Altazor (4. ének) Nincs vesztegetni való idő Árnyak és távolságok ápolónője Hozzád térek vissza a mérhetetlen birodalom és A hajnal…
Bővebben
Kerényi Tamás kisprózái
Nedvesen csillog Ma este beszélgessünk arról, mit vesztettünk el a drogozás során. Körben ülünk a teremben, kezdődik a csoportterápia. A…
Bővebben
Szijj Ferenc versciklusa
Az utolsó álom Az utolsó álom vajon mennyit enged? A sárcsúszdát folyamatosan locsolni kell, ez a legfőbb szabály, de mi…
Bővebben
Pénzes Tímea kisprózája
Poézisben élni Az első együtt töltött napok olyanok voltak, mintha versbe csöppentünk volna. Még görnyedten jártam fájó sebemmel, de a…
Bővebben
Takács Zsuzsa versei
Kalbeck a kertben A kertben járt a titkár. Brahms házának ajtaja kitárva, a zeneszoba ajtaja kinyitva. Különös zenét hallott. Azt…
Bővebben
Carol Ann Duffy verse
Oktatás iskola után Ma megölök valamit. Bármit. Elég volt, hogy észre se vesznek, ma eljátszom Istent. Ez egy átlagos nap,…
Bővebben
Biró Erika versei
A húsa fehér Az ötszög alakú lyukon dobnám be, persze nem fér. Elhajtanám, de már rákapott a szagomra. Sötétben elül.…
Bővebben
Szerényi Szabolcs kisprózája
Esküvő Az első és legszokatlanabb érzése az volt, hogy valamiért nem gyűlöli a pillanatot. Pedig minden hasonlóképp történt, mint az…
Bővebben
Sánta Miriám verse
A Szénafüveken[1] ,,Ha kedved támad, te is megérezheted a saját jövőd hideg áramlatait, átnézhetsz, mi van a legközelebbi dombokon” (Szerhij Zsadan[2])…
Bővebben
Szálinger Balázs versei
Haldokló csillag, óriásira nő Karácsonykor a hazám, Mint egy haldokló csillag, óriásira nő, A körbeszenvedett bolygó területével lesz azonos, Majd…
Bővebben
Nagypál István verse
Régiségek Legalább egy tucatnyi, fekete zsákkal letakart festmény porosodik a nappaliban, ugyanaz van az arcodon, mint az eladónőnek: elfecsérelt idő…
Bővebben
Szabó Gergely verse
Holtág Hozzád viszonyítunk. Vágyódás két szóban: Agyonvert lázadás. Látszólagos igazságokban fürdetsz meg minket: Testek, célok, elnyúló szalagok egy felszabadult lejátszóban.…
Bővebben
Deres Kornélia verse
Civil tél Tudnak rólam Fantáziában. Meg az illatos nőkről mögöttem, állnak egy sorban, arcuk bohócosra festve. Csóknyomot hagytak a családfán.…
Bővebben
Török Ábel prózája
ős szívem virágai tizenkilenc napig dühöngött calais. szolgáddá tettél és elhajítottál, szomjadat oltottad velem, és most a fiamra éhezel, remélem,…
Bővebben
Török Ábel prózája
ős szívem virágai újra egymással szemben ültek, calais és kalypsó. különös álmom volt az éjjel, szólalt meg calais, és mosolya…
Bővebben
Török Ábel prózája
ős szívem virágai fakó csillag, calais, rongyosan baktatott fel a hegyre, útközben régi dalt dúdolt egy finom suhanású lányról. az…
Bővebben
Vados Anna verse
Egymás lélegzete Azt mondja, ő érintésmániás, és az a baja, hogy nem érinthet valójában senkit, mert nem jut át a…
Bővebben
Dávid Réka versei
Pirkadat Pirkadatkor felfelé esnek a hangok. Ami halott, bennünk születik újjá. Ez nem a testről szól, a szó a nyelv…
Bővebben
Lukács Flóra versei
Athos-hegy Jeges szél hűti a lázas testet. Épphogy megérintem, a kezén, a lábán, a szakrális régióban, ott marad az ujjlenyomatom.…
Bővebben
Farkas Arnold Levente verse
Untat Ötödik cetli. Pócs- megyer, tizenhét jú- lius huszonkettő, szombat. A valóság részét a valóság részei megzavarják. Szárazság. A valóság…
Bővebben