A Hungarian Art and Business (HAB) legújabb nagyszabású időszaki kiállítása, a Sorsfordulat. Radikális találkozások a váratlan, életünket gyökeresen megváltoztató pillanatokat tárja elénk.
Vékony Délia PhD, a HAB művészeti igazgatója és Dr. Körösvölgyi Zoltán művészettörténész jegyzi kurátorként a HAB őszi kiállítását, amely a sorsfordulat – bibliai utalással pálfordulás – fogalmát több nézőpontból közelítve mutatja be. A tárlat különlegessége, hogy régi mesterek alkotásai, valamint kortárs nemzetközi és hazai művészek munkái folytatnak egymással párbeszédet, kifejezve a téma örökzöld jellegét. Hiszen a művészek minden korban a kurrens médiumokon keresztül reflektáltak a spirituális megtérésekre, személyes krízisekre és kulturális paradigmaváltásokra. Bár a kiállítást megnézve sokkal inkább
egyfajta meditatív, többnyire líraian megfogalmazott megtéréstörténeteknek lehetünk részesei,
maguk a folyamatot kiváltó, elindító válsághelyzetek többnyire rejtve maradnak. A tárlat hat szekciója is egy ilyen spirituális megtisztulási utat követ végig: Alászállás, Megmutatkozás, Üzenet, Rítusteremtés, Magánoltár, Kimondhatatlan.
Az Alászállás szekció egyetlen műve a címre utalva az épület alsó szintjén kapott helyet. A Turner-díjas brit művész, Mark Wallinger Angyal című videójának vak hírnöke a londoni metró alagútjában hirdeti János evangélista próféciáját, megszólítva az utat tévesztett emberiséget. Ám azzal, hogy a videóban minden visszafelé van rögzítve, a szöveg, a mozgólépcsőn fel-le haladó emberek révén
egy feje tetejére állított világot látunk, amelyben a vak hírnök nem utat mutat, hanem ő maga is keresi azt,
nem a mennyekben jár, hanem a föld alatt. Majd a videó végén Händel barokk zeneszerző Zádok, a pap címen ismert himnuszának hangjaira – amelyet manapság a futballrajongók Tony Britten átiratában a Bajnokok Ligája himnuszaként ismernek – elindul felfelé a mozgólépcsőn hátrafelé haladva, mintha a mennyekbe emelkedne, amely valójában csak a metró kijárata. A Megmutatkozás szekcióban a felhőké a főszerep, amely motívum a Bibliában számos helyen szerepel. Isten az emberrel kötött szövetsége jeléül szivárványt helyez rá, dicsőségét hirdetve. Mózest felhő borította hegyre hívja a kinyilatkoztatás, a templom terét is felhő tölti be a szövetség ládájának (frigyláda) bevitelekor.
A szentek megtéréseit is rendre felhőjelenségek mellett ábrázolják,
ahol vagy fénysugár vagy kereszt vagy maga a fellegekből alászálló Isten mutat utat a megtérőnek. A megtéréstörténetek legtöbbet feldolgozott epizódja a pálfordulás, Saul megtérése. A kiállításon is barokk, manierista mesterek (Enea Vico, Cristofano Bertelli, Nicolas Beatrizet, Giuseppe Galli da Bibiena, Cherubino Alberti) rajzain, grafikáin figyelhetjük meg a téma feldolgozásának különböző módozatait. Ám a legérdekesebb későmanierista, Frederik van Valckenborch realitást és misztikumot ötvöző festményén, ahol Saul megtérését a kép alsó sarkában egy, a sötét erdei tájból kiemelkedő, abból alászálló vakító mennyei fényességként ábrázolja a holland művész, mintha egyszerre látnánk a megtérés előtti és utáni pillanatokat, a múltat és a jelent. A régi mesterek műveihez szépen kapcsolódik Berndnaut Smilde Nimbusz– sorozata, amely színes fotográfián és fekete-fehér videón megjelenített felhőtanulmányokból áll. A művész által mesterségesen létrehozott felhők az idő tűnékenységének szimbólumai, hiszen
a fotográfia és videón rögzített látvány a maga valóságában már nem létezik.
Az alkotás folyamata egyszeri és megismételhetetlen, csak dokumentálni lehet, és pont ez adja a titokzatosságát.
Az Üzenet szekcióban Szaladják „Taikyo” István Vadálló kövek című akvarell papíron megjelenő fotográfiája ötvözi a keleti és nyugati kultúrát. A Caspar David Friedrich romantikus tájképeit megidéző fekete-fehér alkotás a kínai és japán tusfestészeti hagyomány által inspirált különleges kísérleti technikával készült. Vele szemben látható Mohácsi András Fekete angyal című monolitikus gránitszobra, amely egyszerre súlyos, tömör, mégis légiesen könnyed. Keith Milow Fehér történet című festményének központi eleme a tömeg közé csapódó fehér keresztet idéző tömb. Milow a keresztábrázolással nem a kereszténységre utal, hanem inkább egy képzeletbeli múlt vagy jövő világának pillanatát idézi meg. Így szervesen kapcsolható a Rítusteremtés szekcióban Vadászi Zoltán Transzhumán és Cséfalvay András Automatizált Messiás mesterséges béke című disztópikus jövőt vizionáló alkotásaihoz. Míg
Kuzma Eszter Júlia munkái a természet, a transzcendencia, a nőiség kérdésével foglalkoznak.
A Bestial Sanctum című textilalapú interaktív installációja arra invitálja a látogatót, hogy a textillángok övezte oltár képvásznán művérrel jelet hagyva maga is részese legyen a rítusnak. A Magánoltár szekcióban Sanghee Noh Organikus tér című fényinstallációjának meditatív világa a Suger apát által megálmodott gótikus templomépítészet fénymisztikájáig nyúlik vissza. Miként a mai templomépítészetnek fehér fényt hirdető irányzata, amelynek jegyében a pannonhalmi és a veszprémi székesegyházak felújítása is zajlott.
Suger apát szerint a fény mint a földöntúli szépség megtestesülése Isten dicsőségét szolgálja és Isten hatalmát tükrözi.
Noh lecsendesülésre, meditációra hívó fényinstallációja átvezet az utolsó, Kimondhatatlan címet viselő szekció lírai monokróm munkáihoz. Erdélyi Gábor Színeváltozás című festménye és Mátrai Erik két munkája, az Utánzás című képe és a Triptichon című fényinstallációja az emberi színérzékelés határait, illetve a fény fizikai és metafizikai megjelenési formáit kutatja.
Vékony Déliát idézve: „A kiállítás számomra nem a belső átalakulásról szól. A művek többsége nem a pálfordulás élményét ábrázolja, hanem a nézőt invitálja arra, hogy elengedje a világról alkotott addigi elképzeléseit, kilépjen a megszokott gondolkodási keretekből, és megtapasztalja a radikális változások erejét.”
A művészet erejével lecsendesedésre, meditációra, spirituális feltöltődésre hívja látogatóit a HAB legújabb kiállítása,
amelyre a mindennapok túléléséhez mindinkább szükségünk van egyre zaklatottabbá, zajosabbá, félelmetesebbé váló világunkban.
A Sorsfordulat. Radikális találkozások című kiállítás a Hungarian Art and Business-ben tekinthető meg november 16-ig.
Fotók: Hungarian Art and Business
