2021. október 21-én, csütörtök este hat órakor a miskolci Helynekemben mutatták be a nemrég megújult Alföld októberi és novemberi lapszámait a szerkesztők a lap szerzőivel, Kiss Noémivel és Korpa Tamással. A cívisvárosi folyóirat a Műút vendége volt. A periodikák közötti kapcsolatot a szervezők azzal is szorosra fonták, hogy a debreceni kötődésű Borbély Szilárdról beszélgetett a Műút novemberi printjében publikáló Száz Pál és Krupp József.
Az eseményt a Műút kiadásáért és képanyagáért felelős Kishonty Zsolt nyitotta meg, aki a meghívott vendégek és az érdeklődő egybegyűltek köszöntése után arról számolt be, hogy a lap nehéz időszakon van túl. Szerencsére mostanra az elnyert pályázatoknak, támogatásoknak hála végre fellélegezhet a szerkesztőség, hiszen a zavartalan működés jó időre biztosítva van.
2021. október 12-én tették nyilvánossá, hogy október 1-től Kőrizs Imre a szépirodalmi rovat vezetője, aki Mezei Gábortól vette át a feladatokat. A decemberi lapszám az első, amelybe már ő válogatta, szerkesztette az anyagokat, és az Alfölddel közös lapszámbemutató volt az első műútas szereplése. Ő irányította az alföldesek, azaz Szirák Péter főszerkesztő, Áfra János (Szépirodalom, Kép), Herczeg Ákos (Kilátó, Alföld Online) és Lapis József (Szemle, Alföld Online) szerkesztők, valamint Kiss Noémi és Korpa Tamás beszélgetését.
A hetvenkettedik évfolyamában járó Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 1950-ben Építünk néven indult, s csak 1954-ben keresztelték át.
Egy ilyen nagy múltra visszatekintő lap esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a hagyományt,
a szokásokat, a régi olvasótábor elvárásait és preferenciáit, de ez természetesen nem is állt a 2016 januárja óta ebben a felállásban együttműködő szerkesztőbizottság szándékában. Az már annál inkább, hogy mindezeket a szempontokat tiszteletben tartva nyitottak legyenek a változásra, haladjanak a korral, alkalmazkodjanak az átalakuló igényekhez, olvasási szokásokhoz, eleget tegyenek az elengedhetetlen online jelenlét követelményének, és az évek, évtizedek óta hűséges Alföld-olvasók mellé újakat toborozzanak. Ennek egyik módja, hogy olvasmányosabbá, a nem szakavatott emberek számára is befogadhatóvá teszik a folyóiratot. A „ráncfelvarrás” részét képezte a megújult címdesign: ugyan megtartották az ikonikus fekete pontot, Süli-Zakar Szabolcs és Ludman Éva közös munkája friss arculatot adott a lapnak. A borítón többé már nem kapunk ízelítőt a tartalomjegyzékből, hanem egy-egy kiválasztott képzőművész fekete-fehérben feltűnő alkotásán van a hangsúlyt. A talpas betűket talpatlanokra cserélték, végjegyzet helyett pedig lábjegyzetet alkalmaznak.
Az októberi kiadványban kiemelt szerepet kap a száz éve született, negyven éve elhunyt Pilinszky Jánosra való emlékezés hommage-versek, interjúk és egy, az esszéiről szóló kötet kritikájának formájában. A költő szellemiségével, vallásosságával lép merész játékba a vizuális anyagot szolgáltató Gál Boglárka munkája – a címlap szentképén Justin Biebert ismerhetjük fel.
Egyaránt az örökség részét képezi, hogy 1993 januárja és 2015 decembere között Aczél Géza volt a főszerkesztő, és hogy 1974-ben Esterházy Péter itt publikált először Magyarországon. A szerkesztők elmondása szerint a mai napig vannak olyan „nagy öregek”, akik bejelentkeznek náluk, és természetesen ők is rendszeresen keresik fel a leghűségesebb szerzőiket.
Ugyanakkor lényeges, hogy a feltörekvő fiatalok is lehetőséget kapjanak.
Annál is inkább, mert a visszajelzés akkor is fontos és értékes, ha nem következik belőle, hogy nyomtatásban látják viszont a beküldött szövegeket, hiszen hozzá kell tenni, hogy a havonta beérkező körülbelül ötszáz oldalból mindössze harminc-harmincöt oldalnyi helyet tud biztosítani a szerkesztőség a prózának és a lírának. A kritikákkal más a helyzet, azokat többnyire felkérésre, előzetes egyeztetés után készítik el a kritikusok. A szerkesztők nem csupán a generációs, hanem a nemi arányokra is figyelnek, célzottan igyekeznek több női szerzőnek teret adni. A szerkesztőség munkájáról még azt az információt kaptuk, hogy a rovatok autonóm működését minden hónapban egy szerkesztőségi ülésen hangolják össze. Csapatmunkával hozzák létre a tematikus számokat, például a nyár végén esedékes világirodalmi szemlét.
A főszerkesztő lelkesen emlegette a tehetség felfedezését, gondozását, a pályakezdők támogatását szolgáló műhelyt, az Alföld Stúdiót. Tagjai havonta összeülnek Debrecenben, vagy éppen az online térben találkoznak, hogy közösen gondolkodjanak egy irodalmi vagy filmművészeti alkotásról. Az így szerzett tapasztalaton, inspiráción túl további értékkel bírnak a kiadott antológiák. Szó esett az Új Alföld Könyvekről is, mely sorozatban a lap munkatársainak, szerzőinek a műveit jelennek meg. Áfra János és Szegedi-Varga Zsuzsanna Termékeny félreértés / Productive Misreadings című könyvét tavaly adták ki, de hamarosan Herczeg Ákos és Lapis József is új kötettel jelentkezik.
Korpa Tamás miskolci és debreceni kapcsolódásairól beszélt,
és megosztotta a hallgatósággal, hogy két éve egy Kolozsvár-köteten dolgozik, melyben az értelmiségi szerepmodellel is foglalkozik. Elhatározta, hogy az elkészült verseket kizárólag erdélyi folyóiratokban közli, de az Alföld kedvéért kivételt tesz. Régebbi és új verseiből olvasott fel.
Kiss Noémi elmesélte, hogy anno Keresztury Tibor szerkesztő három versét beválogatta az Alföldbe, ami azért is érdekes, mert azóta nem publikált lírát, nem tartja magát költőnek. Ő is hangsúlyozta a műhelymunka és a szerkesztői reakció jelentőségét. Az egyetemek kollaborációját, mely egyetemista éveiben meghatározó volt, ám napjainkban kevésbé jellemző, kifejezetten hiányolja. Betekintést nyújtott levéltári kutatásaiba, és felolvasott egy megjelenés előtt álló szövegrészletet.
Ahogyan azt bölcsészkörökben megszokhattuk, szinte lehetetlen volt a rendezvény egyes részeire kiszabott időkeretet tartani, így a Műút főszerkesztője és művészeti rovatának szerkesztője, Jenei László eltekintett a napokban forgalomba kerülő friss lapszám tartalmának ismertetésétől, helyette átadta a szót a kritikarovat szerkesztőjének, Vásári Melindának, aki Száz Pál és Krupp József eszmecseréjét moderálta. A témát Száz Pálnak a Kijárat Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent „Haszid vérző Kisjézuska” – Kultúraköziség és szövegköziség Borbély Szilárd műveiben című kötete, valamint Borbély Szilárd Kafka fia című műve adta, amely a magyar olvasók számára a Jelenkor Kiadónak köszönhetően nyár elején vált elérhetővé.
A befejezetlenül maradt Borbély-regény a következő hónapban nem csupán a Műútban, hanem az Alföldben is fókuszba kerül,
utóbbiban Győrffy Miklós recenzióját olvashatják majd az érdeklődők. Vásári Melinda többek között arra volt kíváncsi, hogy a két jelenlévő szerző hogyan került kapcsolatba Borbély Szilárd munkásságával, mit jelent számukra a művészete és hogyan zajlott a Kafka fia befogadása. A szerkesztővel alighanem együtt lélegzett fel a közönség több tagja is, amikor az olvasásélményt furcsának, lassúnak, nehézkesnek nevezték, mely részben azzal magyarázható, hogy hiába jelölik meg regényként a műfaját, valójában egy töredékes, vázlatos írásról van szó.
A lapszámbemutatón az a kivételes helyzet állt elő, hogy az író, Száz Pál, valamint könyvének kritikusa, Krupp József közvetlen párbeszédet folytatott egymással. Krupp József olyan elismerő szavakkal illette a munkát, mint a „megkerülhetetlen” és a „mérföldkő”, mely után nem lehet ugyanúgy olvasni és értelmezni Borbély Szilárd szövegeit. Ez a mélyre ásó, alap(ozó)munka arra ösztönzi az olvasókat, hogy körültekintően, kellő óvatossággal és figyelemmel közelítsenek a Borbély-életműhöz, mely ugyan sokat elemzett, de további kommentárokra tart igényt. Száz Pál egy konferencia-előadástól jutott el a doktori disszertációig, mely később a szóban forgó elméleti munkává nőtte ki magát, amelyben a Halotti Pompa című verskötetet, az Amíg alszik szívünk Jézuskája című betlehemes misztériumot és a Szól a kakas már című drámát vizsgálja a zsidó-keresztény hagyomány tükrében.
Zárásként Szirák Péter gondolatait kölcsönözve arra biztatnám az olvasókat, hogy értékeljék mindazt, amit az Alföld és a Műút képvisel: a szabadságot a szorongatottságban, az önállóság és függetlenség fenntartását a különböző érdekeltségek közepette, a gondolkodás, az olvasás és az írás örömét, a kultúra és a művészet élvezetét.
Alföld − Műút − közös lapszámbemutató Miskolcon, Helynekem, Miskolc, 2021. október 21.
A fotókat Ősz Gergely készítette.
