Tárkony és az ébredés Tárkony, a nemköltő költő a hideg konyhában gubbasztott, és nagyon sajnálta magát. Olyannyira sajnálta, hogy még…
Bővebben
Tárkony és az ébredés Tárkony, a nemköltő költő a hideg konyhában gubbasztott, és nagyon sajnálta magát. Olyannyira sajnálta, hogy még…
Bővebben
Itt már csak szokásból könnyes az ember szeme, hiszen régóta nem lehet bent dohányozni. Ki kellene menni az ajtó elé…
Bővebben
Háromszor mondott fel és háromszor tért vissza Bandi. Negyedik nem lesz, mondta a főnöke. Bandi bólintott, kezet rá. Aznap este…
Bővebben
Borostyán Itt ülsz, hogy összetéped akkor mind. Három éve nem ez volt a cél. A magnólia kivirágzott kint, itt az…
Bővebben
Ferenczy István, a magyar nemzeti kultúra kanonikus szobrának, a Pásztorlánykának az alkotója 1856-ban halt meg Rimaszombatban, az életrajzok által jellegzetesen…
Bővebben
Hat-hét évesen nővérem iskolai atlasza volt a kedvenc olvasmányom. A jelmagyarázaton és a domborzaton gyorsan átlapoztam, hogy a közigazgatási térképen…
Bővebben
Echolália Huszonnégy éve járom ezeket a vidékeket, habár kirettegtem belőle három életre valót, a sötétben már nem félek, és a…
Bővebben
Órák óta várunk. Sokan már hajnalban az ajtó előtt toporogtak, egymás után szívták a cigarettákat, csecsemőiket próbálták csitítgatni, nekidöntötték homlokukat…
Bővebben
Néhány lehetetlen változat aztán majd alszik egyet aztán felkel és sajnálja magát hogy mihez kellene most kezdeni az életével mintha…
Bővebben
Nem volt kedvem játszani Én is voltam a nagypapánál. Nem igazán tudok most mit mondani, mert a papa sem tudott…
Bővebben
A történet minden helyszíne és szereplője, az elbeszélőt is beleértve, az írói fantáziaműködés szüleménye. Bármely hasonlóság valamely élő vagy elhunyt…
Bővebben
Józanságlabirintus (harmincnegyedik próbálkozás) De itt még mindig a délelőtti áhítat, ez a bénító ütem, ahogy a füst visszahull a csikkek…
Bővebben
Diogenész 18. DIOGENÉSZ: A folyó tenger. Tenger a folyó. A folyó a tengerbe ömlik. Soha nem lökhetnek kétszer ugyanabba a…
Bővebben
Szindbád mindig a parkon vágott keresztül, mert így látta, kik várnak a buszra. Névről nem ismerte őket, csak látásból. Volt…
Bővebben
A festő árvája Azt álmodta, hogy lelke mélyén ugyanolyan lassú, megfontolt és bizalmatlan, mint a lány, akibe sokáig szerelmes volt.…
Bővebben
Kisfiam Kisfiam! Láttad, hogy hozok egy teli üveget magamnak. Csak a kezemet figyelted. Hallgattad, ahogy ezek az ökrök a diófákat…
Bővebben
Háttérelem 1 Világ életemben a menekülő nőknek drukkoltam az erkélyen állva: bírják a futást, ne érje utol őket a férfi,…
Bővebben
Nem kávéért ülök be reggel a kávézóba a vasútállomáson, hiszen már túl vagyok a hajnali lattén, de mivel közel egy…
Bővebben
Az ékszerszóró Nyolc után pár perccel szálltam le a villamosról. J. sosem szólt, ha kicsit később értünk be a műhelybe,…
Bővebben