A KULTer.hu kortárs kultúrportál szerkesztősége nyolc éve az olvasók támogatásával alapította meg a KULTer stART díjat. Az idei shortlistre felkerült szerzőink közül végül Szabó Réka került ki győztesen, a közönségdíjat Filotás Karina kapta.
A KULTer stART díjról
A KULTer.hu szerkesztősége kezdettől fontos feladatának tartja, hogy segítse a fiatal kritikus- és szépírógeneráció képviselőinek indulását, s lehetőségeihez mérten támogassa későbbi munkájukat. A 2018-ban alapított KULTer stART díj is ezt a célt szolgálja, melyet első ízben Pauló-Varga Ákos filmkritikusnak, rá egy évre Kovács Edward költő-kritikusnak, 2020-ban Berényi Csaba filmkritikusnak, 2021-ben Drávucz Zsolt popzenei újságírónak, 2022-ben Papp Gréta újságíró-költőnek, rá egy évre Vigh Martin filmkritikusnak, majd 2024-ben Bodor Emese költőnek, tavaly pedig Csomán Sándor filmkritikusnak ítélt oda a szerkesztőség.
A litKULT, a popKULT, a vizuálKULT és a Szépirodalom rovat vezetői idén összesen nyolc 30 év alatti szerzőt jelöltek:
Filotás Karinát, Holczer Dávidot, Kőrösi Katát, Medvigy Édua Katát, Morvai Bencét, Szabó Rékát, Takáts Márk Dávidot és Vas Mátét. A listára került nevek közül egy nyolctagú szerkesztőségi bizottság egyszerű többségi szavazás alapján választotta ki azt, aki a leginkább rászolgált, hogy az adott évi KULTer stART díj birtokosa legyen.
A díjazottról
Szabó Réka mindössze 2024 óta ír filmkritikákat a vizuálKULT rovatba, mégis nagyon hamar megtalálta azt a csak rá jellemző stílust, elemzői szemléletmódot és témaérzékenységet, amivel
kimozogta magának a bérelt helyet a KULTer.hu legmarkánsabb hangon megszólaló filmesztétái között.
Réka a női sorstörténeteket és a családi, illetve a férfi-női dinamikákat különféle szemszögből és műfajban körüljáró, hol művészi, hol közönségigényeket kiszolgáló filmek alapos vizsgálatával tette le a névjegyét. A három legjobban megírt és a nők társadalmi, emocionális, valamint szexuális önérvényesítésének témáját átfogó cikke szinte egy kiforrott trilógiát alkot: a Jókislány kritikájában Réka az erotikus vágyfantáziák és a társadalmi státusz feszültségét, elfojtásait olvassa össze az ibseni karakterológiával. A modern női nemi szerepeket is meghatározó szorongásokat és az akart/akaratlan kontrollvesztést a hétköznapi (ön)hazugságok kérdéskörével gyúrja egybe és világítja meg új nézőpontból a Sünvadászatról írt kritikájában. A Maria Callas portréját elbeszélő Pablo Larraín rendezését górcső alá véve pedig végül a Sünvadászat elnémulás-motívumától a halálig tartó Maria Callas-ária végpontjáig fűzi egységes, nagyívű gondolatmenetét, amiből a díva, a felsővezető főnökasszony és a tehetetlen átlagnő társadalmi reprezentációinak és szerepköreinek közös dilemmákat hordozó képe, valamint
a női identitás sokrétűségét fürkésző értelmezői érzékenység rajzolódik ki.
A nőket szentként értelmező anyaságmítosz kortárs filmes dekonstrukcióival is behatóan foglalkozik (Dögölj meg szerelmem; Ha tudnék, beléd rúgnék), de még az olyan maszkulin történetek hátteréből is, mint amilyen az Odüsszeia, kiemeli és megvastagítja a női perspektívák szőttesét, ezáltal a Nolan-filmről írt kritikája friss és hiánypótló nézőponttal és egy markáns, autonóm hanggal gazdagította a civilizációs bűnbeesés témája és a mitologikus olvasatok bűvkörében forgó film körüli diskurzust.
A közönségdíjasról
Az 1997-ben Székesfehérváron született Filotás Karina költő, a Litera-Túra Művészeti Magazin olvasószerkesztője, a Papírhajó Íróműhely vezetője, a Fiatal Írók Szövetsége tagja. Szövegeit többek között a Parnasszus, a Tiszatáj, az Eső, A Vörös Postakocsi, a Pannon Tükör, a Helikon, a Műút és a Prae közölték. Első verseskötete Indulási oldal címmel 2026-ban jelent meg a Parnasszus Kiadó gondozásában, ennek hátteréről, inspirációiról és alkotói folyamatáról egy műhelyesszében be is számolt a KULTer.hu olvasóinak. Az elmúlt egy évben a szépirodalmi rovatban versei, a litKULT rovatban tudósításai jelentek meg, de emlékezetes az erzsébetvárosi chapbookokról írt kritikája is. Filotás Karina
irodalom iránti elkötelezettsége, munkamorálja és a közösségei irányában mutatott odaadása példaértékű,
szövegeiből őszinte érdeklődés, a környezete iránti érzékeny figyelem árad, alázatosan közelít a rábízott feladatokhoz, fogékony a szerkesztői javaslatokra, az építő kritikára. Teljesítménye egyszerre ígéretes és inspiráló, így nem is kérdés, hogy a KULTer stART díj jelöltjei között a helye.
A díjátadó
Az üvegplakettel kísért pénzjutalom idén 150.000 forint, mely a KULTer.hu profiljához illeszkedő, értékes ajándékcsomaggal egészül ki, melynek támogatói: Alföld folyóirat (éves előfizetés), Déri Múzeum – Debreceni Irodalom Háza (könyvcsomag), Fiatal Írók Szövetsége (könyvcsomag), Filmvilág folyóirat (remittenda példányok), Géczi János két dekollázsa, Jelenkor Kiadó (könyvcsomag), Kalligram Kiadó (könyvcsomag), magyarhangya (Vimeo-hozzáférés, plakátok), Metropolis folyóirat (éves előfizetés és korábbi lapszámok), Műcsarnok (katalógusok), Napkút Kiadó (könyvcsomag), Okapi Press (könyvcsomag), Orlai Produkciós Iroda (ajándékcsomag), Pintér Béla és Társulata (páros belépőjegy); Bëlga: Karnevál limitált kazetta, Ványa bácsi vászontáska, DVD-válogatás (Pauló-Varga Ákos felajánlása).
Az idei KULTer stART díjat a szerkesztőség a KULTer.hu alapításának 16. évfordulójához kapcsolódó eseményén adja át
október 13-án (kedd) 19 órától a debreceni Baross 16-ban (Baross Gábor utca 16.), ahova mindenkit sok szeretettel várunk! A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a 100 ezer költő a változásért című nemzetközi eseményhez is kapcsolódunk egy felolvasással, amelyen a portál szerzői vesznek részt.
Felolvasnak: Áfra János, Bokor Judit, Csizmadia Bodza Réka, Darabán Enikő, Horváth Adél, Horváth Imre Olivér, Karácsony Orsolya, Kulin Borbála, Palotai Péter, Ráday Zsófia, Szegedi Eszter, Szeles Judit.
