Dia, dia, komédia

Nagy Viktor Oszkár egy kifejezetten személyes nagyjátékfilm (Apaföld) és néhány társadalmi témát érintő dokumentumfilm után részben műnemet, illetve hangvételt váltott. A Becsúszó szerelem romantikus komédia, melynek hátterében a futball, valamint a társadalmi előítéletek állnak. Vállalásaikért mindenképpen dicséret illeti az alkotókat, néhány helyen azonban érezni a koncepció korlátait.

Amennyire a fesztiválsikerekkel, elismerő kritikákkal, díjakkal egyértelműnek tűnik az elmúlt egy évtizedben a magyar művészfilm helyzete, annyira ambivalens képet festenek a közönségfilmek. Ezen a téren is látszik némi pozitív elmozdulás, a BUÉK, a Hab, az Utóélet vagy a Nyitva el tudott szakadni az olcsó gegekre építő kortárs vígjátéki hagyománytól,

de minden ilyen sikeresebb próbálkozásra jut egy Pappa Pia, egy Megdönteni Hajnal Tímeát, egy Pesti balhé vagy egy Kölcsönlakás.

A Becsúszó szerelem valahol a két végpont között helyezkedik el, nincs meg benne a Nyitva fanyar humora és szerzői hangja, de kétségtelenül mérföldekkel színvonalasabb, mint a negatív példaként említett alkotások.

Gyula (Ötvös András) a helyi futballcsapat egyik törzsszurkolója, a szélsőjobboldali ultracsoport tagja. Feleségével (Stefanovics Angéla) már régóta szeretnének gyereket, ám kiderül, hogy a férfi impotens. Kapcsolatba kerülnek egy fiatal roma lánnyal, Lüszivel (Gombó Viola Lotti), aki felajánlja nekik a gyerekét. Hamar világossá válik azonban, hogy az érzelmek még a társadalmi előítéleteket is felülírják.

Sokféle alapról építkezik a Becsúszó szerelem. Egyrészt nagyon szerves kapcsolatot ápol a magyar vígjátéki hagyományokkal,

akár a 1930-as évekig visszamenően, hiszen a humor alapját a szerepjáték és a társadalmi különbségek adják. Másrészt egy kortárs filmes trendhez is kapcsolható Nagy Viktor Oszkár műve, ugyanis főleg az amerikai független szcénában egyre több olyan filmmel találkozni, amely vegyíti a könnyed és a súlyos megközelítésmódot, vagy amely egy fontos témáról szórakoztató eszközökkel mesél. Így tesz a Becsúszó szerelem is, és ahogy a bevezetőben is említettük, a szándék mindenképpen dicsérendő, sőt magyar filmek között már-már unikálisnak mondható.

A végeredmény viszont bizonyos szempontból ambivalens, még úgy is, hogy vannak egyértelmű erényei Nagy rendezésének. Az egyik ilyen, hogy nem hazudja el a magyar valóságot, sem pozitív, sem negatív irányba.

Az előítéletességnek azokat a szólamait hallhatjuk benne, melyekkel mi is találkozunk a mindennapokban.

Azok a mondatok, azok a nyelvi berögződések jelennek meg, amelyek ténylegesen jellemzőek a magyar társadalomra. Nagy két irányban is beszél az előítéletességről, hiszen a romákkal szembeni sztereotípiák mellett a fociultrákat érintő túlzó vélemények is terítékre kerülnek.

Épp ezek miatt fontos kérdés, hogy ezek a csoportok miképp jelennek meg a filmben. Vígjátékról, romantikus komédiáról lévén szó a rendező használ sztereotípiákat, ezzel nincs is gond, hiszen a néző könnyebben azonosul az archetípusokkal; és

Nagy Viktor Oszkárban érezhetően nincs bántó szándék, mindenkiben a jót igyekszik látni.

Ettől függetlenül azonban tény, hogy a film nem tud kilépni a sablonokból. A romantikus vígjáték egyébként is az egyik legszigorúbb szabályokkal rendelkező műfaj, a rendező pedig csak itt-ott igyekszik felülvizsgálni ezeket a regulákat. Ez pedig azt eredményezi, hogy a dramaturgia a végletekig kiszámítható, és a sztereotípiák sem árnyalódnak a játékidő múlásával. Egy ilyen film akkor tud igazán hatásos lenni, ha a karakterekkel együtt a néző is felülvizsgálhatja saját prekoncepcióit. Ehhez viszont az kell, hogy idővel jobban megismerjük a figurákat. Ezt viszont már nem tudja kibontani a forgatókönyv,

a két fő karakter egymásra találása is inkább adódik a közös élményekből, mintsem abból, hogy jobban megismernék egymást.

A fociultrákat tekintve talán még problémásabb a helyzet; látjuk ugyan, ahogy erőszakos cselekményeket követnek el, de azt nem, hogy mit is jelent pontosan egy ilyen csoport tagjának lenni, hogy ez a közösség azért nagyon erős csoporttudattal, identitásformáló erővel jár együtt. A filmből nem derül ki, hogy ezek az emberek vajon miért gondolják magukat mindenkinél felsőbbrendűnek?

Ehhez mérten a karakterek sem tudnak háromdimenzióssá válni. Ötvös András mindent megtesz Gyula szerepében, alakítása pontos és szórakoztató is, akárcsak Gombó Viola Lottié, aki nagy energiával, de lazán alakítja Lüszit. Általánosságban is elmondható egyébként, hogy a színészek a film legerősebb pontjai, már maga a szereposztás is remekre sikeredett.

Néhány színész pedig kifejezetten élvezhette, hogy a koncepcióból adódóan lehetett „sok”-nak, túlzónak lenni;

Tenki Réka az egész film legjobb alakítását nyújtja a terhestorna vezetőjeként, de Thuróczy Szabolcs is kiemelkedő a legszélsőségesebb és legmaradibb ultra szerepében. A technikai részletek szintén a helyükön vannak, az operatőri munka, a zene hozza a műfajtól elvárt profizmust. Egy vígjátéknál pedig nyilván kulcskérdés a humor, ezen a téren pedig meglepően jól vizsgázik a Becsúszó szerelem. Szerencsére szórványosan bukkan fel a magyar filmekből oly jól ismert egyszerű, adott esetben altesti humor, ehelyett érett, átgondolt, sokszor akár önironikus poénokat kapunk.

Ha már ismét szóba került a zsáner kérdése, érdemes azon is elgondolkodni, hogy egy ilyen koncepció esetén mit lehet kezdeni a végkifejlettel. A romantikus vígjátékoknál ugyanis alapelvárás a happy end,

a negédes befejezés viszont sokat ront a film addig többnyire megőrzött valószerűségén.

A történet végére ugyanis minden a helyére kerül, az előítéletek lebomlanak, a főhősök egymás karjaiban találnak boldogságra. De vajon valóban ennyire egyszerű ez? Nem növeli, ki elfödi a bajt ebben az esetben is? A pozitív üzenet ugyan a helyén van, sőt, ahogy említettük, elvárt is, ám mindennemű probléma ilyen gyors feloldása hiteltelenné teszi a filmet, pontosabban azt, ahogy az alkotás ezekhez a valós dilemmákhoz nyúl.

Összességében tehát nem rossz mozi a Becsúszó szerelem, talán nem fogunk évek múlva is hivatkozni rá, de az átlag magyar közönségfilm szintjét bőven megugorja. Csak azt sajnálhatjuk, hogy kicsit több árnyalással akár iránymutató mű is születhetett volna belőle.

Becsúszó szerelem, 2021. Rendezte: Nagy Viktor Oszkár. Írta: Nagy Viktor Oszkár és Bárány Márton. Szereplők: Ötvös András, Gombó Viola Lotti, Stefanovics Angéla, Thuróczy Szabolcs, Tenki Réka, Hajdu Szabolcs. Forgalmazza: Vertigo Média Kft.

A Becsúszó szerelem a Magyar Filmadatbázison.