A januárjaimat rendszerint kevéssé izgalmasan töltöm, sok itthon végezhető kutatómunka, sok egymásba nehezen átjáró szövegvilág, némi utazás, készülés a februárban…
Bővebben
Borsik Miklós versei
Átokkalendárium XII. Mint aki felvesz a földről egy fagyott sálat, hogy eltegye nyárra, ropogva tekerni a fejére, maradj te is…
Bővebben
Kulcsár Edmond versei
libidó foltot szúrt a citoplazmába összeillesztette az ikersejteket remegő precizitással horgolt szervekké minden szövetet porcokat illesztett a csontok közé az…
Bővebben
Szepesi Kornél novellája
Gyermek tejlevessel A lakásban félhomály fogad, egy órára fizettem. Nem ilyennek képzeltem a képek alapján, de mikor kinyitotta az ajtót,…
Bővebben
Szentléleky-Szabó Ágnes versei
gyál gyömrő tokió péntek este mindenki játszik például monopolyt van aki a fémkutyát egy autóút mellé a vasalót egy városligeti…
Bővebben
Rozsályi Anna versei
Kökény-tanulmány Kapar kifelé, fehér és kézzelfogható, mint egy szarvasagancs. Látom a kilökődést, hideg, steril fényben az idegen csont átvágja az…
Bővebben
Versényi Anna novellája
Barokk állapotok „Minden korszaknak megvan a maga barokk állapota, mely általában a hanyatlás előtt jön el.” (Bényi Árpád festőművész) Monsieur…
Bővebben
Alvásgyakorlatok
A mutató- és a hüvelykujjammal nyúlok a bal szemembe, fölülről és alulról csípnek össze az ujjaim, hosszasan keresgélek a szaruhártyámon,…
Bővebben
Fekete András novellája
Luna Luna minden reggele egy szertartás szerint zajlott, szigorú szabályokkal, menetrenddel. Ébredéskor először a halálra gondolt. Átélte az élet és…
Bővebben
Korlátolt felelősségű társaság
Berlin. Legalábbis ez az úticél. Csípős novemberi szombat reggel, egy túl jól sikerült este után két óra alvással a hátam…
Bővebben
Bándi Máté versei
erithacus rubecula kint a fullasztó gőz és a forró vizes medencék összhangja, a láthatatlan, leázott hámsejtek. el kéne sajátítani ezt…
Bővebben
Marno János verse
Metszet „Mentem, mint egy darab léc.” Szép – Tandori Meg sem kísérlem utánozni, mit utánozni, szavakba foglalni azt a jelenetet a…
Bővebben
Nagy Tamás versei
Jegyzetek L1010-ről A hideg kőlapról csak a kezeim csúsznak le néha. Figyelem ennek az idegen bolygónak a törvényszerűségeit, ahogy az…
Bővebben
A világ fele
Jellegzetes iszfaháni desszert a Khorest Mast. Akbar szerint meg kell kóstolnom, enélkül nem lehet hazamenni. Az irániak sokáig esznek, komótosan,…
Bővebben
Veres Attila novellája
A pokol élővilága; képekkel A disznók előcsoszogtak a sötétségből. Viktória hívta őket, az éjszakai etető, ők pedig tették a dolgukat.…
Bővebben
Szerényi Szabolcs novellája
Éjjel megszületni – Szedelőzködj! Elmegyünk oda, ahol némán énekelnek. Kapkodok. Egy pályaudvarnál érünk felszínt, a téren színes tömeg kavarog körülöttünk,…
Bővebben
Zalán Tibor regényrészlete
Papírváros szilánkok Még aznap délután, melegében, leült a producerével beszélni erről a valamiről, ami dolognak aligha nevezhető, mondjuk inkább élménynek,…
Bővebben
Szalay Petra novellája
Találkozunk Budapesten A buszmegálló egy nagy, kör alakú tér szélén helyezkedett el. Közepén egy kiszáradt szökőkút állt, amit egy ágaskodó…
Bővebben
Bocsik Balázs verse
Birodalmi trauma Kiss Lórántnak és Pozsgai Péternek Az utak megmaradnak, járhatók, ugyanoda vezetnek. A fegyverek éjszakánként vaktöltényekről álmodnak. Mert elmondták…
Bővebben
Sebők György versei
Nincstelen hol vagy sehol talállak kereslek és nem se láng se zsarátnok sötét mentem világ hold csillag látok hal vízben…
Bővebben