Kedves Gretel, még mindig nincs velem semmi különös, és nem is szeretnék róla beszélni, csak úgy akarok élni, hogy ne…
Bővebben
P. Horváth Tamás regényrészlete
Előhang (Gubbio, 1553) „Egy óriási, kopár, olasz stílusú hegy oldalában húzódik meg, mintegy rémülten, felfelé menekvés közben leroskadva, a város.”…
Bővebben
Cserháti Éva regényrészlete
A Sellő titka Most maguk is hallhatták, a rendőrséget az én történetem nem érdekelte, hát ezért jöttem el az újsághoz.…
Bővebben
Fodor Ákos versei
Mimikri életet színlelek Homo sapiens Csomót köt minden egyenes szálra – félvén az unalomtól. História A diktátorra éhes csürhe mindig…
Bővebben
A hazardőr pokla
A legutóbbi lakógyűlést követően felállványozták társasházunk északi oldalát. Csaknem mindegyik lakó ragaszkodott a falak hőszigeteléséhez, a közös képviselő felvette hát…
Bővebben
Petőcz András kisprózái
Körömvágás Le kell vágni a körmét. Ezt a fia is mondta. Bejött a fia. Ide a kórházba. És szóvá tette.…
Bővebben
Nyirán Ferenc versei
Végül Hiába hatolsz egyre mélyebben a városi dzsungel sűrűjébe, csak mind magányosabb leszel, mert elkerülnek az emberszabásúak, hisz homlokodon hordozod…
Bővebben
Versényi Anna novellája
Mennybolt, rendelésre Nyitnak a boltok, indul a reggel. A használt ruhás drapériákat aggat ki, csíptet, nagy a szél. Az anyagok…
Bővebben
Akik délnek mennek
Kedd van, az utolsó januárban. Egyetlen rövid nap Budapesten: Á. barátom Erasmus-félévének utolsó napjait tölti Mariborban, régen láttuk egymást, Szlovénia…
Bővebben
Herczeg Zsolt Tamás novellája
Reggeli rutin Zente bácsi ugyanolyan másnaposan ébredt, mint egyébként. Sosem szeretett emlékezni arra, hogyan aludt el, így ez a megszokása…
Bővebben
Nagy Zsuka versei
kismagyar (kis adventi) a spárban téblábol egy asszony, egyik sorból a másikba áll, maga elé hív egy roma párt, a…
Bővebben
Mindjárt csengetnek
A Petőfi utcán, a színház előtt találkoztak. Dani zakót vett, fehér inget, fényes cipőt, és kivételesen nyakkendőt is kötött. Fodrásznál…
Bővebben
Halmai Tamás versei
Előfeledések (XI–XV.) Fészek Horgas esztendők óta látszom éppen megállapodónak, ki meg nem álltam, hogy el ne nyuvadjak magam alatt olyik…
Bővebben
Vincze Bence verse
egylényegű elereszti a szél a levegőt elsodorja ma minden egyszerre mozdul tiéd lesz az idő és a nélküle létezők hiányában…
Bővebben
Kozmár Klára versei
Az első Az első növény húsának nedve, az első izzadó test illata. Az utolsó szteroiddal teletömött bika, a műanyagból sarjadó…
Bővebben
Fekete Richárd verse
Reggel Aztán a lassú szemhéj mögül előbújik Eszter, és módosítja az álom kristályszerkezetét. Kiszedegeti a hajból az üvegszilánkokat, a jéggé…
Bővebben
Peer Krisztián verse
Vérszem Csak részeg ember játssza a részeget, táncol asztalon, vetődik idegen ölbe, fetreng kutyával.* Szeretni még az sem szereti, amelyik…
Bővebben
Akik délnek mennek
Nyolc körül kelünk, reggeli, aztán indulás a Vatikánhoz. A hónap utolsó vasárnapja lévén ingyenesen látogatható a múzeum, hatalmas a sor,…
Bővebben
Géczi János regényrészlete
Utalólapok, T-Z T, mint Történetek A dolgoknak valahogyan se elejük, se végük. A semmiből jönnek és a semmivé foszlanak, és…
Bővebben
Nyerges Gábor Ádám verse
beismeréssel felérő külső megfigyelők szigorú, érzelemmentes, derűs melankóliája, egy nagyszülői érintés tét nélküli, búcsúzó békéje, egy prostituált nézésének beletörődő közönye,…
Bővebben