Szorító Összkomfort nélküli, egyedülállóknak ideális. Az ablak alatt egy omladozó kád és jó pár edény. Inkább bele se gondolok. Továbbkattintok…
Bővebben
Egy egyszeri tanársegéd naplója
A történet minden helyszíne és szereplője, az elbeszélőt is beleértve, az írói fantáziaműködés szüleménye. Bármely hasonlóság valamely élő vagy elhunyt…
Bővebben
Posta Marianna versei
Varr Bélés voltam anyám hasában szivacsként éltem fel a magzatvizet a hasfalban nem voltak mélyedések kapaszkodók egyszer csak betört a…
Bővebben
Szálinger Balázs versei
Uszadékfák nyara Furcsa nyár volt, erdők Képében lefolyt előttünk egész Germánia. Ijedt vizek kapaszkodtak a fákban, Egymás apró csepp-kezét szorították…
Bővebben
All for love
A minapi körúti robbantás okainak feltárásával kapcsolatban hamar felmerült egy olyan lehetséges magyarázat is, hogy a támadó „szerelemféltésből” (magyarul: a…
Bővebben
Szeles Judit verse
Egyszer csak Felkelsz az ágyról, odamégy az ablakhoz, kinyitod az ablakot, átmégy a másik szobába. A másik szobában odamégy az…
Bővebben
Magolcsay Nagy Gábor versei
Budapesti tér(vers)képek I. Kucorgó hősöknek fedezék a kocsma. Ordas a leányka: hajló legényrózsa. II. Mészégető villám. Szőrmegyári állás. Kőbányai őszben…
Bővebben
Férges alma, fosószilva és zombikoszorú
Mint valami halott démon kezének ujjai, úgy meredtek a fa ágai az ég felé. A fa a lakótelep szélén állt.…
Bővebben
Mizser Attila versei
városvölgy Miként álltak tengerszint és törzsek, miként életforma és szénalap… Úgy húzták egymásra a földet, mint szeretők a paplant néhanap.…
Bővebben
Nagy Hajnal Csilla verse
Igor I. A fiúk, akik az egyetemen angolt tanulnak, majdnem mindig nagyon szépek. Olyan a szemük, mintha mindent tudnának, de…
Bővebben
Gyukics Gábor versei
ő sem a maga ura leeresztett szárnyakkal megjelent a szél nem borzolta fel senki haját nem libbentette meg a fák…
Bővebben
Skobrák Máté versei
mélypont egy ponton túl amikor a rád nehezedő vízoszlop magassága és a testmagasságod már nem összemérhetők a felhajtóerő jó közelítéssel…
Bővebben
Novák György versei
Az eddig lenyelt kövek Hét utcányi korzózás után fényeket szegezek az ablakokra Napkeltére minden bárányt a város mellé hajtok Senki…
Bővebben
Görömbölyi Dávid novellája
Szólj hozzám Rohanok előtte, rohanok utána, a vonaton nincs hová rohanni. Bakonyom, riviérám, a rakodópart alsó köve. A vonaton elmúlnak…
Bővebben
Lapis József verse
Véset A hóborította kálvárián a föld horzsolásai. Minden dombormű sebesült, foszlányok, hegek, deréknál tört testek. Ropogás térdben, talajban, talpunk alatt…
Bővebben
Bordás Máté versei
Földosztó Éhes madárijesztők tartják távol a munkásokat. Padlásról lesöpört szél vág át a telken. Harmincszor harmincas parcellákat kever az osztó.…
Bővebben
Balázs Katalin verse
Az arcodat vizsgálnám, de hátat fordítasz. Mosatlan edényekre irányítod a figyelmed egyik síkját. Hátha természetesebbnek hat a tányérok és evőeszközök…
Bővebben