat is erre, ha a lottón lenne ekkora sikere, Novák Erik sem filmeket készítene már.

Így, hogy nincs szájba rágva a kontextus meg az időrend, nehéz változást, fejlődést látni Erik viselkedésében,

pedig a kísértés erős, de ez hasonló lenne a gyenge férfiakba beleszerető, és őket megváltoztatni akaró nők gyakran elkövetett hibájához. Erik kapcsolatainak rózsaszín szemüveges korszakát sem mutatja be hangsúlyosan a film, hanem nagyon sokszor inkább azt, amikor már tisztán lát, vagy legalábbis kemény dolgokat vagdos a fejéhez az életáből kiemelt nyolc nő.

Ez biztosítja, hogy az egyértelműen szubjektív nézőpont ellenére a női vélemény is érvényesüljön.

A néző előzetes tudása és beleérzése segítségével kitöltött lyukak miatt a felállás szinte a férfi-női ellentétig redukálódik. Pedig egy másik irányba is mozog az alkotói törekvés: a színészek a saját nevüket viselik, ráadásul Péterfy Bori énekest játszik, Parti Nóra színészt. Ez hús-vér egyediséget kölcsönöz szerepeiknek, bőven meríthettek életükből részleteket a játékhoz, mely egyben társ-írásnak és társ-rendezésnek is tekinthető.

A film alapját képező 100 órányi improvizációs nyersanyag hitelessé, szokatlanul élővé teszi az alkotást.

A dadogó, hümmögő, pongyolán megfogalmazott párbeszédek üdítő ritkaságnak számítanak a magyar filmben. Ez a színészi jelenlét, életszerűség a Szeretlek, mint állat! fő erőssége. A humor csak tovább fűszerezi a jeleneteket, hogy ne fulladjanak bele a főhős lelkének boncolgatásába, a nagy mondásokba.

Megoldás elvégre nincs, csak látlelet.

A Szeretlek, mint állat! 18-as besorolást kapott annak ellenére, hogy szex, de még csók is alig szerepel benne, és a fejkamerás megoldásnak köszönhetően az sem explicit. Innentől kezdve megpecsételődött mostoha sorsa: a TRIP hajós premier után a film készítői szerveztek hetente afféle gerillavetítéseket, mígnem néhány művészmozi magához nem tért, és átmenetileg műsorára nem tűzte. Egyre több alkalmi vetítésre kerül sor vidéken is, ezek, a fővárosiakkal együtt, a film honlapján követhetőek.

Szeretlek, mint állat!, 2019. Rendezte: Novák Erik. Szereplők: Parti Nóra, Péterfy Bori, Fátyol Hermina, Farkas Franciska, Cseh Bori, Tóth Orsi, Wahorn Matzaa, Lengyel Anikó, Novák Erik.