Runner’s High Az utca lehelete súlytalan emelkedés minden pórusból csorog amíg örök gépezetként kiszaladsz idődből
Bővebben
Nyilas Atilla: Életvonal
CCCXXXVII. Mama azt mondta, nagyon szelíden, hogy mi lenne, ha egyszer jó lennék, ha nem is egyből mindhalálig, csak próbáljam…
Bővebben
Turczi István: Üresség (részlet)
Elégia a másnapért „és lesz e test majd, gondolat talán” Borbély Szilárd Számolni kell a reggelekkel Most A mostban A…
Bővebben
Isabella Breier verse
paradicsomi állapotok selypítünk magunknak légből szótagot, habzást, letépkedjük nektek végig a vég dalát itt elringatnak ölembe gömbölyödött órák, viselkedésem illő,…
Bővebben
G. István László verse
Pattogó szikra Képtelenség a Nappal szembe- nézni, a fejet lehajtani nem behódolás, úgy vakul, retinán lézerpont, a megérzés, hogy új…
Bővebben
Maria Seisenbacher verse
az erdő közepében… az erdő közepében a fákon kívül lépéseik folynak kövek nyálból tavasszal a hegyekből horzsolás a bőrükön énbennem…
Bővebben
Nyirán Ferenc versei
tartozik… …ez az élet jócskán egy sor beváltatlan ígérettel csöndesülvén a zajlás már tisztul az elme s nem hullámzik a…
Bővebben
Tőzsér Árpád verse
Ó, Orpheusz Hommage à Hamvas Béla Ó, kihúnyó eonok, amelyek ifjúkorom olvasmányaiban valóságosabbak voltatok az ablakom alatti sövénynél, a szubsztanciák…
Bővebben
Szolcsányi Ákos versei
Eszik Négyüknek rendelt, fejében tételek, szórend, kiejtés, pénze határai: sarkok egy sötétkamrában, ahol csönd van, puha önarcképek: itt szeszélyből kedves…
Bővebben
Tóth Réka Ágnes versei
Rózsakert Nem gondoltam a rózsakertre, És azzal aludtam, akivel nem szabad. Mostantól márványszobor leszek. Olyan hideg és egyszerű, Mint a…
Bővebben
Kovács Edward verse
Amikor átlépem a vámot A fülekben elevenen hallani a változást, az előregondolt eltévedést – akár Odüsszeusz a sziréneket. Csak menni…
BővebbenMarno János versei
Nárcisz „Vagy, ha ez nem, a vakságnak kiürítem poharát.” (Arany János: Ex tenebris) Lassan felszívódik. Ahogy emeli ajkához a papírpoharat,…
Bővebben
Biró Krisztián verse
Égetik Három ablakot hagysz nyitva, legyen valamivel közelebb a rosszidő. Amióta ismerlek, mindenből csak elrakni próbálsz. Az első kérdésed annyi,…
Bővebben
Novák György versei
pislogás ilyennek képzelem a halált. elhúzom a függönyt, zárom az ajtót, zsanérok csikorgása simít. fehéren vacogok reszkető falaimban, ereim repedésekként…
Bővebben
Nyilas Atilla: Itthonom
CCCXXIII. Nekik lehetett éhezésben részük a háború alatt, onnan származtattuk Mama egyik betegségét (ha igaz, hosszabb ideig csak zöldbabot evett),…
Bővebben
Bende Tamás versei
Merülünk A gyerekkor tavaiban elburjánzott a békalencse. A hínár már nem kiirtható. Beleakad a lábfejem, és görcsbe rándul az izom.…
Bővebben
Nyilas Atilla: Harmadik kör
CCCXVI. Valamiképpen ők intézték, talán inkább keresztpapa, a mandulaműtétemet. Szeretem-e a hagymát, kérdezte a fehér köpenyes néni, és hiába rázom…
Bővebben
B. Tóth Kinga versei
A kocsma melege Neked a kocsma az otthonod, amikor nem vagy itthon. Kézen fogva sétálsz a sörrel a múltig. Támasztod…
Bővebben
Csillik Kristóf verse
Nagyapám bementünk a csövek és a gombok közé a folyosó kövei közt nem volt éles vonal és ő egy ágyban…
Bővebben
Hyross Ferenc versciklusából
játékok a rigó szeme alatti gyulladt dúc még egy darabig rángatja a dögöt, aztán átadja a madarat a füveknek. a…
Bővebben