A szívem
Én nem fogok folyton sírni
és nem fogok folyton nevetni sem,
egyetlen „költeményt” sem részesítek előnyben.
A rossz filmek melegségét akarom,
nem csak olyat, ami szép lassan fut be, hanem ami nagy,
amiből sok van és már befutott. Legalább annyira
élővé akarok válni, mint a közönséges emberek. És ha
valaki a rajongóim közül így szól „Ez
nem olyan, mint Frank!”, csak pozitívan! Én
nem járok folyton barna meg szürke öltönyben,
vagy igen? Nem. Munkás ingben járok az operába,
többnyire. Mezítláb akarok lenni,
azt akarom, hogy az arcom borotvált legyen, és a szívem –
a szívet nem lehet megtervezni, de
a jobbik fele, a költészetem nyitva áll.
Autographia Literaria
Mikor gyerek voltam
magamban játszottam az
iskolaudvar sarkában
teljesen egyedül.
Utáltam a babákat és
utáltam a meccseket, nem voltak
kedvesek az állatok, a madarak
elrepültek.
Ha bárki
keresett, elbújtam egy
fa mögé és onnan kiabáltam „Árva
vagyok.”
És most, minden gyönyör
közepén, itt vagyok!
írom ezeket a verseket!
Képzeld el!
Fordító: Góz Adrienn
Borítókép: Unsplash
