Létlenyomat Nézzük a kora tavaszi hóesést. Közelebb bújsz, a lustán aláhulló hópehelyseregbe bámulsz, egészen a havazás mélyére, mintha közelségem élesítené…
Bővebben
Létlenyomat Nézzük a kora tavaszi hóesést. Közelebb bújsz, a lustán aláhulló hópehelyseregbe bámulsz, egészen a havazás mélyére, mintha közelségem élesítené…
Bővebben
Az öbölben az átrepülő sirályok árnyékai a felforrósodott sziklákhoz ragadnak – álmosan pislognak a homokba fúródott kagylók a meztelen fiúkra,…
Bővebben
Süllyedés (A Papa című novella folytatása) Egy hete, hogy nagyapám meghalt. A temetés reggelén, a metrón kinézve piros csíkot láttam…
Bővebben
Az ezerablakos ház Tőle kaptam mindenem. Lelket adott, mikor semmi voltam és testet, mikor szellemként jártam az utcákat. Samaelnek nevezett,…
Bővebben
(Az új nev.) Első vasárnap ő aludt benn. Félt. Az Énekes madárt olvasta. Attól félt, hogy valamelyik legény fel talál…
Bővebben
Járatok Szuszogott – erre a hangra tért magához. Fájt mindene, és nagyon köhöghetnékje volt, de egyelőre mozdulatlan maradt. Hallgatott és…
Bővebben
A vad bika Morton Subotnick 1968-as The Wild Bull című zeneművére A hőségben felforrósodott macskakövek, akár az ördög lapockacsontjai. A…
Bővebben
A fehér falak között lépdelve, jobbomon a kis topogó asszonnyal, megint furcsán éreztem magam. Mentünk előre, én gyorsan, hosszúakat lépek…
Bővebben
Mindene belefért abba a „kicsi” méret megjelölésű, fekete táskába, ami hangosan gurult utána a folyosón. Ez minden?, kérdeztem, Ez semmi,…
Bővebben
Ma reggel óta nyolcvanhárom éves vagyok. Elég. Ebből az alkalomból kívánok Neked bemutatkozni. Könyveim, drága könyvek, nem tudlak és talán…
Bővebben
Edit azt hitte, a halott madár lesz az utolsó, amit Krakkóból lát. De aztán késett a busz, kisétált a Visztula…
Bővebben
Fekete képkeret a dzsungel körül. Sűrű köd terpeszkedik a fák között; a leveken, az egzotikus virágok szirmain harmatcseppek gördülnek. Hatalmas…
Bővebben
Katica szeleburdin ébred. A hálószobába besüt a nap. A feje kótyagos, még pár pillanattal ezelőtti, kalandos álmoktól zúg – talán…
Bővebben
Távolabb akart menni. A benzingőz szagú fekete erdő mélyén kiégett géphulladékokból emelkednek görcsös ágú, gonosz fák. Égbe ágaskodó, merev ujjaik…
Bővebben
Derengett a hajnal a porfelhő mögött. Víz csepergett a félig leszakadt ereszekről, és a csatornákból ammóniummal teli köd szállingózott. A…
Bővebben
Az irodaház halljában, a recepciósnak köszön, ha odaér, négyemeletnyi üvegpalota, a porta és a recepció között nyolc és fél méter,…
Bővebben
Juhok kaparják a zöldellő mezőt patás lábaikkal. Mint a kutyák, úgy ássák a földet. Szimatolnak, láthatóan bűvöletben tartja őket valamiféle…
Bővebben
Partra döng a tó: nagyítóüveg- húsa alatt ingó terméskövek dagadnak-fogynak, ahogy éleik szöge a híg kristályban megtörik… (Szabó Lőrinc: A…
Bővebben
Almás Áron három estéje A helyzet: Az írók lusták. Már a nőkkel se foglalkoznak. A nők se velük. Illetve, mégis,…
Bővebben
G. a kémények, kormos, hosszú lakóépületek, horpadt utak mögötti új diszkontba ment be, egy külvárosi áruházba, ami a napokban nyitott.…
Bővebben