A Prae csapata intenzív és sokszínű eseményt szervezett a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet könyvtárában 2026. február 18-án. Ráhangolódásként egy, a színházi rovatra épülő workshop szolgált, ahol közösen gondolkodtunk a vidéki kőszínházak színművészeit érintő kérdésekről. Ezt követően egy műhelymunka kellős közepén találtuk magunkat, ahol a Philter-módszer segítségével közösen készítettünk kritikát a Csárdáskirálynő című operettről, új nézőpontokat és értelmezési rétegeket feltárva. A Prae legutóbbi, Taylor Swift-tematikájú lapszámának bemutatója már csak hab volt a tortán, amely tovább gazdagította a nap szakmai és kulturális élményét.
„Régen voltunk ennyien ebben a könyvtárban” – jegyezte meg Bodrogi Ferenc, a február 18-ai Prae workshop és lapszámbemutató esemény házigazdája. Köszöntötte a prae.hu szerkesztőségének tagjait és gyakornokait: Balogh Endre főszerkesztőt, Horváth Florencia főszerkesztő-helyettest, Baluja Petra színházi rovatvezetőt, valamint volt gyakornokokat, Barkóczi Esztert, Babos Zonga Rebekát, Molnár Zsoltot és Szélyes-Pál Dánielt. A workshopot Balogh Endre vezette fel, megtudtuk tőle, hogy
a prae.hu művészeti portál 2006-ban indult, kiegészítve ezzel a Prae-családot (Prae Kiadó, Prae nyomtatott folyóirat).
Évek óta sikeresen működik a gyakornoki programjuk budapesti fiatalokkal, ám szerették volna szélesíteni a perspektívát, ezért egy turnéra indultak, melynek Debrecen az első állomása.
Baluja Petra vette át a szót, röviden bemutatta doktori kutatását, a színházi rovat felépítését, és mesélt a művészeti portál gyakornoki programjáról is. Kiemelte, hogy
fontosnak tartja gyakornokainál az elemzőképességet és a kritikus gondolkodást, és erre ösztönözte a közönséget is,
amikor közös eszmecserére invitált bennünket. Három gondolatindító idézettel érkezett, amelyekkel aztán egy-egy csoport foglalkozott. Én abba a csoportba kerültem, amelyiknek a vidéki színészléttel kapcsolatos idézetről kellett beszélgetnie. A csoportban felmerült a kérdés, hogy vajon fővárosi kritikaíróként elutaznánk-e vidéki színházakba előadásokat nézni, és ha igen, ez miért és milyen szempontból (kinek) lenne fontos. Bár először arra jutottunk, hogy valószínűleg nem ülnénk azonnal vonatra, ha ilyen lehetőséget kapnánk, ugyanakkor jobban végiggondolva és bizonyos szempontokat figyelembe véve (pl.: népszerű téma, elismert rendező és/vagy színész, szokatlan forma) valószínűleg mégis útra kelnénk. Másrészt ki ne akarna felfedezni egy jó előadást és elsőként írni róla? Nem beszélve arról, hogy szerintünk a vidéki színházakra és színészeikre kevesebb figyelem irányul a fővároshoz képest,
a kritikusoknak azonban többek között az is a dolga lehet, hogy felfedezze azt, ami/aki kiemelkedő.
A második csoport a színésznői szerepek vs. anyaság témában folytatott diskurzust, a harmadik csapat pedig a drámairodalmi aránytalanságokról gondolkodott. Izgalmas felvetések születtek, amelyeket aztán a csoportok megosztottak egymással.
A következő egységben Molnár Zsolt vette át a szót, és bemutatta a Philter-módszert, amely egy szempontrendszer előadások elemzéséhez (színházkulturális kontextus, rendezés, látvány és hangzás, dramaturgia, színészi játék, hatástörténet). Magabiztosan és meggyőzően adta át nekünk tudását és tapasztalatát, igazán hasznosnak éreztem a tőle hallottakat.
A módszer segítségével megfoghatóbbá vált számomra a színházkritika műfaja,
és hozzásegített ahhoz is, hogy a jövőben elemzőbb szemmel nézzek előadásokat. Egy rövid elméleti felvezető után közösen néztünk meg néhány 1916. Csárdáskirálynő (Kaposvári Csiky Gergely Színház, bemutató: 1993. 04. 23., rendező: Mohácsi János) részletet, amelyről aztán szintén csoportokban beszélgettünk a Philter-módszer szempontrendszere szerint. Mi a rendezést figyeltük a kiemelt részletekben, a másik két csoport dramaturgiai szempontokat boncolgatott, valamint a látványra és a hangzásra koncentrált. A cél az volt, hogy közösen hozzunk létre egy színházkritikát. Bár a részletek alapján először nehéz feladatnak tűnt, Balogh iránymutatásával végül egészen izgalmas észrevételeket gyűjtöttünk össze. Számomra megdöbbentő volt a felismerés, hogy hányféle aspektusból lehet a színházat nézni, és ezek hogyan árnyalják az előadásról való gondolkodást, véleményformálást. A Philter-módszer mellett – amely tényleg nagy segítség lehet a színházkritikaíróknak –
kritikai kisokost is kaptunk, amely Lapis József Elég című kötete és más általános érvényű gondolatok mentén készült.
Olvashatunk benne szerkezeti felépítésről, típushibákról, arányokról, valamint olyan alap tudnivalókról, amelyek kezdő kritikaíróknak elengedhetetlenek. Mindemellett Molnár is meglepett bennünket a színházkritikusok tízparancsolatával, amely inkább a workshop humoros lezárásaként szolgált. A workshop bőségesen adott abból, amit ígért: kreatív foglalkozás keretében merülhettünk el az online és a kulturális újságírás rejtelmeiben. Úgy elrepült a két óra, hogy szinte észre sem vettük a könyvtár levegőtlenségét és az éhségünket, ittuk minden szavát az előadóknak.
A szünet után új érdeklődők is csatlakoztak, és megérkeztek a következő felvonás résztvevői is. A Prae legújabb lapszámának bemutatása következett. A nyomtatott Prae lapszámok 1999 óta jelennek meg, jelenleg L. Varga Péter és Lapis József szerkesztik ezeket. Balogh elárulta, hogy azzal a céllal jött létre a lap, hogy helyet adjon peremműfajoknak (sci-fi, fantasy, krimi).
A jelenlegi lapszám Taylor Swift köré épül, tanulmányokat és szépirodalmi szövegeket egyaránt tartalmaz.
Fodor Péter – a beszélgetés moderátora és résztvevője – továbbfűzve a gondolatot elárulta, honnan jött a témaötlet. 2024 nyarán egy könyvbemutató után fogalmazódott meg először, hogy vajon össze lehet-e hozni egy Taylor Swift-lapszámot. Fodor ígéretet tett, hogy Urbán Andreával közösen írnak egy tanulmányt, illetve nyitott szemmel jár, és ahol ide illő szöveget lát, becsatornázza a lapszámba. Szűk két évet kellett várni a megjelenésre, hiszen nem volt egyszerű megtalálni a Taylor Swift-kutatókat. Továbbá
2015-ben volt egy Lady Gaga-lapszáma a Prae-nek, amely bár karcsúbb volt, izgalmas viszonyítási pontot adott a jelenlegi lapszámhoz.
A beszélgetés résztvevői tanulmányokkal járultak hozzá a Taylor Swift-lapszámhoz. Urbán Fodorral írt négykezesével (Oldás és kötés: szerepek tükörtermében – Taylor Swift: I Can Do It With A Broken Heart), Borbíró Alettát Fodor beszélte rá, hogy csatlakozzon ehhez a vállalkozáshoz (Vissza a kamaszkorba – Taylor Swift Love Story és You Belong With Me című videóklipjeiről), Barkóczi Eszter tanulmányára (Én vagyok az albatrosz – Irodalmi hagyomány, intertextualitás és kulturális utalásháló Taylor Swift dalszövegeiben) pedig TDK-bírálóként bukkant rá a moderátor. Az ötödik tanulmány (Megkínzott költők társasága és a Violet a fűben hátrahajol – avagy mi köze a popkultúra ikonjainak a költészethez?) Burkus Dórától származik, aki az utolsó utáni pillanatban, véletlenül talált rá a készülő Prae-re, és küldte el a tanulmányát. A szépirodalmi blokkban főleg női szerzőket találunk, Fodor elmondása szerint a válogatásnál fő szempont volt a női perspektíva és a női tapasztalat.
A bevezető után Fodor egy Harry Jenkinstől származó fogalommal indította a beszélgetést, mégpedig a tudós rajongó címkével, amely arra utalt, hogy olyan tudósok foglalkoznak népszerű kulturális jelenségekkel, akik tudományos módszereket használva, de érzelmi bevonódással tekintenek kutatásuk tárgyára.
Élénk beszélgetés bontakozott ki a rajongás és az objektivitás viszonyáról,
valamint a popkulturális jelenségek kritikai megközelítésének lehetőségeiről. Barkóczi saját meghatározása szerint rajongónak tartja magát, ugyanakkor hangsúlyozta: amikor Taylor Swift szövegeivel dolgozik, tudatosan kizárja a magánéleti vonatkozásokat. Elemzéseiben elsősorban a dalszövegek belső összefüggéseire, poétikai megoldásaira és visszatérő motívumaira koncentrál, a megfejtéseket a szövegen belül keresve. Urbán egyértelműen vállalta rajongását, ez megmutatkozott abban is, hogy egy Taylor Swift-felsőben érkezett. Szerinte rajongás és rajongás között van különbség, ő nem elfogult rajongó, hanem objektíven tekint a dalszövegekre. Példaként említi Takács Zsuzsa verseit, amelyekért szintén rajong, mégis objektív kutatói szemmel tud közelíteni hozzájuk.
A lelkesedése szerinte nem zárja ki azt, hogy kritikusan tekintsen jelenségekre,
szükség esetén képes távolságot tartani, és elemző szemmel tekinteni a dalszövegekre. Borbíró meglepő vallomást tett, határozottan kijelentette, hogy ő nem tartja magát rajongónak, sokkal inkább a Taylor Swift-jelenség foglalkoztatja. Az keltette fel az érdeklődését, hogy vajon mi lehet az énekesnő rendkívüli népszerűségének alapja, hogyan érhetett el ilyen rövid idő alatt globális sikert. Azt hiszem, erre a kérdésre sokan keressük a választ, vitathatatlan, hogy szokatlanul nagy sikert ért el, elképesztő határozottsággal és magabiztossággal menetel előre, de vajon mi a titka? Borbíróhoz hasonlóan Fodor sem rajongóként kezdte figyelni Taylor Swift pályáját. Szkeptikusan indult, de időközben megszerette az énekesnő dalait. Tanulmányait többnyire Urbánnal közösen írja, hiszen állítása szerint mások távlatából látja igazán a saját elfogultságát. Megosztotta az érdeklődőkkel azt is, hogy a közös írás során előfordult, hogy túl sarkosan fogalmazott, ezért szerzőtársa javasolta a gondolatok finomítását, néhány mondat kihúzását.
A beszélgetésből kiderült, hogy a Taylor Swift-tanulmány különbözőképpen épül be a kutatói profiljukba, ugyanis inkább elméleti alapokat, megközelítési irányokat, szoros szövegelemzési módszereket hoztak a Taylor Swift-jelenség elemzéséhez. Urbánt a verselemzési szempontok segítették a dalszövegek boncolgatásában. Borbíró vizuális kultúra tanszéken végzett, jelenleg popkultúrával foglalkozik. Az kezdte el érdekelni, hogy ebben a mediatizált közegben hogyan lehet alteregót építeni, és hogyan jelenik meg az alanyiság. Megfigyelése szerint
a rajongók a dalszövegek sok rétegét felfejtik a kommentekben, ám összefüggő elemzés ritkán születik ezekből a meglátásokból.
Barkóczi magyartanárnak tanul, ő az intertextusok felől közelít a dalszövegekhez, és kiemelte, hogy nem az életrajzi egyezésekre épít. Elmesélte, hogy gimnazista korában készített egy dalszövegelemzést, amit egy versenyre is elküldött. Onnan jó visszajelzéseket kapott, ugyanakkor, amikor később megmutatta témavezetőjének az ötletet, tanára szkeptikus volt, de idővel sikerült meggyőznie őt, és mára már szívesen hallgatja Taylor Swiftet. Fodor bevallása szerint kezdetben nem értette, mi áll Taylor Swift rendkívüli népszerűségének hátterében. Az angol kifejezést humorosan használva „nem látta jönni” az énekesnőt, és abból indult ki, hogy a klasszikus értelemben vett világsztárok kora leáldozott, mivel a közönség figyelme egyre inkább szétszóródik, és egyéni kánonok alakulnak ki. Ráadásul meglepőnek tartotta, hogy az előadó a poszt-COVID időszakában érte el pályafutásának egyik csúcspontját. Urbán szerint részben annak köszönhető a népszerűség, hogy Taylor Swift jól működteti az arányokat dalaiban,
olyan általános tapasztalatokat fogalmaz meg, amellyel a rajongók könnyedén azonosulni tudnak,
továbbá ösztönzi őket az életrajzi egyezések felfejtésére. Barkóczi az Eras Tourt (2023-2024) és a Folklore (2020) albumot emelte ki, amely szerinte már egy sikeres karrierre épült rá. Azonban felmerül a kérdés, hogy az említett turnéval érte-e el a csúcspontot, merthogy nem tudni, mi a következő állomás, mivel lepi meg legközelebb a közönségét. Barkóczi különösnek érzi, hogy a tizenöt perc hírnév helyett már húsz éve tartó figyelmet tudhat magáénak az énekesnő. Nem csoda, hiszen számos szabályt áthágva valóban meghökkentő tud lenni a három és fél órás koncert, és a szokatlan mennyiségű, harmincegy dalt tartalmazó album, vagy éppen a sorra elnyert Grammy-díjak.
Borbírót nehéz meggyőzni Taylor Swift tehetségéről, ő továbbra is szkeptikus, és továbbra is kérdés számára, hogyan tudott ekkorára nőni az énekesnő. Bevallotta, hogy régóta fél a Taylor Swift-hatástól, hiszen nagyon nehéz elkerülni (ruhaboltok, rádió, reklámok), ugyanakkor fülbemászó dallamai egyből bekúsznak az ember fejébe. Urbán és Barkóczi szívesen folytatja tovább a kutatást, szeretnének nagyobb rálátást kapni az életműre, és
izgalmasnak tartják az intertextusok hálójának felfejtését, továbbszövését, így biztosan láthatunk tőlük még elemzéseket.
A lapszámbemutatót követően kötetlen beszélgetésre is sor került. Lehetőség nyílt a Prae aktuális számának, valamint Kovács Edward A másik éj című verseskötetének beszerzésére, utóbbit a jelenlévő szerző dedikálta is. Tartalmas, jó hangulatú délutánt töltöttünk az egyetemi könyvtárban: nemcsak a Taylor Swiftről alkotott képünk árnyalódott, hanem hasznos, gyakorlati tanácsokat is kaptunk a kritikaírás fortélyairól.
Újságírás workshop és lapszámbemutató: prae.hu és Prae, Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet könyvtára, Debrecen, 2026. február 18.
A borítófotó forrása: prae.hu
