Mi a különbség Botticelli születő Vénuszának szeme, és egy XXI. századi értelmiségi depressziós tekintete között? Hogy kerül egy Brueghel-kép dramaturgiája…
BővebbenA játékelbeszélés nehézségei
Elképesztő fejlődésen ment keresztül a szórakoztató elektronika az elmúlt öt évtizedben. Öt évtized?! Bizony-bizony, az első videojátékok már az 1950-es…
BővebbenMert „a szó csak beszédképtelenségből fakadhat”
Miért fordítja elménk a vizualitás tárgyát szöveggé, majd miképp teremt újra képeket az írásból? Hogyan szalad át a létezés egy…
BővebbenÖröklött idegenség
Ayhan Gökhan első verseskönyvében kívül-belül sötét tónusok uralkodnak, amelyet – ahogy a borítón látható Nádas-fotón is látszik – azért át-átjár…
BővebbenHa betoppan Marianne
2002-ben találkoztam először a norvég Erlend Loe nevével, illetve Naiv. Szuper című regényével. Szimpla könyvesbolti lődörgésnek indult, a szokásos fülszöveg-olvasgatással.…
BővebbenKetten vagyunk, én és a testem
„Évi szereti Noémit, Noémi szereti Évit, Évi szereti Tibort, Tibor nem szereti Évit.” Tibor azonban Noémit sem szereti, és ez…
BővebbenA szöveg imádott térideje
Képversekbe kódolt mágia? Ez lenne a Textolátria? A címlapon látható vizuális költemény, vagy még inkább Petőcz András hátlapon olvasható kör…
BővebbenRecept az énről
Az írónő első, szikár kötetét tartja kezében az olvasó, melynek címe Eggyétörve. Tiszta, minimalizmusba redukált egység. Ennyi biztosan tudható, de…
Bővebben
Yorick, te szemét!
A kötet nem vicces. Nem az, a jelző „sztendapos” jelentésében. Csasztuskák, cikizők és gúnyversek helyett ez „inkább gúnyrajz, vagy karikatúra”…
BővebbenAsszonyhús, bűbáj, lullabáj
Kis puha, piros könyv. A borítón fekete cipellőbe bújtatott, piros harisnyás, kicsit csámpás lábak. Tallér Edina első könyvének elbeszélője egy…
BővebbenA téboly léptei téged is utolérnek?
Mit rejteget Szibéria az arra tévedőnek? Medvét? Vodkát? Mínusz fokokat? Hát ezúttal egyiket sem. A téboly könnyed lépteiben gyilkosságokkal, babakocsiba…
BővebbenEmlékközegben
Emlékek hálójával átszőtt közegként tárul fel Halmosi Sándor Gileád című kötete, melyben egyfelől az irodalom emlékezetbe vésett lenyomatai elevenítődnek meg,…
Bővebben„Én a fák árnyéka vagyok”
Mitől/mire/miért jó az irodalom? Nehéz kérdés, amire még a friss Alföld-díjasok is csak nehezen tudtak válaszolni. Mitől jó Palágyi László…
BővebbenVerses „majdnem-megváltástörténet” a válságból
A budapesti Nyitott Műhely november 23-án egy újabb fontos könyvbemutatónak adott otthont. Egy olyan kötet megjelenését ünnepelték a jelenlévők, amely…
BővebbenTe vajon kreatív vagy, vagy csak gondolod magadról?
Légy EGYÉNISÉG, valósítsd meg ÖNMAGAD, vagyis légy KREATÍV! – körülvesz minket ez a már-már kötelező jellegű, hangzatos felszólítás: folyik felénk…
BővebbenVersbe szedett helységnevek
Balla D. Károly irodalomszemléletét, paradoxonoktól sem mentes szépírói, kritikai munkásságát bonyolultsága, besorolhatatlansága teszi érdekessé. Azt is mondhatnám, hogy ő a…
BővebbenTaknyos Berci avagy A gyűrű ura
Heinrich Wittenwiler a késő középkor német nyelvű svájci irodalmának furcsa madara, aki jogtudós létére vogelweidei pimaszsággal heverész a „hársfaágak csendes…
BővebbenA hatványozott önismétlés szomorúsága
Isteni tudás birtokában lévő sáskák, nekromanta forgalomirányítók, valamint a pénz fizikáját kutató oligarchák találkoznak napjaink Oroszországának szürreális útvesztőjében. A kortárs…
Bővebben„Mi ez a hülye cím?”
Összekacsintás – mondja a fülszöveg: „akiknek a borítón látható képhez hasonló alkotás díszíti a nappalijuk falát – azokkal azért; akiket…
Bővebben