Víz Ha nem marad semmi, ha nincs mondanivaló, akkor is cipelem hátamon. Bennem lakik a szűkölő pára, bennem fürdik a…
Bővebben
Toroczkay András verse
S2 A zöld, műanyag locsolócső feltekeredve. Apa fekete slagrendszere a házunk kertjében. Behálózta a megművelt vadont, a veteményest, a pázsitot.…
Bővebben
Jassó Judit prózája
Szédülés Meg kéne már nyugodnom végre. A szüleim ritkán veszekszenek, de akkor nagyon. Inkább odavetnek egymásnak ezt-azt. Lelketlen, mondja apám.…
Bővebben
Tóth Erzsébet verse
Kínai legyező Ismerős, nyirkos fátyol borul rád a lepedőt csavarni lehet savanyú angyalok hagyták itt nyomaikat hímzésük a nyamvadt neglizsén…
Bővebben
Papp Attila verse
A szocializmus cigarettái A lakásajtó mellett, a vízórán maradt az utolsó érintése. A számok bekerültek a keménytáblás füzetkönyvbe, hiába az…
Bővebben
Halmai Tamás versei
Himnuszt farag a levegőből A hideg atomjaiban is tüzek cirkulálnak. Éjszaka árvája és testvér, aki egy másik földrészen ugyanerre gondol;…
Bővebben
Rékai Anett verse
Kávézós vers Épp hazafelé tartottam a szeretőmtől – igazából nem szerettem, csak unalomból és megszokásból jártam fel hozzá –, amikor…
Bővebben
Simon Bettina verse
Kedvenc verseim Egymás mellé teszem a verseim, és arra gondolok, hogy mindegyiknek van helye, és ez megnyugtat, de félek, rám…
Bővebben
Halász Margit meséje
A rókahercegné Gondolom, a ti kertetekben is nyílik rókakesztyű. Ha meg nem, itt a gallowayi határban úton-útfélen találkozhatsz vele. Látom…
Bővebben
Ózdi történet
Késik a pap. Nem hiszem, hogy nagyapám bárhonnan is késett volna életében, hiszen halála is épp olyan tisztességes és kiszámítható…
Bővebben
Vajda Boróka verse
A horzsolás alatt hiperventillálok a visszaszámlálás akkor kezdődött el amikor először nem sírtam, ha megütöttek azóta hanyag kórházi ágy vagyok…
Bővebben
Bánfalvi Samu versei
Rém Százszoros ismétlésben a megérkezés percei, a vándor rémálma, megfiatalodott anyja boszorkánycsókkal közelít, mintha a nyers földből menekülne, vergődve szalad…
Bővebben
Lajtos Nóra versei
Frida Kahlo-inspirációk A törött oszlop felhasított bőr mögött ion oszloprepedések a gerincen puskatus a nyakszirtnek irányítva a váll derék és…
Bővebben
Szűcs Anna Emília verse
A szabadság szövete Anyámat kérdezem a szabadságról. Repülnek keze alatt a lepedők, körülötte földszag van és sár. Járkál a kifeszített…
Bővebben
Farkas Arnold Levente versei
mozdul az ablak vidámság, pócsmegyer, húsz ok tóber tizenhárom, kedd, elalszik az álmai mellett, kókadt teste fölött megelevenedik egy kép…
Bővebben
Timár Benjámin versei
Karácsony Kihűlt kéménykoszorú. Iparos legények derékig a feketeségben. Kotorják ki a piciny madártetemeket. Boldogan állunk meleg tollkabátunkban. A párolgó Ytong-téglák…
Bővebben
Kis Orsolya versei
O Menino Maluquinho (utószó) nahát, mióta itt lakom, még egyszer sem esett az eső – mondtad, mikor először mentem fel…
Bővebben
Szávai Attila prózája
Kollektív hunyorgás Kisvárosi lakótelep. Őszi koraeste. Ébredés után nem kel fel azonnal, csukva tartja a szemét, élvezi ezeket a perceket.…
Bővebben
Vados Anna versei
Dühös égitestek Két ember szeretkezett, egy nő vajúdott, megszületett, sírt, aludt, beszélni tanult és járt, hogy mindez itt végződjön: egy…
Bővebben
Davide Cortese versei
1. Akár egy hárfán, úgy játszom én is pókhálómon, és mosolyra húzom fekete ajkam. Nyúlánk ujjakkal játszom gyönge ragacsfonálon, alig…
Bővebben