elégia 12:21 én már teljesen vagy félig sem azt akarom uram hogy legyek ennek a világnak azt akarom ásó kapa…
Bővebben
elégia 12:21 én már teljesen vagy félig sem azt akarom uram hogy legyek ennek a világnak azt akarom ásó kapa…
Bővebben
molylepkék a burában költözni mész a régi házba eszedbe jutnak gyerekkorod útjai a hangyák sora ahogyan a szövetet hordják a…
Bővebben
Zöldövezet Egy idő után már nem tudtam, ki vagy te, s hogy ki vagyok én, hogy ez a kettő mit…
Bővebben
magánzárka ilyen hajnalokon ami emberből van álla alá húzza térdeit odakinn mindent benőnek a tövisek szögesdrót futja át a láthatárt…
Bővebben
Találkoztál-e sebekkel Ahová apánk járt, most üres a part. Ahol utolszor horgásztatok, egy kő, egy rozsdás konzervdoboz, egy régi újság…
Bővebben
Hazaérsz Épp arra gondolok, hányszor mesélném még el neked, hogy amikor Visszaemlékszel valamire, akkor valójában az agy csak az előző…
Bővebben
Nút Őseim önfejű parasztok, öntelt halászok, büszke cselédek, elégedett útkaparók voltak, de akadt köztük szőrmével foglalatoskodó bőrös, tollas vagy éppen…
Bővebben
az örök visszatérés aesz-nak amikor költői képet keres az ember, de mindhiába, és csupán toposzok tolulnak elé, hogy egy árnyékot…
Bővebben
Mennyi a túl sok Amikor 17 voltam, elmentem Dabason a Motelba. Találkoztam egy 35 körüli férfival, aki azt mondta, mire…
Bővebben
Az összetartozásról Születésnapomra fújtad a lufikat. Becsomagoltad azokat a perceinket, melyekben a fülem a szuszogásoddal van tele. Mennyi teret igényel…
Bővebben
A nővérke búcsúja Mennyit nevettem azon, ahogy írni szoktál. Néha úgy képzeltem, hogy cementből vannak a kezeid. Addig ismételsz egy…
Bővebben
Scrabble Susogós s-eid szikráztak. A csönd Gyufásdoboza közöttünk feküdt, provokálva nézted, Körmödet végighúztad az oldalán, nem gyulladt Meg, akkor jöttek…
Bővebben
Túl lassan mondott ima Ágak a téli fényben, vastüdőben lélegző hegyek, a fagyott eső súlya mint egy túl lassan elmondott…
Bővebben
Hipnózis Órák óta ülsz a kádban, testeddel együtt hűlt le a víz. A szappanhab ködszerűen szétterült, ellepte a hajlatokat. Halakat…
Bővebben
párbeszéd a téren inkább elnézem, hogyan fordul körbe az üres hamutálca körül a zajos délelőtt, vagy hogy a munkások a…
Bővebben
A kiméra negyedik feje A pusztulás három pontja: lefekteti a sík keresztjét, irányok metszetét, amire felfeszül a sík lakója, esélytelenül…
Bővebben
Vasárnap A téli reggel megannyi apró utcamoccanás. Felszállni kéne végre és nem elaludni ma is. Gyakran alszik el, egyedül robog.…
Bővebben
boldogtalanság-járat föld alól jövök arcomon kétoldalt végigfolyt a könny a gégemetszés helyén nő egy patakká blúzomra csöppen szobor beforrt szemekkel…
Bővebben
(nappal) hát ismét itt vagy. egyedül. a színes falak lassan nyúlnak feléd, nem sietnek. lábaid hideg mozaikok, az ujjaid meg…
Bővebben
hosszú hajú lányok nézem őket a vonatablakból. mindegyik mellé odaképzelem magam. nem válogatnék, mindet egyformán szeretném. a lányok ezt nem…
Bővebben