Meglepően jó éve volt a magyar filmnek, így a szokásos tízes listánk összeállítása is kifejezetten nehéz feladatnak bizonyult. A legsikerültebb művek 2022-ben is az elsőfilmes alkotókhoz fűződnek, emellett érezhetően erősödik a függetlenfilmes jelenlét, amely remélhetőleg egy hosszú távú tendenciát alapoz meg.
Bár a mennyiségre és a színvonalra nem panaszkodhatunk, sajnos a magyar filmek nézőszámai még 2021-hez képest is visszaestek. Úgy tűnik, az év legnézettebb hazai alkotását ismét Tiszeker Dániel szállítja, a Lévai Balázzsal közösen rendezett Nyugati nyaralás december közepéig közel nyolcvanháromezer nézőt vonzott. Nem rossz eredmény, de a tavalyi nézettségi lista élén végző Nagykarácsony ennél kevesebb idő alatt százezer fölé is eljutott. A 2022-es visszaesés fényében tisztességes eredménynek számít a Szia, életem! és a Blokád hatvan-hatvanezer nézője, az év meglepetését azonban a YouTube-on is aktív Ljasuk Dimitry esszéfilmje, a Jóreménység-sziget szolgáltatta, melyre egy hónap alatt majdnem huszonháromezren váltottak jegyet.
Ez pedig óriási teljesítmény egy kis forgalmazó által terjesztett, alacsony költségvetésű függetlenfilmtől.
Egyébként éves listáink nem titkolt célja az is, hogy kedvet csináljanak a rajta szereplő művekhez. Remélhetőleg ez a magyar filmes válogatással is sikerül.
10. Fazakas Péter – A játszma
Idei listánkon a 2011-es A vizsga folytatása képviseli a műfaji filmet. A játszma izgalmasan szövi tovább az első rész karaktereinek sorsát, miközben ismét egy fordulatos, ezúttal még több szereplőt mozgató sztori keretében tárul fel a kommunista diktatúra háttér-intézményeinek működése. Fazakas Péter rendező és Kovács Zoltán vágó jeleskednek a feszültségteremtésben, Nagy András operatőr kompozíciói pedig visszaadják az előzményhez képest változatosabb helyszínek (lemezbolt, uszoda, tanya, ÁVH-központ) hangulatát. Kulka János, Nagy Zsolt és Hámori Gabriella hármasa ismét fantasztikus, az azóta A király című Jimmy-sorozatban is elbűvölő Staub Viktória pedig femme fatale-ként találja meg a helyét ebben a társaságban. A játszma szakértelemmel és jó ízléssel összerakott, szélesebb közönséget megcélzó műfaji film, ez pedig továbbra is hiánycikk a magyar piacon.
9. Pálfi György – Mindörökké
Pálfi György állami támogatás nélkül forgatott filmje 2014 óta készült kisebb-nagyobb megszakításokkal, a Mindörökké azonban megérte a várakozást. Ennek a nihilista, erős atmoszférájú drámának félelmetes aktualitást adott az orosz-ukrán háború. A történet egy Oroszország által gerjesztett katonai konfliktus sokadik évében játszódik, amikorra hazánk hátországgá vált, a kihalt magyar vidéken pedig idült alkoholizmusban, állatias ösztönöktől vezérelve tengődnek az életben maradtak. Pálfiék aprópénzből teremtik meg ezt a szürreális, disztópikus világot, melyben a Polgár Tamás által játszott karizmatikus főhős, Ocsenás egy bizarr szerelmi háromszögbe keveredik.
A Mindörökké a fojtogató hangulat, az időközönként berobbanó fekete humor és a bizarr jelenetek miatt marad emlékezetes.
Nehéz is lenne elfelejteni, ahogy Polgár Tamás és Menszátor Héresz Attila horgászás közben szitává lőnek egy szörnnyé mutálódott harcsát.
8. Csuja László, Nemes Anna – Szelíd
Rögtön egy fontos fesztiválszerepléssel indult az idei év a magyar film számára, a Szelíd ugyanis a Sundance Filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be. Csuja László és Nemes Anna drámája a női testépítők világában játszódik, középpontjában pedig a test kizsákmányolásának különböző módjai állnak. A Szelíd egy alapvetően realista alapállású mű, mely hamar túllép a sportfilmes kereteken, és a főszereplő Edina belső rezdüléseire helyezi a hangsúlyt. Ezzel párhuzamosan kezdenek el kacérkodni az alkotók a mágikus realizmussal, miközben ez az izmos, mégis törékeny lány a sportkarrierje finanszírozása érdekében escortként kezd el dolgozni. A civilben szintén testépítő Csonka Eszter remekel a főszerepben, képes érzékeltetni a karakterre nehezedő fizikai és lelki terheket.
A Szelíd empatikus, megrázó film, melyben jól megférnek egymás mellett az éterien lebegő és a nyersen realista szekvenciák.
7. Igor Buharov, Ivan Buharov – Melegvizek országa
Az avantgárd víziókban utazó Buharov-testvérek egy olyan alkotással jelentkeztek 2022-ben, mely akár a szerteágazó életmű kapudrogjaként is működhet, legalábbis egy fokkal könnyebben befogadható, mint a szerzőpáros korábbi művei. Az A-listás színészgárdát – Cserhalmi György, Thuróczy Szabolcs, Szabó Domokos, Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya – felvonultató Melegvizek országa virtuóz ökofilmként, politikai kiáltványként és szerzői sci-fiként is nézhető, miközben tele van fergetegesen abszurd jelenetekkel. Jóféle trip ez, amely hűen ápolja Bódy Gábor és a ‘80-as évek underground szcénájának örökségét, miközben Buharovék tovább is fejlesztik a formulát a műfaji elemek túlhajtásával és az elnyomó hatalom allegóriájának felerősítésével. A rendezőpáros ezzel a furcsa és szórakoztató szatírával újfent bizonyítja, hogy óriási szükség van a punk függetlenfilmekre.
6. Baranyi Benő – Zanox – Kockázatok és mellékhatások
2022 egyik legszórakoztatóbb hazai mozija lett Baranyi Benő pálinkás-gyógyszeres sci-fi romkomja. A Zanox az időhurkos filmek (Idétlen időkig, A lé meg a Lola, Palm Springs) nyomvonalán halad, az alműfaj szokásos megoldásait pedig couleur locale-elemek (műanyag palackba töltött pálinka, bundás kenyér, lakótelep), valamint a felnövéstörténet motívumai színesítik. Bálint Előd tökéletes választás volt a főszerepre:
kitűnő komikus, miközben esendő kamaszként is hiteles, könnyű vele azonosulni.
A másik főszerepben Erdős Lili okoz ugyanekkora meglepetést, a furcsa és szerethető párost pedig olyan színészek támogatják, mint Hatházi András, Máhr Ágnes vagy Krisztik Csaba. A végeredmény egy stílusos és lendületes midcult mű, izgalmas zeneválasztással (a Groovehouse-tól a Ricsárdgírig minden van itt), pazar helyzet- és jellemkomikummal, valamint idézhető párbeszédekkel.
5. Kárpáti György Mór – Jövő nyár
Az utóbbi időben megszaporodtak a Z generációval foglalkozó, társadalmi érzékenységű filmek, Kárpáti György Mórnak és maroknyi stábjának hála pedig ez a tendencia hazánkat sem kerüli el. Az állami támogatás nélkül forgatott Jövő nyár egyfelől
generációs közérzetfilmként működik, másrészt pedig az öngyilkosságról, mint társadalmi jelenségről is van mondanivalója.
A nyári táborba összeterelt fiatalok mintha csak egy menő budapesti gimnáziumból léptek volna ki, a köztük zajló párbeszédek hitelesek, az őket játszó színészeket pedig egytől egyig jó nézni. Kárpáti a Guerilla után ismét sikeresen tartja szinten a feszültséget, ami az első jelenettől kezdve tapintható, baljóssá, borongós hangulatúvá téve így a végeredményt. A Jövő nyár fontos hivatkozási alappá válhat a jövőben: óriási eredmény, hogy független finanszírozásból egy ilyen aktuális, korszerű szerzői film készült.
4. Szakonyi Noémi Veronika – Hat hét
Míg 2021-es listánkon az első két helyen tanyázott elsőfilm, ez a szám idén megduplázódott. A dokumentumfilmezés felől érkező Szakonyi Noémi Veronika debütáló fikciós egész estése a román új hullám szellemiségében fogant, kőkemény szociodráma. A Hat hét egy nyílt örökbe adás történetét meséli el a gyermekéről lemondó fiatal anya, Zsófi (Román Katalin) szemszögéből, ezzel együtt pedig a szociális ellátórendszer problémáira is felhívja a figyelmet. A mű kulcsa egyértelműen az első filmszerepében remeklő Román Katalin, aki teljesen elmerül az anyaságot megtapasztaló, asztalitenisz-karriert dédelgető Zsófi karakterében. Különösen nehéz feladat hárult rá, mivel érzelmek széles skáláját kellett megjelenítenie úgy, hogy Dévényi Zoltán operatőr kézi kamerája szinte folyamatosan az ő rezdüléseire koncentrál. A fiatal színész azonban egyetlen pillantásával közvetíti a karakter belső világát, így aztán még hatásosabbak a filmet szervező, aprólékosan megkoreografált, gyönyörűen bevilágított hosszú snittek.
3. Szilágyi Fanni –Veszélyes lehet a fagyi
Stork Natasa és Stork Natasa lehengerlő alakítása miatt már önmagában figyelemre méltó mű lenne Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmje. A Veszélyes lehet a fagyi azonban nemcsak a gyakorlatilag négyszeres bravúrt bemutató főszereplő miatt csodálatos.
Az eltérő társadalmi státuszú ikerpár világát és valóságérzékelését ütköztető történet bővelkedik a váratlan fordulatokban
és a feszültségben. Lányi Zsófi kiváló forgatókönyve a Rashomon-effektusra építve vezeti be a nézőt a magyar alsó-középosztály, majd pedig a felső tízezer világába, miközben érthetővé válik Adél és Éva saját igazsága, traumáik és dilemmáik. A rendező testvére, Szilágyi Gábor operatőr, valamint a korábbi rövidfilmekből már szintén állandó alkotótársnak számító Tasnádi Zsófia látványtervező impozáns képi világot teremtenek, melyben jól működnek a kontrasztok. Mindezek mellett fontos dramaturgiai elemmé válik a Wolf Totem című mongol folk-metál induló. Tényleg minden okunk megvan szeretni ezt a filmet.
2. Csoma Sándor – Magasságok és mélységek
Román Katalin és Stork Natasa mellett Pál Emőke is egy nehéz színészi feladatot oldott meg hibátlanul.
Az Erőss Zsolt hegymászó özvegyét megformáló színésznek egyetlen hamis pillanata sincs
a férje elvesztése iránti gyászt kezelni próbáló anyuka szerepében. Csoma Sándor bemutatkozó egész estése pedig minden akadályt sikerrel kerül ki, amibe egy sportfilm vagy egy gyászdráma belefuthat, köszönhetően a rendezői érzékenységnek és a rendhagyó megközelítésnek. Csomát ugyanis nem a bulvársajtó ingerküszöbét is átütő, köztiszteletben álló sportember életútja vagy épp vakmerő cselekedetei érdeklik, hanem az itthon maradt feleség, Hilda. A kétgyermekes anya, aki gyakorlott hegymászóként az első aggasztó hír után tudja, hogy férje soha nem tér haza a kancsendzöngai expedícióról. Így a fokozott médiaérdeklődés közepette kell feldolgoznia Zsolt elvesztését, tartania a lelket a gyerekekben és megfelelni mindannak, amit a közvélemény elvár tőle. Csoma Sándor az idősíkok jó ritmusú váltogatásával vezet végig a gyász és az elengedés folyamatán, a Magasságok és mélységek így nem is elsősorban szomorú, sokkal inkább reménykeltő film. Azért az Erőss Gerdát fantasztikusan játszó Nagy Enikő, valamint Pál Emőke közös jelenetein így is jókat lehet sírni.
1. Bernáth Szilárd – Larry
Régóta lehetett sejteni, hogy Vilmányi Benett könnyedén el tudna vinni a hátán egy nagyjátékfilmet, de amit az eddig színházból, rövidfilmekből és sorozatokból ismert színész a Larry címszerepében alakít, az évtizedes viszonylatban is ritka erős teljesítmény.
Bernáth Szilárd egy kíméletlen szociodrámát rendezett, amely egy dadogó, rappelő pásztorfiú történetén keresztül szól a kitörés lehetőségéről,
vagy talán épp lehetetlenségéről. A rendező elvégezte a házi feladatot és érezhetően elmerült abban a közegben, amiről filmet csinált. A Larryben ábrázolt vidék nem „egzotikum”, nyomorpornó helyett egy empátiával teli, mégis pontos látleletet kapunk az ország leszakadóban lévő szegletéről. A társadalmi érzékenységen túl felnövéstörténetként is remekül működik a film. Ádám zenei tehetségkutatós útja, valamint az apjához fűződő problémás, traumákkal terhelt viszonya kiváló feszültségforrásnak bizonyulnak, Hartung Dávid operatőr kézikamerás snittjei és az ugróvágások pedig remekül ritmizálják a céltudatos, szikár szerkesztésű forgatókönyvet. Thuróczy Szabolcs és Szandtner Anna is csúcsformában színészkednek, az underground rapper CsalaDo pedig óriási felfedezés. A Larry fontos témát dolgoz fel kifogástalan minőségben, miközben mindvégig árad belőle az alázat és az elemi erő.
