XLII. Ahogy telik az idő, egyre inkább egyetlen alapvetés fogalmazódik meg bennem. Ne hazudj! Gyerekkoromban valami ösztönösen bujkált bennem ebből…
Bővebben
XLII. Ahogy telik az idő, egyre inkább egyetlen alapvetés fogalmazódik meg bennem. Ne hazudj! Gyerekkoromban valami ösztönösen bujkált bennem ebből…
BővebbenExitáló partszakasz orvosok játszanak a homokban finom szikéjükkel homokemberek szerveit metszik, ujjaik között pergetik kvarcváraikat. jobbá formálják az anyagot. könyékig…
BővebbenPásztorének mikor még nem voltak felnőtt gondjaink homoktalan süllyedés súlytalan homok a mélyebb megértés harapófogói 30 fok tavasszal májusi hideg…
Bővebbenkét anya anyám nem szült meg, csak hagyta, hogy kivágjanak belőle. csütörtök volt, és nem volt még nevem. azóta aztán…
BővebbenMatt Elhívtam Juditot vasárnap délután az egyik kedvenc helyünkre, mert ki akartam szakadni az elmúlt hetek bűntudatából. A kávézó teraszán…
BővebbenMagasban Pucéran állok a bejárati ajtó küszöbén, a borotvált puncim feletti vágást irritálja a huzat. Mozdulatlanul, a nyitva hagyott biztonsági…
BővebbenLégypapír Még féltünk az elkerített utcáktól, ahol addig semmi baj nem történt, nyugodtan járkált csorda, kóbor és libahad. A legények…
BővebbenA világ legkoszosabb poharai Nem merem bevallani a növényes applikációnak, hogy meghalt a fokföldi ibolya. Hogy megöltük, túlzás. Akármit csináltunk…
BővebbenA gyógyszeres Marikához mentünk mind kis ablakán még kiadta faluban a gyógyszert még kiadta ha leszállt az éj minden zárva…
BővebbenCápák a folyókban Kora reggel hihetetlen dolgokat szoktunk egymásnak mondani – gyökereinkből hajt ki szomorúságunk, furcsa végtagjainkban víz kél. Egész…
Bővebben(a látogatás vége) látom, haladtok, teszitek a dolgotokat, olyasmire vagytok hivatottak, amire én nem, az utam úgy kanyarodik, mint egy…
BővebbenAkhilleusz megtorpan Káromkodásaimból járdát építek feléd, Uram, szép szavaimból pedig megérkezést. Sarkamra lépek először, itt a legvastagabb a bőröm, mégis ez a gyenge…
BővebbenÖrdögvilla (II.) Valahogy leérettségiztem esti gimnáziumban. Életem legnagyobb sikere után nem tudtam, hogyan tovább. Hosszú évekre konzervált a tudatlan kíváncsiság…
BővebbenRétegbőr A tasakos virágföldből felkotrod a patkánykoponyát, körmöd alá fut a hosszú mosoly, az ujjvégen parfüm alól szarszag, vakablak a…
BővebbenDávid Némán vonyítok, hátrálok a falig, sakálvér folyik kutya-ereimben. Fejemre és derekamra fonódó ujjaid: bőrpántok. Nélküled szanaszét hullanék. Dobolsz csontlantom…
BővebbenÖrdögvilla (I.) A világ nem fog emlékezni rám. De emlékezni fog a zenére. Lakott az utcánkban egy őrült zeneszerző. Az…
Bővebben