Partra döng a tó: nagyítóüveg- húsa alatt ingó terméskövek dagadnak-fogynak, ahogy éleik szöge a híg kristályban megtörik… (Szabó Lőrinc: A…
Bővebben
Partra döng a tó: nagyítóüveg- húsa alatt ingó terméskövek dagadnak-fogynak, ahogy éleik szöge a híg kristályban megtörik… (Szabó Lőrinc: A…
Bővebben
[nincs jól] Legszívesebben kimenekülnék a világból, el egészen a Holdra. Közeledik az ünnep. Ha valaki meg akar lépni, minimum…
Bővebben
Csatt és csatt. Anyám a veranda kövezetén feküdt, orrából vér szivárgott, rozsdavörös cseppekben hullott a betonra. A vér odaragadt a…
Bővebben
Hús A fiamat éheztettem. Két hónap után derült ki, nem tehettem róla, azt mondják, de szerintem mindegy. Nem kapott elég…
Bővebben
Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk Aki emlékezik: Nagy Koppány Tömzsi (50): a szerző húsz év múlva. Hízásnak indult, hajdan erős magyar,…
Bővebben
A Lupanarium – Van egy ipse! Özvegy, jóképű, tehetős…, a baj az vele, hogy… hát szóval közben állandóan a nyakam…
Bővebben
Első előtti fejezet KEZDET Felébred egy köhögés hatására, tekintetét a kilátásra veti Vasárnap van, hajnal, nyugalmat érzek magamban. Apám felköhög…
Bővebben
Nem emlékszem pontosan, hány éves lehettem, talán nyolc, tíz, amikor az egyik esti áhítat megváltoztatta az életemet. Ez nem vicc,…
Bővebben