CCIII. Valamelyik régi orsós magnón Stonest hallgatunk, és az jó, a „Sympathy for the Devil”-lel kezdődik – talán könnyebben szót…
Bővebben
Nyilas Atilla: Novohrad még mindig
CXCVI. (Ha sorozatomba bele-belenéz, megkísérti olykor az emlékezés, és ha régi szarkazmusa, íme, él, s költőileg fut vén vénáján a…
Bővebben
Nyilas Atilla: Novohrad, folytatás
CLXXXVIII. Erre vonatból se igazi jött, se klasszikus, se kedves, se modern, tájidegen BZMOT piros kocsikkal, (máig nem tudom, hogy…
Bővebben
Nyilas Atilla: Novohrad
CLXXXI. A szokolyai kitérő fájdítja a szívem, valahol ott halad el az erdei vasút is, nézegetek hátra az indóház előtt,…
Bővebben