Bőrönd Levágott rózsafejektől rozsdálltak az azbesztlapok. Gondolatban összehajtogatod a kertet, hogy bőröndödbe gyömöszöld. Gondolatban minden reggel megöntözöd. Még nedves a…
Bővebben
Kovács Boglárka versei
Szalag a hídon A kórház melletti hídon szalag lobog, imakollázs, csipkéből. Abuela varrónő volt, belém fűzte a folyóból az aranyat,…
Bővebben
Mi rímel a gyászra?
Szabó T. Anna új kötetének fókuszában a gyász okozta hiány és annak feldolgozása, a szeretteink halála utáni élet, a gyógyulás…
Bővebben
Szegedi Eszter versei
Látogatási idő hétköznap kettőtől négyig Felverik a kavicsot a parkolóban. A nővérszálló mögött van hely, de onnan nem találnak el,…
Bővebben
Kerényi Tamás verse
se szó, se beszéd szelesre fordul reggelre az idő, lezárják az Anglia-Wales hidat, kerülhetek megint, ráadásul mindez hajnalban, délben kiderül,…
Bővebben
Barbara Hamby verse
Gyűlölet Abrakadabra, mondja Mefisztó, a Rue Morgue szentjánosbuddhája, és az egész világ a ragtime-ot játszó, farkasfogszegélyt varró, akadozó varrógépből, a-dögunalom-szélén-vagyok-időből…
Bővebben
Frank O’Hara verse
Miért nem vagyok festő Nem vagyok festő, költő vagyok. Miért? Azt hiszem, inkább lennék festő, de nem vagyok az. Hát,…
Bővebben
André Ferenc versei
A Szabó T. Anna-változat A jóság jegyében Tudod, hogy nincs bocsánat, ha rángatják ruhádat. Légy, ami lennél, bárki, Emberként tégy…
Bővebben
Vida Kamilla verse
Hajlam a szimmetriára Kiegyensúlyozott és unalmas életet akarok élni. Boldog akarok lenni. Mondta Petőfi Sándor, majd megölelte Szendrey Júliát. Figyelnem…
Bővebben
Ilosvai Eszter verse
Kettős látás Madártorkát vágják épp, úgy veti alá magát a behatolásnak. Nyiszatolják a gégét, míg az egyik lökés végleg átszakítja…
Bővebben
Horváth Imre Olivér verse
Oktatópálya Figyeld meg elszánt férfitekintetét, ahogy huszár- és lótetemek hegyén áll forradalmi napsütésben szép avatárom a fegyverével. Betölt a játék,…
Bővebben
Cristina Alexandrescu verse
ahol a testem nem számít Kicsivé válnék, összezsugorodnék, hogy a szívemhez közel érezzem az elmém. Nem, azokat a kezeket nem,…
Bővebben
Ron Koertge verse
Kedves Superman, Tudom, azt gondolod, hogy örökké így marad minden: kiöblítem majd a harisnyád, búcsúcsókot adok az ablakban és néhány…
Bővebben
Barbara Hamby verse
A szó Kezdetben volt a szó, szótagokra bontva, mint egy pakli kártya az asztalon Vegasban, atomokká és sejtekké, szófajokká és…
Bővebben
Kerényi Tamás versei
Ír tánc Lányom ír táncot gyakorol a folyóparton, Nem is én nézem őt, apám bámul belőlem, ahogy egyre többször mostanában.…
Bővebben
Robert Frost verse
A járatlan út A sárguló fák közt két út haladt, S én nem mozdulhattam kétfelé. Vándorként álltam hát hosszasan, Kémleltem…
Bővebben
Németh Gábor Dávid verse
Fél Estére az árnyékok és az álmok egyforma súlyúak. Évekig küzdöttem az öngyilkosság lehetőségével, úgy telnek a napok, mint a…
Bővebben
Szabó Benedek versei
Barcola felől vihar jött Ott vagy egy trieszti nyaraláson. Már mindenki alszik. Kihajolsz az ablakon, hogy megnézd az esőt. Végigsöpör…
Bővebben
George Mackay Brown versei
A hamnavoe-i piac Csörgő zsebbel hajtottak a piacra. Folster talált egy lányt, Aki sebeket hagyott az arcán és a torkán,…
Bővebben
Maros Márk verse
Aszkézis márványtömbbel „Ha megvágod magad, kötözd be inkább a kést.” Joseph Beuys 1. Az eretnek ihlet szerint a legelső szobrász…
Bővebben