Kedves Gretel, még mindig nincs velem semmi különös, és nem is szeretnék róla beszélni, csak úgy akarok élni, hogy ne…
Bővebben
Fodor Ákos versei
Mimikri életet színlelek Homo sapiens Csomót köt minden egyenes szálra – félvén az unalomtól. História A diktátorra éhes csürhe mindig…
Bővebben
Nyirán Ferenc versei
Végül Hiába hatolsz egyre mélyebben a városi dzsungel sűrűjébe, csak mind magányosabb leszel, mert elkerülnek az emberszabásúak, hisz homlokodon hordozod…
Bővebben
Nagy Zsuka versei
kismagyar (kis adventi) a spárban téblábol egy asszony, egyik sorból a másikba áll, maga elé hív egy roma párt, a…
Bővebben
Halmai Tamás versei
Előfeledések (XI–XV.) Fészek Horgas esztendők óta látszom éppen megállapodónak, ki meg nem álltam, hogy el ne nyuvadjak magam alatt olyik…
Bővebben
Vincze Bence verse
egylényegű elereszti a szél a levegőt elsodorja ma minden egyszerre mozdul tiéd lesz az idő és a nélküle létezők hiányában…
Bővebben
Kozmár Klára versei
Az első Az első növény húsának nedve, az első izzadó test illata. Az utolsó szteroiddal teletömött bika, a műanyagból sarjadó…
Bővebben
Fekete Richárd verse
Reggel Aztán a lassú szemhéj mögül előbújik Eszter, és módosítja az álom kristályszerkezetét. Kiszedegeti a hajból az üvegszilánkokat, a jéggé…
Bővebben
Peer Krisztián verse
Vérszem Csak részeg ember játssza a részeget, táncol asztalon, vetődik idegen ölbe, fetreng kutyával.* Szeretni még az sem szereti, amelyik…
Bővebben
Nyerges Gábor Ádám verse
beismeréssel felérő külső megfigyelők szigorú, érzelemmentes, derűs melankóliája, egy nagyszülői érintés tét nélküli, búcsúzó békéje, egy prostituált nézésének beletörődő közönye,…
Bővebben
Szeles Judit versei
A bakot keresték Anyát délután háromkor vitték be a sürgősségi osztályra. A recepción helyezték el másik nyolc beteggel együtt, mert…
Bővebben
Werner Nikolett versei
kapaszkodások az anya a fiúba a fiú a lányba a lány a szerelembe messze van túl messze minden nap egy…
Bővebben
Debreceni Boglárka versei
Zóna Szellemvárosban látlak. Magas betonháztömb peremén ülsz, árván, mint egy kopár kis ág. Szemedre sötét függönyt húz a hold. Porszem…
Bővebben
Lajtos Nóra versciklusa
abúzus 1. megvetett ágyában érte a pecsétes éjszaka véroázis a lepedő közepén szétfeszíttetett combjai közé magokat szórt hegyes csőrével a…
Bővebben
Nagy Hajnal Csilla verse
Szövettan A könyvespolcaidról és a szeretőidről álmodtam, megérezted, egész nap kérdezgetted, mégis mit csináltál, de álmomban megkértél, erre majd ne…
Bővebben
Seres Lili Hanna versei
Négyszín A túlélők városában elegánsan, óvatosan, magáról meg sosem feledkezve lépked a lány. A négyszínűre festett betonamőbák között gőzölögnek a…
Bővebben
Tóth Réka Ágnes verse
Igyekezz az ég nincs bezárt mint orrod előtt a bolt este csak állsz a járdán és vársz mi jönne még…
Bővebben
Kántor Zsolt versei
Emléke a nincs A part bársony árnyai között, a vízililiom bolyhaiba gabalyodva, hamvas csészeleveleken szövögette hálóját az est. Majd a…
Bővebben
Lukács Flóra versei
Reflektor Félelem fogta el, ahogy megváltozott arcát nézte a tükörben. Próbált emlékezni. Zajos és agresszív volt a magánya. Torkában kések…
Bővebben
Néveri Cintia versei
Halálfélelem 1 földszagú feketeségben égszín cseppek arcüregemben a félelem eltűnik egy galamb átsüt a napfény a zsírpapíron gyereksírás fehér szárny…
Bővebben