megbocsátás még feladatod van itt szempillád nehéz a ráragadt ködtől orrodat vadgesztenye szádat elfojtás járja át régi barátokkal szokás így…
Bővebben
Nagy-Laczkó Balázs kisprózája
Éjféli mise Minden városnak megvan a maga életritmusa, napi és éves szinten egyaránt. A miénk ma is úgy él, mint…
Bővebben
Locker Dávid verse
Álmomban a Libriben egyszer N.-t, egykori ellenségemet pillantottam meg az egyik polc előtt guggolva. N.-t az egyetemi szemináriumokon ismertem meg,…
Bővebben
Urbán Andrea versciklusa
Citrus Nem hívhatják úgy az országot, ahogy elnevezték. Lábujjaik közé ragadtak az anyaföld homokszemei, hiába kapartatjuk el, ha közben elérik…
Bővebben
Margaret Atwood verse
Képeslap Rád gondolok. Mi mást mondhatnék? A pálmafák a hátoldalon csalnak; akárcsak a rózsaszín homok. Amink van, az a szokásos…
Bővebben
Bodor Emese versei
2121 Broadway, Sacramento, CA 95818 az Ígéret Földjén minden élénkvörös Mózes neonszagban ébred megcsapja a motelhonvágy Egyiptom után nyüszít a…
Bővebben
Dubán Kitti kisprózája
Szívhalál A babakocsi kereke átbillen az útpadkán. A szürke gumi meghajlik, kapaszkodik a járdába. A kocsi rúdja bizsergeti a tenyerem.…
Bővebben
Horváth V. Márk versei
Fecskék Mozdulatlanok, ahogy mi is. Fekszenek együtt a villanypózna alatt, olyan szorosan, mintha nem lenne annyira fájdalmas a halál, ha…
Bővebben
Várkonyi Sára kisprózája
Lomtalanítás Kora reggel rozsdás teherautó satufékez a Népszínház utca sarkán, terebélyes férfi vágódik ki belőle sámlival a hóna alatt és…
Bővebben
Élő Csenge Enikő verse
régen hát uram vétkeztem mégsem ezért haragszol rám a tátongó üresség dühít lányok fiúk az udvaron poros köveket nyalva üvöltés…
Bővebben
Mánya Kristóf versei
A várost még egyszer Kinézel az ablakon, elsorvad a táj. Borostyánnal benőtt arénák, fórumok, fürdők. Fonnyadásuk bűze betölti a teret.…
Bővebben
Szabolcsi Alexander verse
levél anyáimhoz valahogy a magyar nyelvtől idegen, hogy az anyának többes számot adjon, hogy hangzik hogy anyáink napoznak az erkélyen,…
Bővebben
Márton Ágnes kisprózái
Mexikó Tepoztlán a kóbor állatoké. Le nem veszik rólad a szemüket, ahogy elhaladsz a szemétbirodalmuk mellett. Picurkának érzed magad a…
Bővebben
Réder Ferenc verse
Az eső Sárinak Először csak finoman fújsz magad elé, mint a forró levest, szinte véletlenül. De már ekkor az esőre…
Bővebben
Kósa Eszter versei
Szenderfélék Mi, akik egész életünkben fák takarásában éltünk, nem ismerjük az ágak nélküli eget. Esténként magunkról mondunk mesét az öregeknek,…
Bővebben
Bálity Csaba kisprózája
Roráte Megcsapta a jeges szél, amikor kinyitotta a kaput és a neonfénnyel megvilágított lépcsőházból kilépett a decemberi hajnalba. Minden szürke…
Bővebben
Lukács Flóra versei
Il Moro A kaktuszok elliptikus leveleibe karcolt nevek, festett mórfejekben a növényi burjánzás, echeveria, sempervivum, bougainvillea, a járomívek barbár merevsége.…
Bővebben
Varga Árpád versei
mamut akár egy nagyra nőtt zöld elefánt vagyis inkább mamutként áll ablakunk előtt az a fűzfa melyet féltettünk tavaly mert…
Bővebben
Ők a 2022-es KULTer stART díj jelöltjei
A KULTer.hu szerkesztősége 2018-ban adta át először a KULTer stART díjat Varga Ákos filmkritikusnak, rá egy évre pedig Kovács Edward költő-kritikusnak, majd…
Bővebben
Szűcs Anna Emília verse
állnak a szerelmesek kiszívott tested egy ideje csak üregként szolgál ide jársz be sírni és maszturbálni ha nagyon unatkozol…
Bővebben