Ahogy megszokhattuk, a Friss Hús idei versenyprogramja is egyfajta látlelet az aktuális rövidfilmes generáció látásmódjáról és az őket érdeklő témákról. Június 1. és 7. között Budapesten a Puskin Moziban és a Városháza udvarán nézhetjük meg a legfrissebb hazai és nemzetközi rövidfilmeket, emellett pedig szakmai programok, valamint tematikus válogatások színesítik a szokásosan gazdag kínálatot. A magyar versenyprogram filmjeiből ajánlunk néhány kihagyhatatlan darabot.
27
Kiváló időzítéssel érkezik az idei Friss Hús, hiszen a Buda Flóra Anna rendezte arany pálmás animációt nem sokkal a cannes-i világpremier után a hazai közönség is láthatja. A 27 egy erotikus fantáziába oltott, érzéki közérzetfilm az útkereső huszonévesekről. A főhős, Alíz az egzisztenciális válságot alkohollal és drogokkal igyekszik enyhíteni, illetve rendszeresen visszatérő szexuális képzelgéseibe menekül. A fiatal lány eszképizmusa megalapozottnak tűnik, hiszen huszonhét évesen épp a mamahotel vendégszeretetét élvezi, párkapcsolata pedig nincs. A tíz perces, sodró lendületű mű
Alíz kálváriáján keresztül egy egész generáció létállapotáról alkot átfogó képet,
melyben a lakhatási válság és a megrekedtség-érzés mellett előkerül a tudatmódosítás kérdése és a privát szféra fontossága is.
A verbalitást gyakran nélkülöző magyar animációs szcénát tekintve pedig külön öröm, hogy a 27 remekül megírt, sokszor vicces párbeszédekkel operál, az impozáns színészgárdából a Tiszta szívvel–ből és a Földiekből ismert Fekete Ádám emelkedik ki, aki Alíz egyik barátjának kölcsönzi a hangját.
Ki mint veti ágyát
Két éve elismerően írtunk Konkol Máté Budapest, zárt város című friss és lendületes közérzetfilmjéről. A függetlenfilmezéssel kutatóként és producerként is foglalkozó rendező új alkotása, a Ki mint veti ágyát szintén egyfajta generációs létállapot megragadására vállalkozik, igaz, ezúttal egy fokkal sötétebb tónusban. Noémi (Szőke Abigél) elsőéves egyetemista, aki Budapestre költözik és diákmunkát vállal, hogy finanszírozni tudja a tanulmányait.
A film a fővárosban töltött első napokról és a szülői házból történő kiszakadásról szól,
és ahogy ez általában lenni szokott, a „nagybetűs élet” kezdete nem éppen felszabadító élmény. Szőke Abigél remek az introvertált, saját helyét kereső Noémi szerepében, bizonytalanul, félénken mozog a számára ismeretlen közegben, a néző így vele együtt borzong az őt körülvevő világ ridegségén.
A szülői biztonságot maga mögött hagyó lány
először szembesül munkahelyi megaláztatással, és lesz tanúja családon belüli erőszaknak is,
miközben féltő, de jó szándékú anyukája (Hegyi Barbara parádés alakításában) fapados életbölcsességeit és tanácsait hallgatja. Konkol ebbe az enyhén pesszimista, rögrealista kisfilmbe nemcsak a húszas generáció, de talán az egész magyar társadalom lelkiállapotát csatornázza be sikeresen.
A szív kertje
A rapperként (HOLI), valamint alter-pop-rock énekesként (HIÚZ) is aktív Hegyi Olivér a Take Me, Please után újra saját szorongásait álmodta vászonra. A vizsgadrukkot kreatív képi ötletekkel ábrázoló
A szív kertje az előző rövidfilmhez hasonlóan sok azonosulási pontot kínál,
ezúttal leginkább azoknak, akik bármikor is egy karót nyelt professzorokból álló bizottságtól várták a visszaigazolást arról, hogy jó helyen vannak az életben.
A festőaspiráns Juhász Dániel épp a képzős felvételijére érkezik, a hatalmas épület folyosóján várakozva pedig rátelepszik a szorongás, a döntő grémium esetleges reakciói miatti félelem és a „mit keresek én itt” érzése. Hegyi Olivér tíz perces kisfilmje a főszereplő belső tépelődését jeleníti meg: a szorongó Juhász Dániel elméjében, azaz
a szív kertjében LSD-s tripet idéző alakzatok villódznak, bátortalan katicák panaszkodnak, flegma bogarak kritizálják a fiatal művészt,
színes virágok adnak tanácsot, és egy vékony hangú vakond is kommentálja a főszereplő észleléseit. Hegyi ismét egy jól beazonosítható élethelyzet sajátos hangulatát érzékelteti, az eseményekhez szarkasztikus magyarázatot fűző képzeletbeli lények pedig kifejezetten humorossá teszik a filmet.
A kis hatalmasok
A magyar műfaji rövidfilm ritka jelenség, Karácsony Péter azonban a tavalyi Friss Húson díjazott Lesen után ismét zsánerek elemeivel zsonglőrködik, ezúttal még magabiztosabban. A kis hatalmasok története is a vadászok világában játszódik,
a thriller- és a horrorelemeket pedig a slapstick vígjáték, valamint a társadalomkritikus szatíra filmnyelvi és narratív megoldásai gazdagítják.
Egy falu „nagyemberei”, köztük az épp újraválasztására készülő polgármester elmennek vadászni, azonban a község első embere puskájával véletlenül megsebesíti egyik társát.
A film a baleset utóhatásaira koncentrál, a címből és a szereplők foglalkozásából pedig sejthető, hogy az emberélet helyett a felelősségre vonás elkerülése és a hatalom megőrzése lesz a fontos a simlis társaság számára.
A kis hatalmasok gyakorlatilag a teljes politikai szcénát körberöhögi,
a jól működő helyzet- és jellemkomikumnak hála olyan karakterek rajzolódnak ki, akik a helyi és az országos közéletből is ismerősek lehetnek. Mindegyik főszereplő remek, de Keresztes Tamás és Trill Zsolt különösen jól időzítik a poénokat, így A kis hatalmasok egy maróan gúnyos, akciódús és szórakoztató szatíraként csapódik le.
Mária Terézia szül
Mostanság nem épp korszerű szellemiségben készülnek itthon a történelmi filmek, így különösen érdemes megbecsülni Cibulya Nikol új munkáját, ami a népnemzeti giccs helyett inkább a Lánthimosz-féle A kedvenc és a tavalyi Fűző megközelítését veszi alapul.
A történet a Habsburg örökösödési háború kirobbanását köti össze az uralkodónő nyilvános szülésével,
így a címszereplő, miközben a korabeli főúri elöljárók és nemesek (köztük a különösen viccesre maszkírozott Terhes Sándorral) között vajúdik, fontos politikai döntések meghozatalára kényszerül.
A rendezőt a magánélet és a karrier között őrlődő nő önmagával és környezetével vívott harcai érdeklik, így a Mária Terézia szül tézisei jócskán túlmutatnak a 18. századon. A film konzekvens rendezői döntések mentén építkezik. Például a szülési ceremónia keretében macaront és gyümölcsöket csócsáló, bort vedelő nemesi sereglet, azaz
a korabeli társadalmi-politikai elit egyetlen nagy groteszk, visszataszító masszaként jelenik meg,
aláhúzva ezzel a nyilvános szülés intézményének abszurditását. Ladányi Júlia maníroktól és túlzásoktól mentesen alakítja a vajúdó Mária Teréziát, de Czukor Balázs, Gubík Ági és a már említett Terhes Sándor is hihetően hozzák a Habsburg-ház elöljáróit. A Mária Terézia szül emberivé tesz egy mára mitizált és sok összeesküvés-elmélet által övezett történelmi személyt, a gyermeket vállaló fiatal anyákról felvetett kérdései pedig ma is aktuálisak.
Nyugalom megzavarására alkalmas
És ha már Lánthimosz, Dóczé Péter provokatív drámájának hangulata a görög mester bizarr családi dinamikákat ábrázoló filmjeit idézi, de könnyen eszünkbe juthat róla Ari Aster korai zsengéje, a The Strange Thing About the Johnsons is, igaz,
Dóczét sokkal inkább a lélektaniság érdekli, semmint az öncélú provokáció.
A Nyugalom… egy felsőosztálybeli család rövid nyaralásáról szól, építész apuka (Király Attila), jól szituált anyuka (Király Anna) és az ő két tinédzserkorú gyerekük (a Tanárból ismert Gál Réka Ágota és Kukovecz Ákos) egy hatalmas házat bérelnek ki pár napra. Az anya azonban olyat lát, ami alapjaiban rengeti meg a fiáról eddig benne élő képet.
Dóczé filmje lassanként adagolja az információt, miközben fojtogató feszültséget épít, egyre inkább csendes tragikomédiába hajtva a végeredményt. Épp ezért úgy érdemes leülni a film elé, hogy lehetőleg semmit nem tudunk a családi konfliktust fokozatosan eszkaláló bonyodalomról. Maradjunk annyiban, hogy a Nyugalom… lelket és gyomrot próbáló élmény, furcsamód épp amiatt, mert semmi explicit nincs benne.
A remekül megírt forgatókönyv minden mondata egy diszfunkcionális család működéséről tudósít,
így a fiú bűne igazából csak a betegség egyik tünete, épp ettől megrázó ez a film. A hangulathoz sokat hozzátesznek Fekete Gergő operatőr ritmusos átélezésekkel és jó tempójú svenkekkel dolgozó képei, valamint a női főszerepben a gyermeke tettét feldolgozni próbáló Györgyi Anna színészi bravúrja. Az biztos, hogy idén is nagy lesz a verseny a legjobb női alakítás kategóriájában.
Sátán
A magyar versenyprogram másik színészi csúcsteljesítménye Ónodi Eszterhez köthető, aki egy jól menő étterem executive séfjeként fagyasztja meg a néző ereiben a vért. A Csihar-Belső rendezőpáros a filmben és sorozatokban manapság újra divatos (A menü, A mackó vagy épp a tavalyi Friss Húson vetített Mint egy haiku) gasztronómiai közegben alkot maradandót.
A Sátán egy mester-tanítvány viszonyt tárgyal.
A megszállott és rendkívül toxikus, az alkalmazottakat testileg és lelkileg terrorizáló főnököt Ónodi, a fiatal, ambiciózus rotisseurt (sültek szakácsa) pedig Patkós Márton alakítja. A szigorú alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló éttermi közegben izgalmas, könnyen beazonosítható és hiteles figurák mozognak.
Ugyan Patkós Márton kivételével mindenki mást csak a konyhában, munka közben látunk, az összenézésekből, bátortalan mondatokból, vagy épp a helyettes séf (Gula Péter) szövegeléséből komplett életutak és kidolgozott jellemek rajzolódnak ki. Hiába tudunk keveset Ónodi Eszter karakteréről, az, ahogyan például a napi rutinja részeként leül és elfogyasztja a szendvicsét, vagy épp cinikus kifejezéssel kifogásolja egy összetevő hiányát, gyakorlatilag mindent elmond róla.
A rendezők a pattanásig feszült hangulatot fekete humorral oldják, a vissza-visszatérő, dübörgő black metal,
valamint a történet végi, enyhén Tarantino-ízű csavar is nagyon jól állnak a filmnek. Galambos Eszter pedig csatlakozik az idei versenyprogram legfigyelemreméltóbb operatőreinek társaságához, a válogatás egyik legjobbjává emelve a Sátánt.
11. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Budapest, Puskin mozi, Városháza udvar, 2023. június 1-7.
Programok és blokkok szerinti bontás.
