Augusztus 28-án mutatták be a Hévíz folyóirat idei második, Apokalipszis című lapszámát a Nyitott Műhelyben. Fehér Renátó, a folyóirat főszerkesztője Hódi Virág Noémivel, Draskóczy Eszterrel és Nemes Z. Márióval beszélgetett.
Hódi Virág Noémi színész, újságíró, illetve a Budapesti Anarchista Színház tagja kezdésként felolvassa Vacsoraasztal című versét. „Egy rossz mozdulat, és ömlik az epe. / A kesernyés folyadék mindent átitat, / ma este nem lesz resztelt máj. / De valamit mégis csak enniük kell. / Óvatosan vágom ki a nyelvemet. / Ne szólj szám, nem fáj fejem. / Vegyen be két doboz Xanaxot” – hangzik el. Fehér szerint a lapszámban megjelent három verset olyan közös motívumok kötik össze, mint a testpoétika, a boncolás és a testtel való „nyers” munka. Hódi elárulja, hogy a szülei biológusok voltak – innen jött az inspiráció.
Alapvetően hitetlen embernek tartja magát,
így amikor nehéz helyzetekbe kerül, vagy a világban történő eseményekre szeretne magyarázatot találni, mindig a biológiánál lyukad ki, mert ez általában megnyugtató válaszokkal szolgál.
Fehér újabb kapcsolódási pontot talál Hódi versei között, nevezetesen a nemzet édesapjához, a Luis Suárezhez és a Koppányhoz szóló dedikációt. Hódi elmondja, hogy a három szereplő beemelésével játékosságot szeretett volna vinni a komoly témákat feldolgozó versekbe.
A szövegek az embert működtető biológiai tényezőket célozzák feltárni,
de nem csupán test-, hanem egyfajta lélekfelbontásról is szólnak. A dedikációban megjelenő figurák mind valamilyen szempontból fontosak neki – „a nemzet édesapja” nem titkoltan Orbán Viktor, Luis Suárez a kedvenc focistája, aki még a határátlépésekhez is jól illeszthető: Suárez egyik leghíresebb pillanata volt, amikor a pályán vállon harapta az ellenfél egyik játékosát. Koppány testének kiszögelése pedig Jézus halálához hasonlítható – ez a pogány emberen elkövetett keresztény szokás volt érdekes számára.
A házigazda a továbbiakban a Hódi által rendezett színdarabot, a Boncit köti össze a lapszámban olvasható versekkel. A saját test sokszor undort kelt az emberekben, magyarázza Hódi, és gyakran
az egészségesnek mondható testműködések vannak negatívan megítélve a társadalom által.
Aki nem izzad, és nem zsírosodik a haja, az vagy betegségben szenved, vagy halott. A Bonci története szerint pár orvostanhallgató ellop egy hullát, hogy fel tudjanak rendesen készülni a másnapi vizsgára. A boncolás témájához Hódi hozzáteszi ugyanakkor, hogy anatómián nem friss hullákat, hanem két-tíz éves formalinba eltett testeket használnak. Tárgy és ember keresztmetszetébe kerülnek ezek a testek, de az orvosok alapvetően is nemritkán kénytelenek tárgyként tekinteni az emberre az életmentés sikerességének érdekében. A darabot egyébként Halloweenkor mutatták be a KuglerArt Szalonban, pozitív visszajelzéseket kaptak.
Fehér végezetül a Budapesti Anarchista Színház működésére kíváncsi. Hódi szabadúszó színész, aki különféle kísérletező előadásokban játszik.
Pénz hiányában lényegében nem lehet már társulatokról beszélni a független színházak esetében,
az Anarchista Színház mégis ehhez a formációhoz áll legközelebb. Sebő Ferenc társulata körülbelül húsz embert foglalkoztat, minden előadásban más színész játszik, az összekötő elem pedig Sebő alakja, aki írni és rendezni szokta a darabokat. Hódi jelenleg a Többszörös orgazmusban látható.
Draskóczy Eszter irodalomtörténész, italianista két olasz kisregényről írt esszét a lapszámba. Fehér először is a két szerzőre, Guido Morsellire és Giorgio Manganellire kíváncsi. Morselli nem volt sikeres az életében, magyarázza Draskóczy, megírta az öngyilkosságról szóló, Dissipatio H. G. (Az emberi faj eltűnése) című könyvét, majd sajnálatos módon véget vetett az életének.
Halála után a könyv nemzetközi figyelmet kapott, számtalan nyelvre lefordították.
A történet hőse egy újságíró, aki a születésnapján felmegy a hegyekbe azzal a szándékkal, hogy a mélybe veti magát, de végül a spanyol brandy megmenti az életét. Az emberiség viszont hirtelenjében eltűnik. A posztapokaliptikus fikció arra a kérdésre keresi a választ, mitévő lehet az ember emberiség nélkül: az újságíró elsőként az otthonokba ragadt állatokat szabadítja ki, majd visszatalál a természetbe. A regény több európai filozófiai irányzatot is megemlít, de nem válik direkt filozófiai regénnyé, inkább egyfajta életbölcseletként értelmezhető, amelyben önmagunk megismerése kerül a középpontba. A Zürichről mintázott Chryosopolis városában ötvenhat bank és két templom található: ebből a tőketermelésből akar kiszakadni az újságíró.
Egy világból, amelyben úgy teszünk, mintha dolgoznánk, az állam pedig úgy tesz, mintha fizetne, összegzi Draskóczy.
Manganelli regénye dialogikus szerkezetű, lényegében Dante modernkori átirata. A hős nem tudja, meghalt-e már vagy még él. Az egész szöveget szürreális jelenetsorok szervezik, a főszereplő többször is átváltozik a cselekmény során: egyszer holddá, egyszer szárnyas lénnyé, egyszer pénisszé.
Fehér a továbbiakban a Ha ez itt a vég, hát az nagyon derék című konferencia után érdeklődik, amelyet a Pécsi Tudományegyetem rendezett meg 2024. május 31-én, és amelyen Draskóczy Kalandozások az életen túl című előadásával vett részt. A konferencia témája az apokalipszis volt, meséli Draskóczy, a Klasszikus Magyar Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék szervezte a programot. Kiemeli Milbacher Róbert és Laczkó András előadását, amelyekben előtérbe került Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor „nemzethalál-víziója”, és ennek európai előzményei álltak a kutatások középpontjában.
Draskóczy ezek mellett Havasréti József előadását élvezte különösen – várja, hogy megjelenhessen könyv formájában is.
Fehér végül az olasz irodalom magyarországi helyzete után érdeklődik. Draskóczy kiemeli az Európa Kiadót, ami előszeretettel ad ki olasz fordításokat, de megemlíti a Tiszatáj és a Helikon olasz tematikus lapszámait is.
Az est utolsó vendége Nemes Z. Márió, aki a Majmok Titkos Élete című kötet részleteivel jelentkezett a lapszámban. „Ez a könyv azért született, mert a majmok kimaradtak a BAROKK FEMINÁBÓL, amit utólag számon is kértek. Ugyanakkor a majomellenesség vádja nem állja meg a helyét. Egy PÁVIÁNNŐNEK sikerült bejutnia 2006 őszén a régi pártközpontba, hogy Bernáth Aurél munkásmozgalmi freskója »mögött« megszülje MARX KÁROLYT, az utolsó magyar királyt” – olvassuk a Hévíz lapjain. Fehér a Barokk Femina című kötet és az elhangzott versek kapcsolatára kíváncsi.
Nemes elmondja, hogy a majmok már a kezdetek óta átjárják a költészetét.
„El akartam hozni őket, de a kánikula miatt be kellett zárni a majmokat” – teszi hozzá. Örül, hogy a versek a Hévízben jelentek meg, hiszen a Barokk Feminából is ebben a lapban közölt először szövegeket, így valamiféle körkörösség alakult ki. Az utóbbi időben elkezdett úgy tekinteni a könyvei világára, mintha egy spekulatív fikciós fantáziavilág lenne, például mint Középfölde: adott helyszínek és karakterek vannak, akik a kötetek között közlekednek. Ezek a szereplők ugyanakkor egyben olvasóik is a könyveknek, és nem restek kifejteni véleményüket sem. A majmok esetében is ez történt: feszültség alakult ki köztük. „Majom-szempontból” egészen botrányos a Barokk Femina – a majmok saját könyvet akarnak.
A majmok kontrollolvasókká és kritikusokká is váltak,
mondja Fehér, egyfajta mítosz, „majomteokrácia” teremtődik meg itt. De milyen a pontos viszony a majmokkal? Szorongással teli, válaszol Nemes, aki jelenleg két projekten is dolgozik: az egyik a Majmok Titkos Élete, ami az említett majomteokráciára fókuszál. Az anyag a gyerekkori világot kelti életre, fő témája a testi küzdelem a tudatért. Ki uralkodik, mi a majom szerepe? A második projekt előreláthatólag tavasszal fog napvilágot látni a Jelenkorban, ez lényegében a Barokk Femina folytatása lesz, hisz ugyanabban a világban játszódik: barokk démonológia, szexmágia, L. Simon László és persze a majmok is feltűnnek majd benne.
Mennyiben őstörténet ez, kérdezi Fehér,
a „majmok bolygója” most kezdődik vagy valami után van?
Nemes apokaliptikus világot próbált ábrázolni, de emellett igyekszik lefúrni a teremtésig is, a gyerekkori világig, a „majomszorongás” kezdeti korszakába. A címben megjelenő titkos szó egyfajta összeesküvésre utal: a majmok szervezkednek, rengeteg erőszak van a világukban, irányítani akarnak, gyakoriak a hódítások és a háborúk. Kevéssé politikus könyv ez ugyanakkor,
inkább a hit kérdése kerül előtérbe: istenes versek majmokkal.
A beszélgetés végén Fehér megemlíti a napokban megjelent Litera Nagyvizitet, amelyben Nemes szót ejt hungarofuturista elképzeléseiről. Jogosan merül fel a kérdés: a Majmok Titkos Élete hungarofuturista könyv? A majmoknak is fontos a magyarság, válaszolja Nemes, és megemlíti a Gerőcs Péterrel pár éve készített hungarofuturista videóját, amelyben Áder Jánost változtatta át. Zárásként a szerző újabb részleteket olvas fel: „Banyamajmot Annától kaptam. Szeret feljelenteni. Egyszer péniszgyűrűt húzott rám. Meleg, enyhén feszítő érzés, mint amikor az ujjára madzagot teker az ember. 20 percig viseltem, ami átlagos. Anna azért is feljelentett, miszerint a 20 perc valójában bosszú volt.”
Apokalipszis // Hévíz lapszámbemutató, Nyitott Műhely, Budapest, 2024. augusztus 28.
A fotókat Oláh Gergely Máté készítette.
